No.8315 [Last50 Posts]
Ezennel megnyitom a /turul/ első KMFS fan fiction fonalát!
Írjatok bármilyen mókás a történetet a témával kapcsolatban. (lehet érzelmes, durva, dominás, kalandos, trap stb.)
____________________________
Disclaimer: this post and the subject matter and contents thereof - text, media, or otherwise - do not necessarily reflect the views of the 8kun administration.
No.8316
Én és a Succubus 1.rész
Elmesélem nektek most nem túl vidám múltam, legszebb napjait. Annyit tudni kell rólam, hogy az átlaghoz képest nagyon kis farkam van. Így én mindig is féltem a lányoktól bármi kapcsolatot is kialakítani. Kivéve Kaho-chant. Kaho furcsaképp ő jött egyedül oda hozzám a szünetekben, miközben mások folyamatosan kerültek engemet vagy szekáltak. Sokat beszélgetünk, jó barátok lettünk. Én persze jobban beleszerettem, így még nyári szünet előtt elkértem róla egy fotót "a barátság jelképeként" persze én is adtam neki. Mivel akkor éltem pubertás korom legszebb éveit, természetesen azonnal megindultak a hormonjaim cselekedni. Naponta többször is kivertem Kaho-chan képére. Egy gyáva féreg és csók szűz is vagyok, nem tagadom. De Kaho-chan annyira a szívemhez nőt, és a tudat hogy csak ősszel találkozok vele csak jobban megerősített cselekedeteimbe. A 6. napon már nagyon betegesnek éreztem, így úgy terveztem befejezem és bevallom neki az érzéseimet iránta. Ám akkor...Megláttam őt. Éjszakába fordult a 6.nap és a függönyt is behúzni akartam, mikor is egy alakot pillantottam meg az erkélyen. Gyorsan ki is nyitottam az erkély ajtót, mert nem hittem a szememnek.
Nálam egy fél fejjel magasabb, világosabb barna bőrű, szexi ruhában öltözött kaján mosolyú démonszerű hölgy állt ott...zavarba ejtően hosszú démon farokkal a hátulján.
- No mi a helyzet anon-kun? Csak ott fogsz állni vagy beengedsz? Elég cidri idő van kint. - Kaján mosolygott rám és kacsintott is. Engem meg elkapott valami furcsa, megmagyarázhatatlan vonzalom erő, és szó nélkül beinvitáltam szerény hálószobámba. Az ismeretlen démonlány körbe-körbe járkált a szobámba, miközben én lányos zavaromba bezártam az erkély ajtót, illetve a hálószobámat is.
- Lám, lám, de rossz fiú volt valaki. - Hirtelen nem tudtam mire gondolt, amikor megláttam hogy én hülye nem tettem el Kaho-chan fényképét az asztalról, és a nemrég kiadott testnedveim frissen csillognak a kép szélein.
- A-a-az, én izé..
- Nem kell magyarázkodnod. - mosolyodott el az démoncsaj, majd egyik ujjával húzva egy csíkot megkóstolta ami belőlem kijött.
- Sőt mi több, nagyon is jól tudom miért küldtek hozzád.
- Ho-hogyan? - hirtelen félelem fogott el, mintha egy bűbáj hatása most hagyta volna el a testemet, és maró félelem kezdett el rettegni rajtam. Elkezdtem futva menni a legközelebbi ajtóhoz, de zárva találtam. Uram isten, mikor zártam én ezt be? De nem volt idő keresni, ugyanis a démon hosszú farkával hátulról elkapta a bal bokámat, majd a földre húzva visszahúzott a szoba közepére. Furcsa kígyószerű farkával összekulcsolta karjaimat, majd kezével egy gyors mozdulattal húzta le egyetlen ruhadarabot rólam, a gatyámat. Előkerült a kis farkam, amit azóta is szégyellek magamon, de a démon csaj furcsaképp még tetszett is neki.
- Bocsáss meg, még be se mutatkoztam. Én a KMFS vagyok. De nevez csak Succubi-chan-nak. Azért jöttem hogy beteljesítsem a végzetedet. Ami nekem is hasznos, hisz így új erőre fogok kapni általad. Csak arra kérlek ne kezdj el kiabálni segítségért, mert különben elevenen felfallak! - Nem viccelhetett, hisz csak még jobban szorított egyet a farok bilincsén. Nem volt mit csinálni. Én még élni szeretnék. Legalábbis addig, amíg Kaho-chan megtudja mit érzek iránta. Úh, de jó hogy ő nincs itt most...
- Megértetted??
- I-i-igen...
- Nem hallottam jól! MEGÉRTETTED?
- I-igen megértettem...Su-succubi-chan.
- Nagyon jó! Látom gyorsan tanulsz. Nem lesz itt semmi baj, nem foglak bántani ha nem ellenkezel. - Beszélgetés közben nem is vettem észre, ő már nagyba elkezdte masszírozni a golyóimat, és felfelé simogatni a farkamat, hogy újra életet lehelhessen beléje.
- Hihim, tudtad hogy pont a te esetem vagy? Nem túl magas, nem túl nagy szerszámmal. És még milyen ártatlan vagy.
Megnyalta a szája szélét, miközben a farkam újra életet lehelt magán, és ami kielt tőle megmerevedett. Eközben én is próbáltam nem feszengeni és megvizsgálni Succubi-chan adottságait. Nagy kerek mellek, tökéletes edzett testalkat, és...valami nagyon mást kezdtem el látni, ott ahol a lányok puncija szokott lenni. Testhez simuló bugyija, ugyanis egyre csak lüktetett, és nőni kezdett. Mintha valami készülne kirobbanni a helyéről.
- Ó jajj, lebuktam...ugye most hallottál csak a KMFS szóról? Nos, akkor ma duplán jól fogunk szórakozni.
Elegáns mozdulattal arrébb húzta a bugyiját, és nagy meglepetésemre, hozzám képest 2x akkora hímvessző nézet velem farkas szemet. Egyszerre volt félelmetes és meglepő is. Succubi-chan csak még jobban vigyorgott mint azelőtt, és farkát az én farkamra fektetve elkezdte fel és alá mozgatni irtóan vadító testével. Szó szerint majdnem állon csapott a makkjával.
- A-azt hiszem e-elmegyek!!! - Nem kellett sok, el is durrantam azonnal, és Succubi-chan farkára folyattam az egész anyagot.
- Látod? Ugye hogy nem volt olyan vészes!
Disclaimer: this post and the subject matter and contents thereof - text, media, or otherwise - do not necessarily reflect the views of the 8kun administration.
No.8317
>>8316
Ekkor láttam meg csak hogy valójában nem emberi nyelve van, hanem jó 10 centivel hosszabb az átlagnál. Akár egy kígyóé. És egyenesen az én számba mászva, végigtekeregve az egész szájpadlásomon, olyan mély nyelves csókot kaptam tőle, mint még soha. (nem mintha csókoltak volna már meg) Nagyot lihegve levegő után kapkodtam. Testem egésze forrósággal és elégedettséggel volt tele. Ilyen boldogságot még sose éreztem.
- No még nem fejeztük be. Remélem van még onnan, ahonnan ez jött. Most én következek!
avval szép óvatosan hátamra fektetett, démoni farkát elengedte karjaimon, és a mozdulatlan átkot is megszüntette rajtam. Menekülhettem volna, de minek? Életembe ilyen boldog még sose voltam. Aztán egy 180 fokba megfordult velem Succubi-chan, hátsó felemet kicsit felemelte az égnek, majd finoman ráült az arcomra, lábait meg karjaimba zárta (gondolta hogy ha menekülni próbálnék). Arcom közelébe meg méretes és élettel teli pénisze dörgölődött.
- Jó kis fiú vagy, tessék szépen bevenni a kanalas orvosságot!
Kicsit hezitáltam, de ha már ilyen helyzetbe kerültem, engedelmeskedtem. Szép lassan, először csak körbe csókolgattam, majd mikor lassan felemelkedett újra szembe találkoztam makkjával. Nagy és duzzadó volt, és már lehetett látni hogy egy kis édes nedű kezd csillogni a végén. Nagyot nyeltem, majd számat kinyitva szép lassan elkezdtem leszopni, akárcsak a pálcikafagyit szokás. Szép lassan, ki és be járkált bennem Succubi-chan farkincája, miközben testem érzékelte hogy addig ő távol az én segglyukamat kezdte el masszírozni démoni farkincájával.
- Milyen aranyos kis hátsófeled van, olyan szép és ártatlan. Óóóh, de a szád is nagyon jó dolog. Ez valami isteni! Nektek kisfiúknak olyan puha és lágy technikátok van erre.
Nem tudtam mire gondolhatott, de én közbe nagyon élveztem méretes péniszét a számban, és a hátsómat masszírozva az én farkam is újra megtelt vérrel.
