/kocsog/ - KÖCSÖG

Egyik régi barátnőm kiment Amerikába dolgozni mint szakács és végül annyira sikeres lett, hogy maga soros george magán séfje lett. Soros nem szeretett egyedül ebédelni, ezért mindig megkérte az exemet, hogy két főre főzzön, s egyen vele. (Mint megtudtam az öreg george paranoiás, és nem egyszer kicserélte az ő tányérját a szakácsnő barátnőmével, szóval ez csak egy udvarias kifogás volt tőle).

Nem akarom szaporítani a szót, öreg george sokat beszélgetett a volt barátnőmmel, aki kiment amerikába szakácsnak és sikeres lett és végül soros magán szakácsa lett. Egyik alkalommal elmondta egyik legtitkosabb titkát neki, ami a világraszóló titkos tervének csak egy töredéke, de mindenesetre jelzésértékű arra nézve, hogy milyen szándékai is lehetnek.

Szóval azon a napon elmondta ezt a titkot a volt barátnőmnek, és az a titok így hangzott (nem szó szerint idézem a barátnőmtől, aki csak a volt barátnőm, aki amerikában dolgozott, és sikeresen, de próbálók hűségesen átadni, hogy mit is mondott a soros): "Jutka" - így hívták a szakácsnő exnőmet - "el mondok magának egy titkot mostan." - mondta soros törött magyarsággal.

- Jutka, mivel én túléltem a holokauszt, én nagyon megutáltam a magyarokat, és ezért én minden nap azért dolgozok, hogy a magyaroknak rossz legyen.

Mondanom sem kell, hogy a barátnőm másnap felmondott, és futott a magyar nagykövetségre, ahol személyesen hívhatta fel Orbán Viktor miniszterelnök Urat, hogy elmondja neki ennek a tervnek a létezését.

Nem tudom, hogy ezt megoszthatom-e vagy sem, remélem az anonimitás megvéd. Engem egy amerikai nagybácsim figyelmeztetett, hogy a választások idején ha autóba szállok, kerüljem az alagutakat. Ugyanis a Soros-terv részeként bevándorlók házfalakra fognak ál-alagutakat festeni, hogy a jó magyar embereket megtévesszék és közlekedési baleseteket okozzanak. Kérlek vigyázzatok magatokra!

>>5387

Na, bazdmeg, akkor elmondom, hogy mi hogyan jártunk a múltkor. Pont ötvenhat után disszidált Amerikában élő rokonokért mentünk ki a Budapesti Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtérre, hogy kocsival levigyük őket a falunkba a családi ünnepségre, ahova ők jöttek Amerikából.

Felvettük a Géza bácsit és Yolandát kocsival, és meg is indultunk délnek, az M6-oson. Éppen arról akartak beszámolni, hogy milyen sikeresek lettek ők ott Amerikában, amikor a GPS azt jelezte, hogy forduljunk balra egy alagút felé. Szerencsére apám jó magyar emberként résen volt, és azonnal kiszimatolta, hogy itt valami bűzlik. Megállította a kocsit, és kiszállt a kocsiból az alagút bejárata előtt. Hát nem ott festették a néger buzik az alagutat, bassza meg?!

Faterom annyira felbaszta magát miután erre rájött, hogy kiszállt a kocsiból, odament az alagút bejárata elé, és leráncigált egy fekete pemzlit szorongató négert a létráról. Csak úgy ordított neki apám: "KINEK DOLGOZOL, TE ROHADÉK?! MAJDNEM MIATTAD BALESETET SZENVEDTÜNK AZ AMERIKAI ROKONOKKAL! AZONNAL MOND MEG KINEK DOLGOZOL!"

A néger gyerek köpni nyelni nem tudott, csak annyit felelt: "Ne báncsom kérem, a Soros György fizet engem ezért a munkáért, valamiből nekünk is meg kell élnünk."

Apám kiszállt a kocsiból, szemébe nézett a néger fasznak mérgesen, jól felmérte közelről, azt visszaszállt a kocsiba, és a szokásos úton hazakocsiztunk. Kérdeztem tőle útközben: "Édesapám, mit mondott az a sötét bőrű fiatalember, kinek dolgozik?"

Apám csak annyit felelt: "Szerinted?"

Akkor tudatosult bennem a dolog, s Karácsony másnapján beléptem a fidelitas-ba.