- A hátsófeled szinte kívánja hogy foglalkozzanak vele!! Azt hiszem eleget teszek neki, és valami igazán finomat dugok bele. -
Amint kimondta ezt, démoni farka, (ami eddig az én elfogásomra volt jó) helyzet változtatott, a fenekemhez ért, majd szép lassan elkezdett lefelé vezetni a végbél nyílásomon. Először nagyon meglepődtem hogy valami kis dolog nyomódik a hátsómba, majd egyre beljebb és nagyobb érzés futott át rajtam. Éreztem ahogy egyre beljebb meg, a vége annál jobban elkezd ficánkolni és teret nyomni maga köré. Akkor én egy percre kivettem a számból Succubi-chan farkát, és jól eső érzéssel hatalmasakat nyögtem.
- Ch-ch-ch. Mit csinálsz cuki fiú? Ugye nem akarod hogy valaki meghallja?
- A-aah-a szüleim nyaralni vannak...ahh..most csa..k é-én vigyázok...aaah, a házra!
- Ez az este egyre érdekesebb lesz!
Majd Succubi újra előcsalta hosszú nyelvét, körbe ölelte újra álló péniszemet, és szorgosan elkezdte azt is mozgatni.
Így hát felváltva élhettem át ahogy egy démoni nő farkát nyelem le szorgosan, miközben hátsómba egy méretes démon farok ficánkol. És még Succubi-chan hihetetlen nyelv technikáját is megtapasztalhatom újra, most a farkammal is.
Több percen át így mozogtunk egymáson, és nem sokára megtörtént a csoda. Succubi-chan kieresztette testnedvét rám, én is az ő arcára. Most már mindketten teljesen elvoltunk lepve, saját nyálunkban úszva.
Disclaimer: this post and the subject matter and contents thereof - text, media, or otherwise - do not necessarily reflect the views of the 8kun administration.
No.8318
>>8316
>>8317
Alig hogy kilihegtem magam az engem ért extázistól, Succubi hirtelen felemelt, az ágyhoz dobott, és újfent felemelte hátsó felemet az égbe.
- Tee-hee, azt hitted csak ennyi lesz mára? Van még egy kis időnk hajnalig, addig elveszem örökre, pici hátsód szüzességét.
Nem akartam hinni a szavaknak. Itt kő kövön nem maradok életbe holnap reggelig. Testem persze nem tiltakozott, inkább csak fáradt volt kicsit.
- És most szépen bedugaszoljuk ezt a kövér péniszt a te kicsi szűzpopsidba! <3
avval Succubi megfogva még mindig hatalmas falloszát elkezdte simogatni a hátsófelemet. Majd szép lassan a hátsófelem belsejébe kerülve, démoni farkához képest 3x akkora mérettel majdnem a hasfalamig emelkedett. Majd újra elkezdődött a menet, szép lassan, fel és le...akár egy hullámvasút második köre.
- Hopsz, majdnem megfeledkeztem virgonc kis tulajodról.
avval nyalva egyet a szája szélén, démoni farka körbeölelte petyhüdt péniszemet, mint tette azt a nyelvévvel előző körben. Majd próbált életet lehetni újra.
Én meg közben már az ágy lepedőjét összegyűrve próbáltam erőt venni az engem ért hatalmas pénisz mozgásával. Innentől már nem bírtam magammal és olyan hangosan nyögtem, mint még soha. Szó szerint elöntött az orgazmus újra. És bár fájt először, de mivel Succubi kedves volt velem, szép lassan szúrt belém folyamatosan, így elengedve magam a fájdalom lassan élvezetté változott.
- Oh-óóóh, anon-kun! A popsid olyan jó!!! Meleg és..ooh...lágy. Érintetlen kis popsidban masszírozza hatalmas péniszemet!
Ekkor a kellemes lágy mozgás, egyre gyorsuló mozgás váltotta fel. Majd még gyorsabb, és gyorsabb és...isteni volt!
- ELFOGOK MENNI! ELFOGOK MENNI!!!
Üvöltötte Succubi-chan, hatalmasak nyögdécselve, amit még lánytól sose hallottam. Arra nem is gondoltam, hogy Succubi szó szerint belém fog lövellni.
- AAAAHHAAAAA!!!
Üvöltöttünk fel mind a ketten. Succubi belém eresztette teljes édes nedűjét a hátsómba, én pedig nagy meglepetésemre újfent elsültem démoni farkincájában. Succubi a tetejébe fel is emelte farkamat. Így a nedűm újfent az arcára, testére, és szexi öltözékére spriccelődött.
Faján elkezdett nagyokat lihegni, és virgonc hosszú nyelvével körbenyalni fejéhez ért nedveket.
Szép lassan kiemelte hatalmas péniszét belőlem, majd mikor kihúzta makkját, az én seggemből csak úgy szivárgott a macskahormon kifelé. Mintha csak cifra kapott volna el a wc-n ülve.
Csak másnap hajnalban keltünk fel. Én Succubi-chan karjaiba feküdve, arcom hatalmas mellei között szuszogva ébredtem fel, miközben addig petyhüdt de még mindig hatalmas pénisze volt a kezembe. Ő pedig átölelve, lábaival bezárva hatalmasakat lihegve pihente ki az éjszaka kalandokat. Démoni farka elterülve az ágy többi részén, lezuhanva a vége a földre pihent nyugodtan. Picit megmozgattam Succubi-chant, figyelmeztetve hogy eljött az éjfél ideje. Ő kipihenve rám nézve nagyot mosolygott, megcirógatta kis fejemet azt mondta:
- Ez volt életem legszebb éjszakája veled.
- Én is így érzem. - válaszoltam neki teljesen elpirulva.
Gyors öltözködés után végül eljött a búcsú ideje. Nem akartam hogy elmenjen, hisz csak most találkoztunk, de éreztem hogy neki még sok dolga van a világban..bármi is legyen az.
- Mivel ilyen szó fogadó voltál, és nagyon jól éreztem magam annyi év után. Ha akarod, minden este szívesen visszajövök egy kis "játékra".
Én meg elégedetten mosolyogva bólintottam rá. Utoljára még gyorsan megöleltem, majd Succubi-chan fejemet felemelve, hosszú, végtelenségig tartó nyelves csókkal búcsúzott el. Majd elrepült.
Oh és mi a helyzet Kaho-chan-al? Nos, az egy másik, szép éjszaka meséje...
Folyt. köv.
Disclaimer: this post and the subject matter and contents thereof - text, media, or otherwise - do not necessarily reflect the views of the 8kun administration.
No.8319
Én és a Succubus 2.rész
Folytassuk mesémet, most már vidámabb fiatal korom, legszebb estéjével.
Miután megismertem Succubi-chant azon az éjszakán (és bevezetett a szexuális öröm szerzés legjobb dolgaiba), onnantól kezdve életem teljesen megváltozott. Végre értelmét éreztem hogy a napjaimat hasznosan töltsem, hogy utána megfáradva Succubi-chan karjaiba olvadva átadjam magam a gyönyör minden pillanatának. Az elkövetkező tizenöt napban a romantikus együttlét szinte minden formáját kipróbáltuk. Itt tapasztaltam meg először a láb fétis örömeit. Szinte egy élmény volt Succubi-chan hibátlan lábait végigcsókolgatni, combjaiba mély szívó cuppogó puszit adni. Majd folyamatosan felfelé haladva találkozni méretes, és édes péniszével. Máskor meg démon farkával teljesen körbe tekerve, levegőbe kitámasztva kaptam szűz popsimba egy mélyreható nyelves csókot tőle, majd újabb mélyrehatóbban belém dugta falloszát, és közben démon farkincája végével kaptam egy alapos mélytorkott. Ahogy teltek, múltak a napok magamon is észrevettem változásokat. Nem tudom hogy neki köszönhetően, de az én kis fütyim is hétről-hétre mintha nőni kezdett volna, és a gyorstüzelő orgazmusom is később érkezett. Így az együttlétek egyre hosszabbak és szebbek lettek.
Succubi-chan is egyre több, és keményebb menetet kezdet megengedni rajtam. Amikor szóvá tettem neki hogy ez nekem most fáj, percek alatt kaptam tőle egy nyelves csókot. Amit lenyelve, a fájdalmakat megszüntette. És ő meg csak szúrt, és szúrta belém húsos péniszét, apró kis segg lyukam nyílásába, hogy a végén már rutin szerűen belém eresze majd két liternyi, kellemesen meleg ondóját.
Egyik hajnalon aztán megkérdezte hogy álmomban mért emlegetek egy Kaho-chan lány nevét? Nem mintha zavarta volna, csak kíváncsi volt köze lehet ahhoz akit a képen látott az első napokban? Én meg teljesen megfeledkeztem erről, így elmeséltem neki, hogy ki is ő, honnan ismerem. Meg hogy titokba szeretem is őt.
- De téged Succubi-chan még jobban szeretlek! Esküszöm hogy így van!
- Hihihih~ olyan kis enni való vagy, ahogy az érzéseidről mesélsz nekem! De most mennem kell. Ám megígérem, ma este egy kis meglepetést is tartogatok számodra. - avval elrepült.
Én pedig egész nap azon törtem a fejemet vajon mivel fog meglepni az én első Onee-chanom? Valami új trükköt fog mutatni? Esetleg új ruhában és kinézettel fog jönni? Ki tudja, de már most feldobta a napomat.
Disclaimer: this post and the subject matter and contents thereof - text, media, or otherwise - do not necessarily reflect the views of the 8kun administration.
No.8320
>>8319
Amikor a nap nyugovóra tért, szívem a torkomig ugorva dobogott, és izgultam vajon mi fog rám várni ma este. Meghallottam az erkély ablakom kopogását, és boldogságom újra az égbe szökött. Gyorsan letoltam gatyámat, és anyaszült meztelenül nyitottam ki az ablakokat, hogy az én Onee-chanomat láthassam. Nos...nem egyedül jött, hanem egy nagyon ismerős lánnyal.
- K-Kaho-chan???? - döbbentem le. A lány aki jóformán az egyetlen barátnőm, és első szerelmem volt, ott állt iskolás ruhájában, rövid szoknyájában, és éj fekete harisnyájában, Succubi-chan mellett.
Én meg álló farokkal meredtem rá a két lányra. Másodpercek alatt elpirultam, és szégyenembe eltakartam szerszámomat. Mert mindenre számítottam, de erre nem!
- Jó estét senpai! Rég találkoztunk. - mondta Kanon-chan teljesen elpirulva, és jókat kacarászva.
- Mi-miért, vagy most mi? - Tettem fel a kérdés Succubi-chan-nak, aki jót mosolygott a jeleneten.
- Ő a barátnőd ha nem tévedek? Nos nincs mit tovább titkolni, inkább elmondom. Kaho-chan kért meg rá azon a napon hogy nézzek rád, és teszteljek le téged. Ugyanis ő nem teljesen ember mint te.
- Tessék? - Döbbentem le, és akkor láttam meg, hogy Kaho-chan aurája mintha világítana. Ez nappal sose tűnt fel nekem.
- Jajj, Oneechaaaan most mért lövöd le a poént??? Meglepetésnek szántam!!! - Kaho magából kikelve tette fel a kérdést Succubi-nak.
- Most mit vagy úgy oda Kaho? Neki is kell tudni az igazságot! Gyerünk! Mutasd meg magad!
- Igenis, Succubi-sama.
Ekkor megláttam életem második csodáját. Kaho-chan körüli aura hirtelen vakítóan fényesebb lett. Majd mikor tisztulni kezdett, megláttam félig meztelenül, hasonló öltözetben mint Succubi-chan is volt. Apró mellein fele akkora melltartóval, és leheletnyi fekete tangája volt. Bőre elkezdett szép lassan sötétülni, majd ahogy egyre lejjebb haladt pigment színezése megláttam szarvait, és démon farkáját is. Meglepődve a kis bugyin szintén dudorodást kezdtem észrevenni.
- T-te is Kaho-chan??? Én...én, nem tudom mit mondjak. - Csak álltam ott mint aki most látott először két, élet nagyságú tejcsokit egymás mellett.
- Nyaah, meddig állunk még itt az erkélyen?? Szórakozni akarok!! Megakarom kóstolni Anon-senpait!
Nem kellet kétszer mondani be is engedtem őket. Miután az üveg ajtót lezártam, és a függönyöket elhúztam, Kaho-chan hirtelen hátra húzott és ledobott a földre.
Disclaimer: this post and the subject matter and contents thereof - text, media, or otherwise - do not necessarily reflect the views of the 8kun administration.
No.8321
>>8319 >>8320
Velem háttal leguggolt kicsi petyhüdt farkam közelébe. Virgonc kis démon farka pedig kényelmesen elterült testemen, vállamra téve végét. Majd száját körbenyalva félrehúzta apró kis bugyiját. Ahogy éreztem, neki is nagy, húsos pénisze volt. (bár Succubi-chanhoz képest valamivel kisebb)
- Senpai, ugye nem gond ha elveszem a szüzességedet? Tudod nekünk nem csak péniszünk van, de puncink is.
Ekkor ért a mai nap második meglepetése engem. Megvetően néztem Succubi-chan-ra hogy ez eddig mért nem mondta el nekem???
- Ó jajj, most mért nézel úgy rám mint a szomorú borjú? Nem akartam mindent megmutatni neked. Későbbre tartogattam. - nagy röhögésbe csattant ki.
Eközben Kaho-chan már megfelelő rutinsággal kezdte el masszírozni péniszemet, és hozzádörgölni puncijához. Hamar benedvesedett, és az én farkam is készen állt, a bemenetre.
- Senpai...csak óvatosan mozogjál. Még nagyon kezdő KMFS vagyok, és eddig egy hozzád hasonlónak sem engedtem be farkincáját belém. Így érezd magad megtisztelve mint első kisfiú aki ilyet tesz velem.
Ha eddig kétségeim voltak, most már hamar elszálltak, és szívemet újabb boldogság töltötte el. Nem érdekelt hogy Kana-chan valójában nem ember. Sőt mi több, mióta ismerem Succubi-chant, csak mégjobban örültem ennek a meglepetésnek.
Égnek álló farkamtól kicsit felemelte magát Kaho-chan. Édes puncijának nedűje már folyni kezdett az én farkamra. Majd szép, lassan belehatoltam az én szörnyszerelmem puncijába. Kaho pedig elégedett hatalmas nyögéssel viszonozta ezt. Szép lassan elkezdtem benne járni, és megértettem mért is olyan jó maga a sex, ezen fajtája. Nem hazudott nekem. Puncija még olyan szűk, és olyan jó meleg volt, hogy ilyenhez foghatóval még nem találkoztam. Így ment majd öt percen át. Én fel és le mozogva hatoltam be folyamatosan Kaho-chanba, ő pedig elégedetten sóhajtott kislányos hangján, miközben farkát is elkedzte ütemesen verni. Volt mikor átvette a satéftabotot, és ő kezdett el lovagolni rajtam. Majd végül midketten begyorsoltunk, egyre jobban kapkodva a levegőt, és ütemesebben gyorsabban mozogva végül elsültem, és nagy meglepetésemre Kaho is ejakulálni kezdett. Mind puncijában, mint farkából ömlött a kellemesen lágy és meleg ondó.
Succubi-chan az egész jelenet alatt a szoba másik sarkában minket nézett, miközben lassan elővéve húsos farkát elkezdte simogatni. Másik kezével pedig hátulról megkeresve titkolt punciját, megnyitotta és ujjazni kezdte magát. Mikor végéhez értünk, mintha vérszemet kapva elkezdett közelíteni felénk. Majd szempillantás alatt belehelyezte álló farkát Kaho-chan puncijába, közvetlen az én farkamhoz simulva befelé.
- AHAHAAAH, Succubi-sama! Mióta vártam erre a percre is...ó istenem! Ennyi nem elég!!! Aaah.
avval Kaho démoni farka életre kelve, lemászott a mellkasomról, majd irányt változtatva az én segglyukamat megcélozva azonnal belém hatolt. Ez hirtelen ért, így újfent felüvöltöttem, mert Succubi-val ellentétben, Kaho mohón tört be végbél barlangomba.
- Uuugaah, ezt nem hagyhattam kiii, olyan aranyosak voltakok, ahogy átadtátok magatokat a gyönyör örömének, hogy muszáj volt csatlakoznoooom!!!
És akkor a második menet is elindult. Succubi és én Kaho-chan érintetlen démon puncijába folyamatosan szúrtunk felfele. Miközben Kaho-chan virgonc kis démon farka kezdett el ficánkolni, és egyre mélyebbre surlódni az én popsimba. Olyan ritmusosan mozogtak végtagjaink, mintha már évek óta erre gyakoroltunk volna. Succubi farka persze hamar megelőzött és elkezdett feljebb törni. Ennek hatására Kaho-chan közelebb húzta Succubi-t karjaival és mély nyelves csókokat adtak le egymásnak. Hihetetlen érzés volt ahogy falloszom hozzásimulva Succubi farkával együtt avatjuk be az új KMFS-t szűz punciját.
Végül újra eljött az orgazmus ideje, és egyszerre hárman felüvöltve dördültek el puskáink. Én és Succubi újra megtömtük Kaho-t, ő pedig péniszéből meg mindkettőjüket beterítette macskahormonvel.
Disclaimer: this post and the subject matter and contents thereof - text, media, or otherwise - do not necessarily reflect the views of the 8kun administration.
No.8322
>>8319 >>8320 >>8321
Kis szünetet tartva, egymás mellett feküdve pihentük ki a most élt legnagyobb élményünket. Kaho-chan mégis hamarabb felkelt. Felemelve a földről, az ágyig vezetett, majd hasamra fektetett, térdeimet behajlította, és pucsító állásba tett.
- Hogy is szokták mondani? Ha valamit kapsz, azt viszonozni kell!
És Kaho-chan előhúzva hosszú kígyó nyelvét, végignyalta az ánuszrózsámat. Érintve heréimet, és farkamat oda vissza nyalt nagyokat. Majd nyelvét bedugva segglyukamba, belül is jól körbenyalt. Mintha csak készülne valamire.
- Tudod senpai, nekünk succubusoknak a nyálunk olyan enzimeket is tartalmaz, ami számotokra embereknek érzéstelenítőként hat. - szóval ezért voltak a nyelves csókok Succubi-tól - És most...enged el magad.
avval visszafordított a hátamra, picit felemelte hátsó felemet, démoni farka körbetekerte testemet, és párnaként funkcionálva visszatett. Lábaimat széttárta, és most már szemtől- szembe láthattam szerelmemet. Nagyon belepirultam, és az örömtől sírni támadt kedvem. Én teljesen beleszerettem ebbe a "lányba", végérvényesen.
Kaho-chan odadörgölte falloszát a hasamhoz, majd jobbra-balra mozgatva újra életet lehelt belé. Biztonság kedvéért bő nyállal még végigsimította hátsómat. Majd óvatosan mozogva, makkja az ánuszom kapuján belehatolt. Szépen, finoman, akárcsak Succubi-chan
elkezdett felfelé törni húsos pénisze bennem. Majd picit visszahúzta és újra előre tört vele. Majd újra és újra. Egyszer kihúzta majd mikor farzáróizmaim visszaálltak alap kinézetre, újra belém hatolt. Igaza volt Kaha-nak, tényleg nem éreztem fájdalmat. Sőt mi több vérnyomásom az egekbe emelkedet. Testem újra lángolni kezdett. Számból pedig az élvezet legnagyobb üvöltései törtek ki belőlem.
Ez az együttlét mindennél hosszabb volt, mint amit átéltem. Megfogtam kicsiny melleit bal kezemmel, másik kezemmel pedig a hátába kapaszkodtam. Kaha-chan szúrásai közben fejelmhez hajolt, és egy bő nyállatt eresztett az én számba. Olyan finom édes íze volt, csak úgy nyeltem őket. Meg is csókoltam utána azonnal. Lábban már teljesen beleremegett, de nem érdekelt, hisz szerelmemet magamba éreztem és csak ez számított.
Végül pedig utoljára, szaporábbra véve a mozdulatokat Kaho-chan csak ennyit mondott.
- Ige..igen..IGEN! AhhAAHHH...AAAHHH, AAAAAAAAAAAAAAAHHH!!!
És pénisze szó szerint berobbantotta hátsómba a teljes ondó termékét. Farka folyamatosan lüktetett, beremegve a végbél nyílásomat. Én pedig addigra pár centit nőt farkamból is kitört az édes nedű Kaho-chan arcára és testére.
Disclaimer: this post and the subject matter and contents thereof - text, media, or otherwise - do not necessarily reflect the views of the 8kun administration.
No.8323
>>8319 >>8320 >>8321 >>8322
Hamar eljött a másnap hajnala. Most is Succubi-chant átölelve temettem arcomat. De ma nem voltam egyedül. Ugyanis Kaho-chan hátulról teljesen átölelt, lábai átkarolta az én lábamat, és Succubi pihenő démonfarkárra pihentette. Illetve mérete fallosza, az én farkam alatt pihengetet egész éjszaka. Akárcsak két jó testvér.
Attól a naptól kezdve napjaim csak mégboldogabbak lettek. Úgy egyeztünk meg Succubi és Kaho-chan-al, hogy felváltva jönnek hozzám éjszakánként. Majd meglepetésként néha mindketten is jöttek. Újabb technikákat sajátítottunk el. Megismertem Succubi-chan punciját is. Szinte habzsoltam, akár a zserbót szokás. Tömni meg még felemelőbb volt. Kaho-chan jött nagy átlagba, ő vele meg kivételesen élveztük társaságát, és nemi szervét. A legszebb esték mégis azok voltak, amikor ketten egymásba fonódva hatoltak belém. Kaho-chan-al még hétköznap is találkoztam emberi alakjában. Elkezdtük mélyíteni kapcsolatunkat. Egy boldog pár lettünk. No persze nem mindig bírtam magammal, és párszor próbáltam elvinni eldugott helyekre. De mindig megkaptam tőle:
- Baka! Nem tudod miben egyeztünk meg? Miért akarod megszegni a fogadalmat? Tudod hogy nagyon rossz kisfiú vagy és haragszom rád? Ezért ma Succubi-chan is jönni fog, és duplán megfogunk büntetni...most kivételesen a démon farkunkkal!
Mit is mondjak? Igazi mázlisának érzem magam hogy az élet ilyen két démonnal hozott össze.
VÉGE
Disclaimer: this post and the subject matter and contents thereof - text, media, or otherwise - do not necessarily reflect the views of the 8kun administration.
No.8324
No, akkor erre a szálra majd visszanézek ha esti mese kell.
Disclaimer: this post and the subject matter and contents thereof - text, media, or otherwise - do not necessarily reflect the views of the 8kun administration.
No.8346
File: 1434635881992.jpg (426.75 KB,827x1168,827:1168,5d01fc6545ddead5d4b98bfc36….jpg)
Vizes nyolcas
Ez a nap is ugyanolyan volt mint a többi. Unalmas! Reggel felkeltem, iskolába be, hogy egy újabb napot végigunatkozzak. De legalább ma tesi órával ér véget a nap. Így fél szemmel leshetjük a fiatal pom-pom lányok edzését, miközben mi gimnasztikázunk. Ránk is fér, mivel csupa fiú osztályba járunk, és a szünetek mellet ez az egyetlen óra, ahol nőket is láthatunk. Leszámítva tesi tanárnőnket. Aki megvolt győződve arról hogy állandóan őt kukkoljuk. Mindenkinél egy fejjel magasabb volt, hosszú, vörös haj koronával megáldva. Fején egy hosszú kendővel, és vagy 100 köbcentis mellmérettel. Testéhez simuló tréning pólóval, ami mellmérete miatt kidolgozott hasfala mindig kilógott. Emellé még rövid sport gatya, és fekete combig érő sport zoknival. Ilyen kinézettel ne is csodálkozzon egy tanár se, ha diákjai kukkolják. Különösen én aki ebből sportot is űzött. Gyakorlatok közbe folyamatosan próbáltam rajta legeltetni a szememet, direkt hogy észrevegyen és még keményebb feladatokat adjon nekem. Nem tagadom, nagyon csíptem a tanárnőmet, a tetejébe mióta elkezdtem a középsulit valahogy a BDSN és milf kategória mindig nagy kedvencem volt pornóban. Mert bár kemény tanerő volt, azért tudta hol a határ. Ha valaki elvégezte nála a gyakorlatot hamarabb mehetett zuhanyozni.
- Jól van elég lesz anon! ANON, ÁLLJ! Mivel megtetted az 500 m futást és a 100-ik felülést is ma már nem kell gyakorlatoznod. Takarodj zuhanyozni te utolsó perverz!
Nem mondom, most tényleg jól megizzasztott. Utoljára még jól megvizsgáltam a hátsóját az öltöző felé haladva. Azok a seggek szó szerint lakat alatt zárva voltak abban a csöpnyi ruhában, és üvöltöttek hogy valaki szabadítsa ki őket. Tanárnő véletlenül meglátta kaján vigyoromat, majd elpirulva jobban méregbe gurulva csak finnyásan visszafordult tovább üvöltözni.
Én pedig megszabadulva átizzadt ruháimtól mentem a férfi zuhanyzóba. Nem mondom, most tényleg elfárasztott a némberje. Lábaim szó szerint remegnek az izomláztól. De azok a seggek…no és a mellei. Meg a mérges arca…hmmm…nem kellet sok, tisztálkodás után még maradtam egy kicsit, hogy könnyítsek magamon. Zuhanyzót váltottam, ahol tudtam hogy az emeleti ablakán kilehet kukkolni. Csak hogy még egyszer meglessem azokat a seggeket. De bárhogy néztem a tanárnőt nem találtam. „Vajon hol lehet?” Eközben meghallottam, ahogy a zuhanyzóban megnyílik egy csap. Visszanéztem, de nem láttam senkit rajtam kívül. Aztán megnyílt a következő, és azt követő, majd szép lassan az összes meleg csap megnyílt, és fullasztó köd kezdett el felemelkedni. „Miféle őrület ez? Valaki szórakozik velem? Várjunk…valamit hallok, mintha kaparászás lenne.”
Amit terveztem magamon könnyíteni, hamar elszállt, és maró félelem váltotta fel. Valaki van rajtam kívül itt, és nem emberi az már egyszer biztos. Elkezdtem hörgéseket és karistolt mászást hallani, de nem láttam senkit. Aztán síri csönd lett, a csapok meg elzáródtak. Bármi is volt, már eltűnt. Vagy csak képzelődtem. Én is elzártam a csapot, majd éreztem a hátamon hogy valami meleg, nyálkás dolog csurog lefelé a hátamon. Felnéztem az égre és a tanárnőt láttam meg, ahogy fejjel lefelé kapaszkodva a plafonom démoni vigyorral és szemekkel csorgatja lefelé a nyálát rám! Hirtelen nagyot üvöltöttem, és hátra estem. De már menekülni nem tudtam, mivel tanárnőm rám vetette magát, megfogta nyakamat és teljes erővel a falhoz nyomott.
- Fantáziálunk? Fantáziálunk? Mond csak anon-kun, voltál már igazán megbüntetve? Mert úgy érzem elérkezett ez az idő! – majd kaján vigyora alól kígyó nyelv jelent meg, és sziszegő hangon az én orcámat kezdte el nyalogatni.
Disclaimer: this post and the subject matter and contents thereof - text, media, or otherwise - do not necessarily reflect the views of the 8kun administration.
No.8347
>>8346
Ijedtembe, és kezének szorítása miatt köpni, nyelni nem tudtam. Hát még mikor hatalmas démon szárnyai megjelentek háta mögött, és sport ruhája is felváltotta, latex öltözetre. Engem meg elöntött a félelem, a reszketés, és az önbecsülésem is lelankadt hirtelen.
- Ejnye, mit látnak szemeim. Itt szorongat téged álmaid nője, te pedig vonzónak sem tartod? Ám legyen. Először is erőtért hozok létre, hogy még véletlenül se hallja meg senki se. – avval petagrammot rajzolva a levegőbe, körbeölelte az egész fürdőt – másodszorra pedig bezárjuk egy jó időre a kapukat. – a fürdő ajtajai becsapódtak, székek és csaptelepek repülve oda pedig elzárta a külvilágot. A fürdő csapjai újra megnyíltak, de most már kellemes, közepes hőmérsékleten. A tanárnő…aki most démonvolt elengedett, és földön fetrengve, csupasz meztelenül levegő után kapkodtam. Amint kiszusszantam próbáltam menekülni, de az erőtér nagyon erős volt. - Ütheted, rúghatod, kijutni itt addig nem fogsz, amíg le nem súlytok reád! Mert én vagyok a Kisfiúkat Megkúró Futanari Succubus!!! És te most anon, innen nem távozol szűzfenékkel!
Félelmem csak még nagyobb volt, mikor megfordulva annak lettem szemtanúja, ahogy tanárnőm elhúzva latex bugyiját, vagy egy fél kar hosszúságú pénisz csapott ki, aminek a vége már akcióra lüktetett. Sose hallottam ilyen lényekről, de már megbántam hogy nem figyeltem oda Mitológia órákon. A succubus, (aki valaha tanárnőm volt) most még jobban vigyorogva közelített hozzám. Kopogó magas sarkúja az egész erőteret beöntötte. Én még utoljára neki futottam a láthatatlan falnak, hátha kiszakad, de helyette csak megcsúsztam a padlón, és államat beverve forgott velem a világ. A démonnő csak jóízűen kacarászott, amikor látta erőlködésemet, és hogy esés közben szépen bepucsítottam neki.
- Ó hatalmas Luciferre, ilyen könnyű dolgom még sose volt. Tálcán kínálja magát az ünnepi ebéd, hogy megtömjék. – avval megállt hátam mögött, kezeivel meg hatalmas falloszát masszírozva, és alatta elterülő pináját simogatva méricskélte égnek álló fenekemet. Csapott rajta egy-kettőt csak hogy felébredjek a kábulatból. Karjaimat megragadva, hátrakulcsolta, majd újabb varázslattal lebilincselte.
- H,hé! Tanárnő kérem ne…én…elnézést hogy perverz voltam, és direkt ki erőszakoltam hogy ön tovább büntessen. Csak hogy lássam duzzadó melleit. Esküszöm nem önről akartam fantáziálni!
- Óóóó szóval mégis csak rólam fantáziáltál. Milyen megtisztelő. És még a kínzást is bírja. Hát legyen. teljesítem kívánságodat, és magamévá teszlek! – avval kihúzta ujjait pinájából, majd körkörösen elkezdte masszírozni a segglyukamat.
- N..eeee, kérem ne. Még túl fiatal vagyok. – fakadtam ki magamból, szemeimből már sírásra készen voltam.
- CSENDET!!! Ha elkezdesz itten bőgni, csak neked lesz rosszabb. Tessék ellazítani magadat, te perverz kis malac! – Erőt demonstrálva, pedig még nagyobbat tenyerelt le a seggemre. Majd talpával arrébb lökte lábaimat, hogy seggem még jobban kitárulkodjon. És szépen, lassan guggolásnak indult. Én meg próbáltam sírásomat magamba fojtani ahogy tudtam. A succubus eközben megérkezett az állomásra, hatalmas pénisze rávetődött a hátamra, és oda-vissza ficánkolt vizes testemen. Vége pedig érintkezet az én lekötött tenyeremmel. Meg is ijedtem, és próbáltam elhessegetni, de utána a démon direkt a kezembe tette lüktető makkját, és meg akaratlanul is megmarkoltam. Éreztem hogy nem evilújbuzi erő lüktet benne. Tenyeremre pedig meleg váladék kezdett el folyni. Majd kivette kezemből, és hatalmas farkával még nem hatolt be, hanem összezárva farpofáimat, közötte elkezdte fel alá mozgatni. Atyaég, mintha csak azokban a perverz hentai-okba lennék. Amikor a csaj mellei között mozgatja a csávó a farkát, majd belelöveli az arcába. Csak most a csaj én vagyok, mellek helyett pedig az én hátsóm között történik mindez! A farok csak súrlódott, fel-és le, folyamatosan dörzsölődve a segglyukamhoz. Ingerelve azt folyamatosan. Hiába nem voltam meleg, még az én pöcörőmet is felizgatta, és újra állt a zászló nekem is. Ezt a démon is észrevette, majd abbahagyva akcióját megragadta egyik kezével és herékkel együtt erősen hátra húzta. - Ahahahaha! Nézzenek oda! Te tényleg nagyon perverz lehetsz, ha ilyesmi izgalomba hozott. Majd veled is foglalkozunk, kis virgoncka. – avval nagy erővel elszorította farkamat, mégjobban hátra húzva majd eleresztette. És aztán megtörtént…
Disclaimer: this post and the subject matter and contents thereof - text, media, or otherwise - do not necessarily reflect the views of the 8kun administration.
No.8348
>>8347
Nem kerte feltélt tovább a démon. Méretes pélóját még kétszer odacsapta apró kis seggemhez, majd határozott mozdulattal a segglyukam bejáratához tolta. Éreztem húsos makkját, ahogy próbál betörni, de én minden erőmmel próbáltam ellenállni. Erősen rezgett midkét testrész, és a Succubus csak jókat röhögött ezen. De mind hiába, végül bejutott és a démon pénisze, időt sem hagyva teljes erővel utat tört magán ameddig csak tudott. Akkor én olyan hatalmasat felüvöltöttem, mint még soha. Ezek után a hatalmas farok folyamatosan elkezdett bennem járkálni. Föl és le, föl és le, föl és le…seggem pedig minden behatolásnál édes cuppogó hangot adott ki. Akár hogy nézzük, aznap elveszítettem egyik szüzességemet, amit soha nem akartam. Patakokba ömölve könnyeimen, nagyokat sóhajtva próbáltam másra gondolni, hogy ez csak egy álom…csak lázálom, és csak elestem. Bevertem a fejem. De sajnos nem állom volt, a succubus pénisze tényleg bennem mozgott, és folyamatosan ütötte G-pontomat. - Ahahahaha!!! Ezaaaz! Visítsál kis perverz malackám!!! Uíí Uíí Uííí!!! Hagy tömjön meg téged JÓL Succubus-chan! – Ezt kimondva második fokozatra kapcsolva még gyorsabban kezdett el mozogni. Farka teljesen átázva a víztől, és előváladékától, csak úgy lubickolt az én hátsómba. Pinája pedig teljesen benedvesedve figyelte az eseményeket. Én meg egyre éreztem, hogy az alapjában is hatalmas pénisz hirtelen meg-megmozdul, mintha csak tovább növekedve…majd végül a Succubus nem evilújbuzi nyelven fülsüketítő üvöltéssel elsütötte péniszét, egyenesen az én hátsóba. Pinájából pedig ömlött a víz kifelé belőle. A fallosz meg csak lüktetett, és lüktetett, minden egyes anyagját belém lőve. Mikor végzet, a succubus kihúzta végül, hátra esett, én pedig teljesen meggyötörve, és megszentségtelenítve estem le a földre. Kis erőt kifejtve, nagy nehezen felálltam, de nem tudtam felegyenesedni. Térdre behajlítva aztán, nagyot üvöltve, kitoltam a Succubus teljes ondóját a végbelemből. Hatalmas nagy sugárba omlott ki belőlem, beterítve a fürdő parketta egész részét. Majd remegő lábakkal, bosszúra szomjazva megindultam a földre huppant Succubus felé. De alig tudtam két lépést menni (miközben hátsómból megmaradt ondót próbáltam kitolni), újfent elestem. De most a succumbus ondójába és egyenesen az ő mellei közé estem.
- M…mi…mi tettél velem?? Ne…nem érzem a se…seggemet! – Fakadtam ki, és erőtlenül belekapaszkodtam melleibe, másik kezemmel meg keresni kezdtem. – Bármi is vagy, nem hagyom…hogy tovább…merj bántani…. – avval kezeim, falloszához ért, amin nagyon megijedtem de elengedve még lejjebb mentem, és megtaláltam amit akartam. Ujjaimat beledugtam a démon pinájába, és éreztem belső barlangjának nedvességét és melegét. A Succubus hirtelen felriadt, és érezte mit csinálok. Hatalmas vicsorgó tekintetre váltott és egymással farkasszemet kezdtünk nézni, miközben én folyamatosan ujjaztam őt.
- Te kis nyomorult. Nagyon rosszul döntöttél hogy ott kezdtél el nyúlkálni. Anyukád nem tanított meg rá, hogy ne nyúljál bele mindenbe??? – ekkor az ujjaimon érezni kezdtem, hogy a démon pinája megmozdul, majd éles fogak kezdtek kinőni belőle, és egy határozott mozdulattal ráharaptak ujjaimra. Én nagyon megijedtem, és ki is rántottam ujjaimat. Szerencsére idővel megéreztem, de ha még pár percig ott hagyom leharapja az ujjaimat. A földre esve próbáltam a bekapott harapás után keletkezett vérzést elállítani ujjaimból, miközben a Succubus újra felemelkedet.
- Most aztán nagyon mérges vagyok! Úgy terveztem, hogy beengedem a te kis farkincádat, az én húsos puncimba. De mivel piszkálni merted, most kétszeresen fogod ezt megbánni! - nagyot csettintet az újján. Én pedig a leszorító varázslathoz képest még erősebb mújbuziát kezdtem el érezni. Felemelkedtem a levegőbe, testem teljesen kifordult magából, és megfordult saját tengelye között. Fejem teljesen hátra lökve, fejjel lefelé a Succubus farkával néztem most farkas szemet.
Disclaimer: this post and the subject matter and contents thereof - text, media, or otherwise - do not necessarily reflect the views of the 8kun administration.
No.8349
>>8348
- Itt az idő hogy azt a mocskos kis szád is megkapja a saját büntetését!!!
Tovább nem kertefeltélt, és hatalmas péniszét begyömöszölte a számba, egészen a mandulámig tolva. Olyan mélytorkost kaptam tőle, hogy utána napokig csak egészbe nyeltem le az ételeket. Succubus arcán csak még nagyobb düh, és elszántság sütött le róla, miközben fallosza az én számba mászkált ki és be. Próbáltam fogammal rá harapni, de mind hiába. Megse érezte! Sőt mi több, csak elszántabban kezdte el letolni a torkomon a péniszét. Másik két kezével, jobban előre hajolva pedig magatehetetlen testemet állította kicsit gyertya állásba, majd ökölbe szorítva egyik kezét csak ennyit mondott:
- Nah lássuk, meddig tudlak kitágítani, hogy egy életre megjegyezd, hogy oda engedély nélkül nem nyúlunk! – és egy határozott suhintással feltolta az ökélt a seggembe. Én meg a péniszével a szájába istentelen üvöltésbe kezdtem, de senki sem hallotta. Megmaradt kezével pedig égnek álló péniszemet markolta meg, és elkezdte verni, az én arcomra irányítva.
- Kár hogy olyan bunkó voltál velem, eljátszadoztam volna a fütyiddel. – Majd mégjobban belemélyezte ökélt a hátsómba. Vagy több percen át, ebben a furcsa pozitúrába vonaglott és öklözött rajtam. Öklözése olyan jól sikerült, hogy elég hamar elsültem tőle, egyenesen a szemeim közé lőve. Majd kirántva hátsómból kezét, péniszét meg a szájamból vadul elkezdte verni, és az újabb ondó anyagot az egész arcomra és testemre küldte. Csak úgy ömlött ki belőle. Engemet pedig teljesen beterített ondója.
Háttérben a zuhanyzó csapok elzáródtak, a köd elpárolgott én pedig lezuhantam a földre. Nyakig ondósan, meggyötörve, és megerőszakolva. Amikor feleszméltem, és körülnéztem már tanárnőként láttam meg, változatlanul mérgesen rám förmedve.
- Jól jegyezd meg amit most mondok. Ha még egyszer, engedélyem nélkül elkezded stírölni a seggemet, vagy meg mered említeni mi történt itt. Duplán visszakapod ami most történt!
avval oldalra dobva az ajtó támasztékokat hangtalanul elhagyta fürdőt.
Én már csak az intenzíven ébredtem fel. Sokra nem emlékszek, mert folyamatosan adták a nyugtatót nekem, és beszéltek hozzám hogy nem lesz semmi baj. Három nap múlva eszméltem fel. De egyedül voltam a betegszobában. Elkezdtem vizsgálni a hátsómat, de épnek tűnt. „Szóval tényleg csak álmodtam, és lehet csak elcsúsztam a fürdőben. Ott meg beverve a fejemet, pedig ide hoztak” Zártam le a következtetést. Mindenesetre akartam beszélni valakivel, hogy mi is történt velem. Így megnyomtam a nővér hívót. Hamar meg is érkezett, igaz csak a lábát láttam a függöny mögött, de végre egy emberi alakkal fogok találkozni. Miután magára zárta az ajtót, odalépet az ágyamhoz majd elhúzta a függönyt.
- Ó csak felébredt, végre. Már azt hittük sose fog felébredni. Tudja milyen csúnyán beverte az állát, és majd egy óráig a meleg víz alatt feküdt? Majdnem megfulladt. – mondta a nővér, akinek furcsa és ismerős hangja volt.
- Köszönöm hogy tájékoztatott, akkor tényleg csak álmodtam az egészet. – zártam le magamba.
- Ó kis malackám, ugyan mégis mit álmodtál, amíg távol voltam? – csattant fel a nővér hangja.
Testemet elöntötte a félelem. Falfehéren és remegve fordítottam el a fejem, és láttam a vörös hajú nővér az, akinek gondolom. Elhúzta a maszkját és a Succubus vigyorgott vissza reám!
- Teehee, itt az idő a második büntetésnek! - csattant ki hatalmas nagy röhögésben.
VÉGE
Disclaimer: this post and the subject matter and contents thereof - text, media, or otherwise - do not necessarily reflect the views of the 8kun administration.
No.8357
Az egész közösség nevében szeretném megköszönni, hogy megtisztelsz minket avval, hogy időt és kreativitást nem sajnálva itt alkotsz. Nem szarjuk le amit csinálsz, csak passzívak vagyunk.
Disclaimer: this post and the subject matter and contents thereof - text, media, or otherwise - do not necessarily reflect the views of the 8kun administration.
No.8360
>>8357
S-semmi gáz, még nem kezdtem el eret vágni magamon, hogy nem jött válasz. (máshol is publikálom, ott is csak 1-2 érdeklődő szól hozzá) De eddig pozitív visszacsatolást kaptam, és köszönöm mindenkinek aki elolvasta. :3
Fogok még írni ha időm és kedvem engedi. De titeket is biztatlak. Ha van valami történetetek ti is írjatok. Vagy esetleg írjátok le legközelebb mi legyen az alaptörténet, és írok belőle egész jó faszállító történeteket.
Disclaimer: this post and the subject matter and contents thereof - text, media, or otherwise - do not necessarily reflect the views of the 8kun administration.
No.8376
Én és a Succubbus 3.rész
Hadd meséljek el még egy történetet, vidám fiatal korom, legszebb nyaralásával, amikor megismerhettem Succubi-chan punciját is először.
Azon a nyáron már második boldog hónapomat töltöttem együtt Succubi-chan és Kaho-chan társaságában. Minden úgy tűnt ez a nyár sose fog véget érni, és az azt követő hónapokkal is boldogok leszünk. Kivéve ha szüleim be nem állítanak egy nagyon jó ötlettel.
- Nyári tábor? De miért? – akadtam ki szüleim utasításán. Alig hogy hazaértek nyaralásukból, máris megakartak szabadulni tőlem. Eddig is levegőnek néztek a szüleim, de most már hivatalosan is papírra vehetjük.
- Ugyan anon-kun, rád fér a pihenés. Nem porosodhatsz egész nyáron itthon. Jó tesz neked a kis barnulás majd.
- Nah de majd két hétig? Mi lesz a barátaimmal, akikkel „játszani” szoktam mostanság?
- Majd szerzel új barátokat! Vita lezárva! Kezdj el csomagolni. – fakadt ki anyám, és mutatott a szobámra, hogy tüntessem el magamat.
Aznap este elég lehangoltam vártam Succubi és Kaho-t. Kérdezték is hogy mi bajom van, tudnak-e valamivel felvidítani. (ennek jeléül mutogatni kezdték harapnivaló puncijukat) De közöltem velük hogy most két hétig távol leszek, szüleim nyomása miatt, a keleti partokon nyári táborban. Kaho-chan teljesen kiborult, hogy mért vagyok ilyen puhapöcsű, és mért nem ellenkeztem szüleimnek. Én meg csak halkan tűrtem a szitok szót tőle. Ránéztem Succubi-chanra hogy ő mit szól a dologhoz, de csak csalódottan ennyit mondott:
- Ah, nos ez van…keresek addig más elfoglaltságot amíg távol leszel. – avval szó nélkül elrepült aznap. Kaho ezen még jobban kiakadt, hogy mestere csak úgy faképnél hagyta. Mérgében nekem adott le egy hatalmas nagy pofont.
- Mindketten olyan bakák vagytok!!! – duzzogva és sírva ő is elrepült az éjszakába. Nem fogom megérteni a nőket…
Maga a nyári tábor hihetetlenül unalmas volt. Velem egykorúakkal keltünk és jártuk a keleti parti erdőket, miközben a tábor vezetői álladóan figyelmeztettek hogy ne sokat bámészkodjunk, tartsuk az időpontot. Ezúton is hadd köszönjem meg a szüleimet, hogy csak fiúkból álló táborba küldött. A délutáni tengerparti pihenést sem élveztem. Hiányoztak a lányok nekem, de nagyon. Ám egyszer csak a parton nagyon ismerős nőt vettem észre. Másfél méter magas, hosszú, szőke haj, gömbölyű mellek, tökéletes testalkat. Megvoltam győződve hogy csak hallucinálok, de akkor a nő lehúzva szemüvegét észrevette tekintetemet. Én teljesen belepirultam, de ő meg elégedetten mosolygott és kacsintott rám. Majd felállva a nyugágyból a pihenő viskók felé vette az irányt. Utoljára visszanézve karját nyújtva jelezte nekem hogy kövessem őt. Bárki is ez a nő, valahonnan ismerhet. Vajon megbízhatok benne? Nem embercsempész véletlenül? Mindenestre izgalmasabbank tűnt, mint a srácokkal játszani, ki üti le a dinnyét bekötött szemmel. Megérkeztem a viskóban, ahol belépve nem találtam hirtelen senkit, csak hallottam hogy az ismerős hölgy épp zuhanyozhat. Gondoltam, addig körülnézek, amíg végez dolgával. A szoba asztalán végül furcsaságot vettem észre. Képek voltak, amin én és Succubi meg Kaho-chan játszássai voltak megörökítve. Illetve egy táska, amiben tömig tele volt kislány ruhákkal.
- Mi a franc??? – kiáltottam fel. „Valaki kukkolt volna minket? A szőke nő lenne az, és megakar zsarolni? Mik ezek a női ruhák?”
- Áh szóval, megérkeztél. Tudtam én hogy elfogsz jönni - a szőke nő volt az, törülközőbe csavarva.
- Ki maga? És mit jelentsen ez? –mutattam az asztalra talált dolgokra. De a nő csak jót röhögött rajtam.
- Jajj te kis butus, hát megse ismersz? – avval kigombolta törülközőjét, ami földre huppamva megláttam tökéletes meztelen testét…várjunk csak, ismerem ez az alkatot.
- Succubi-chan???
- Bingo! Hát nem csodálatos? Pont egy helyre kerültünk nyaralni! – mosolygott kaján vigyorogva.
Disclaimer: this post and the subject matter and contents thereof - text, media, or otherwise - do not necessarily reflect the views of the 8kun administration.
No.8377
>>8376
Én meg csak bámultam Succubi-chan tökéletes, emberi álcáját, amit eddig sose láttam. Hisz már első találkozásunkkor is succubus-ként jelent meg. Teljesen belepirultam a látványába, hát még puncija látványába is. Felemelte jobb kezét, pördített egyet, és szemvillanás alatt felvette megszokott alakját. Succubi-chan odajött hozzám, mélyen átkarolt, testéhez húzott, jobb lábával meg keresztbe zárta testemet.
- Úgy hiányoztál anon-kun!!! Először próbáltam más áldozatot szedni a környéken, de mindegyik visítva és sírva szenvedett alattam. Be kellet látnom, számomra te vagy az igazi szexrabszolgám. – mondta kaján mosollyal és teljesen elpirulva – És most, hogy újra ketten vagyunk. Most először megengedem hogy járkálhatsz az én húsos puncimba is. – Kacsintott rám egy nagyot.
Tud meg olvasó, ugyanis amióta Kaho-chan is bekerült a képbe, még utána sem engedte Succubi-chan hogy a punciját is kipróbáljam. Amikor csak ő jött mindig azt mondta hogy „Engem így ismertél meg, Kaho-chan meg a barátnőd. Nem akarom elrontani a kapcsolatotokat emiatt, hogy esetleg az enyém jobban fog ízleni mint az övé, és emiatt szakítotok” . Ezt teljesen megértettem, de engem akkor is zavart a dolog, és nagyon akartam Succubi-chan barlangját. Amikor Kaho-val voltam, volt hogy Succubi-t képzeltem oda. De most eljött ez a nap is. Mégpedig egy nyaraló viskóban, távol Kaho-chan-tól.
- Csak egy dolgot kérek tőled anon-kun. Kérlek, vedd fel ezeket a cuki kislány ruhákat, és viselkedj úgy mint egy ártatlan kislány. – mosolyogva kacsintott rám.
Bizarr egy elképzelés volt, de belementem a dologba. Először egy kékebb ruhát választottam, mert az passzolt elsőre. Jó szűk ruha volt, de csak belemásztam. Comb és kar harisnya is volt, illetve masni amit Succubi kötött meg a fejemen.
- Aaah, istenem, jobb lett mint elképzeltem volna! – csattant ki az örömtől Succubi-chan.
- Elég…kényelmetlenül érzem magam onee-chan… - mondtam nagyon zavarba hozva.
- Nyaaah, ennél nagyobb átélést kérek. Tessék kislány hangon mondani!
- Elég, kényelmetlen ez a ruha, oneeeee-chaaaan – mondtam nem túl tökéletes színészi tehetséggel.
- Hát akkor…szabaduljunk meg tőle, én kis hugocskám. – avval az ölébe ültetet, és karjaival elkezdte csavarni a mellbimbóimat. Vadonat új élmény volt ez, ahogy női ruhában Succubi apró ujjai csavargatják a mellbimbóimat. Miközben bugyijában maradt pénisze felduzzadva az én popsimat kezdte el dörzsölgetni. Majd egyik kezével eltolta, falatnyi bugyimat, és égnek álló farkamat kezdte el verni hogy az élvezet tovább tartson. Elkezdtem megszokott sóhajaimat járni, de megpróbáltam most lányos hangon kiadni őket. Succubi közben pedig mélycsókokat adott nyakamra, miközben kezével folytatta masstírozását az én farkamon. Mutató ujjával körkörös mozgást végezve makkomon volt az utolsó csepp a pohárban. És elélveztem, lányos hangon sikoltva, lőttem ki spermámat az égbe, és beterítette falfehér testemet. Kicsi Succubi arcára is került, aki elégedett vigyorral nyalta le arcáról.
- Jól van, tartunk egy kis szünetet a farkincádnak. Most én jövök… - szólt hozzám, majd felemelve az ágynak fektetett.
Disclaimer: this post and the subject matter and contents thereof - text, media, or otherwise - do not necessarily reflect the views of the 8kun administration.
No.8378
>>8377
- Mutatok egy új trükköt, amit nemrég tanultam a KMFS suliban. Remélem élvezni fogod. – avval előkapta démon farkát, majd erőlködni és nyögni kezdett, végül pedig a farok egy nagyobb csattanással ketté vált! – Voálá! Most már akár több felé is letudlak fogni! Egyenlőre csak kettőt tudok csinálni, de már dolgozok hogy több is legyen. Utána olyan tentacle éjszakát csinálhatunk, amit csak akarsz! – röhögött egy jót magán.
Új démon farkaival megragadva két lábamat, kényelmesen átkarolva oldalra húzta őket. Majd két újját mélyen átnyálazva bedugta ujjait segglyukamba. Óvatosan, kivételesen finoman kezdte ellazítani engemet.
- Aaah, istenem! Nem tudok beállni a mostani kinézeten! Olyan aranyos vagy!!! Kérlek nyögjél még lányos hangon! – kérte tőlem Succubi-chan és én eleget tettem neki. Alapozás után pedig előkerült Succubi-chan pótolhatatlan hatalmas pénisze, akcióra készen. Szépen, óvatosan belehelyezte farkát a hátsómba, ami elégedetten elkezdett nedvesedni és mozgás közben cuppogni. És Succubi-chan pénisze újra bennem járkált. Bent-kint, bent, kint, bent és kint. Néha kihúzva az én falatnyi bugyimra, és péniszemre oda dörgölődve mozgatva kicsit, nagyokat lihegve. Majd visszahelyezve folytatta kélyes, és kényelmes mozgását. Bár már sokszor megtettük ezeket a mozdulatokat. Most kivételesen jobb volt mindegyiknél. (főleg hogy Kaho-chan nem leselkedett az ablakon irigykedve) Succubi-chan isteni mozgását senki sem tudja utánozni. A menet felgyorsult, Succubi egyre hevesebben kezdett el szúrni, én még lányosabban nyögni, és élvezni a helyzetet.
- Ahh, aah, AAAH!!! Igen, ez az IGGEEEN!!! Anon-kun, te vagy a legjobb kishugocskám aki valaha volt! Óh ez aaazzzz, nyögjél még nagyokat!! AAAH!!! – és csak szúrt és szúrt. Megállás nélkül Succubi-chan. Végül pedig megtörtént a csoda. Succubi gyorsan kihúzva péniszét, utolsókat verve rám fröcskölte mézédes ondóját az egész testemre, és arcomra.
Majd lefeküdt mellém. Elégedetten mosolyogtunk, is lihegtünk egymás arcára. Váratlanul végül kaptam egy puszit az arcomra Succubi-tól. Mély nyakpuszival viszonozva, átöleltem az én nővéremet, majd teljesen ráfeküdve, hosszú, forró csókot adtam neki. Szájaink elbúcsúzva, teljesen bepirulva kis nyálunkat csorgatunk egymás szájába.
- Anon-khuuuun…azt akarom hogy szeress engem. Azt akarom hogy csak az enyém lehess…nagyon jó kis hugiként, viselkedtél. Fogadd el jutalamat. – avval Succubi-chan pénisze fényesen villogni kezdett, majd eltűnve húsos puncija váltotta fel. Bepirulva a látványtól, elkezdtem masszírozni a kezemmel, nagyon rugallmas, és már nedvesedő punci volt. Csiklóját szakszerűen izgatva kezdtem el ingerelni, és még tökmag nagyságú csikló makkját is megláttam, amit vadul elkezdtem nyalni és szopkodni. Más volt mint a pénisze…ez még jobb élmény volt. Majd ujjaimat is belemártottam lucskos pinájába. Először egy ujjal, majd kettővel folytatva fedeztem fel a belsejét.
Disclaimer: this post and the subject matter and contents thereof - text, media, or otherwise - do not necessarily reflect the views of the 8kun administration.
No.8379
>>8378
- Succubi-chan…én..énn…nagyon szeretlek! Hadd tegyelek magadévá! – közöltem vele.
- Ohh istenem…tudtam hogy jól döntök! – mondta elégedetten Succubi-chan, majd egymásba habarodva helyet cseréltünk megint. Térdeit jobban felhúzta lábaim mellé, még utoljára megmozgatta punciját, és hagyta hogy beléhatoljak. Megharkolva hatalmas combjait, lábaimat befeszítve elindultam Succubi, eddig tiltott punci barlangjába. Az érzés ahogy apró péniszem benne volt, a lágy és kellemesen nyálkás, gömbös kialakítású hüvelyébe. Egy sokat fantáziált álom vált valóra. Ahogy egyre beljebb közeledtem, én és Succubi egymással farkasszemet nézve nyögtünk hangosakat. Succubi sokszor felemelkedve elkezdte hatalmas melleit előttem lóbálni. Látványa igazán gerjesztő volt, hát még mikor elkedte csavarni mellbimbóit, akárcsak nekem tette. Eközben én péniszemmel feljebb és feljebb haladtam beléje. Hüvelye pedig folyamatos, kellemesen rezgő masszírozással kényesztetett engem legbelül. Succubi-chan végül átvette az irányítást, és elkezdett lovagolni rajtam. Én elengedve magam, sokkal intezívebben és erősemben mozgott Succubi, hogy még mélyebben és erősebben szúrjak beléje. Megmarkoltam egyik nagy mellét, masszírozni keztem, és ujjaim között mellbimbóját csavarni. Succubi ezt olyan eddig nem ismert üvöltéssel honorálta, amit sose hallottam. Majd teljesen megragadva újra helyett cseréltünk. Kicsit pihenve, egymásra lihegve fürkésztünk piruló arcunkat. Kicsit széttoltam Succubi térdeit, hogy megadjam neki a legkényelmesebb döféseimet beléje. Ütemes 1-2 szúrásokat adtam neki, kis szünetet tartva, majd ezt szép lassan gyorsítani kezdtem, és újra felvéve az iramot folytattam a menetet.
Disclaimer: this post and the subject matter and contents thereof - text, media, or otherwise - do not necessarily reflect the views of the 8kun administration.
No.8380
>>8379
- Ahh,, ilyen nincs! ILYEN NIIINCS! AAAH! NEHOGY ABBAHAGYD MOST ANON-KUUUN! – És akkor hirtelen erős fényforrás keletkezett Succubi-chan puncija alatt, és méretes húsos pénisze jelent meg. „Voah! Mi a fene?” mondtam magamban. De már nem volt időm feltenni, hisz Succubi-chan lehúzva falatnyi bugyimat, hozzádörgölve megjelent falloszához bekanyarodott a én popsimba. A váratlan vendégnek hála, megmarkoltam Succubi-chan jobb mellét. Amitől ő mégnagyobbat sikított, egyik lábával pedig az ágyat kezdte el taposni. Így mozogtunk egymáson, soha véget nem érő menetben. Aztán mindketten éreztük hogy kezdődik a lőgyakorlat újra. Én még gyorsabb fokozatra kapcsoltam, megmarkoltam másik mellét Succubi-chan-nak. Ő pedig két karjával a vállamba kapaszkodott, és váratlan helyen feltűnt fallosz is hihetetlen gyorsasággal súrlódott a hátsómba. Egyre hevesebben, és hevesebben, hevesebben mozogtunk, miközben csókoltunk egymást. Majd egy hatalmasat üvöltve sültünk el közösen fegyvereinket. Farkam teljes ondó tartalmát beküldtem Succubi-chan meleg, és édes pinájába. Ő pedig visszafelé telibe élvezte farkamat. Majd amire senki sem számított, gigantikus melleiből is hatalmas nagy spriccelésekkel tört elő anyateje, és terítette be testünket.
Több percen át egymásba fonódva feküdtünk egymáson. Hatalmas pénisze most nem sült el, de bennem mocorgott még kicsit, majd fényvillanással eltűnt. Farkamat kihúzva Succubi pinájából is ömlött ki ondóm tartalma és édes pina lé. Én meg nagy örömökkel kaptam be Succubi melleit, és vadul elkezdtem szívni, cukorédes anyatejeit.
Így teltek el röpke napjaim a nyári táborban. Mindig találtam kifogást eltűnésemre, a felügyelők között. Succubi-chan meg valahogy betudott férkőzni a szervezők közé, így már megfelelő kísérettel mentünk el „kutatni” és „felfedezni” kettesben. Hol az erdőben, hol a tenger közepére kihajózva, hol egy félreeső lakatlan part barlangi üregébe. Szinte minden lehetséges örömszerzést kipróbáltunk. Majdnem ott is maradtunk, de szerencsére Succubi-chan repülésének idővel hazaértem. És elégedett mosolyogva tértem haza.
Aznap este aztán családi evéskor megszólalt anyám is:
- Apropó Anon-kun. Kaho-chan bocsánatot kért, amilyen bután viselkedett, és nagyon örülne ha holnap délután segítenél neki a háziba – elégedetten mosolyogtam. Őt is rég láttam, ideje megmutatni neki mit tanultam a táborban.
Épp hogy kimondta anyám, máris becsöngettek hozzánk.
- Oh már ilyen hamar? Bár végül is jobb később mint soha. – mondta apám
- Kit várunk? – Kérdeztem
- Apáddal elmegyünk üzleti vacsorára, és csak holnap tudunk visszajönni mert nagyon messze van. Így bébisztert fogadtunk fel.
- Hee? De minek anya? Már elmúltam 14 éves!
Akkor az étkezőben megjelent az említett új vendég…nálam egy fejjel magasabb, hosszú szőke hajjal, fátyolos testhez simuló sötét kék ruhában. De hisz ez, Succubi-chan!
- Fiam, viselkedj amíg távol leszel. Mrs. Sucy, önnek meg gondtalan estét kívánok.
- Köszönöm uram, megnyugtatom, nagyon jó kezekben lesz az egyetlen fiúk – közölte apámmal, majd elégedetten rám kacsintott, és elpirult mikor látta, hogy rájöttem ki is ő.
Mikor elkellet mennem a nyári táborba, azt hittem életem újfent rossz felé fog vezetni. Ehhez képest, ott volt velem újra akit szerettem, és életem talán legjobb nyaralását tudhatom magaménak. Sose fogom elfelejteni.
VÉGE
Disclaimer: this post and the subject matter and contents thereof - text, media, or otherwise - do not necessarily reflect the views of the 8kun administration.
No.8407
A succubi nem a succubus többes száma? Mindenesetre jöhet még.
Disclaimer: this post and the subject matter and contents thereof - text, media, or otherwise - do not necessarily reflect the views of the 8kun administration.
No.8417
Én és a Succubus 4.rész
Úgy értesültem kedves olvasó, hogy még kíváncsi vagy boldog életem, legszebb nyári történeteivel. Jöjjön itt egy tanulságos mese, hogy mért gondoljuk meg kétszer is, hogy ha vizsgára kísérünk el bárkit is. Lassan nyár vége volt, és már magam mögött tudhatom legszebb nyaralásom emlékét. Succubi-chan és Kaho-chan közti hármunk kapcsolata teljes harmóniában, és békességben történtek. Nappal Kaho-chan emberi alakjában szórakoztunk egész nap. Parkokat, és szórakozóhelyeket járkálva éltük szerelmünk teljes életét. Este pedig Succubi és Kaho sexy démon testei kényeztették habos kis bőröm minden szegletét. Mióta visszajöttem a nyaralásból, Kaho-chan csendben végezte nyári gyakorlatát suliban. Így amíg ő éjszakákon át bújta a jegyzeteit, addig Succubi-chan titokban mindig meglátogatott, amikor Kaho-chan jött volna aznap este. Tekintve hogy a succubus-ok megérzik egymás jelenlétét, Succubi-chan gyakorlott varázslatokkal eltudta rejteni jelenlétét. Így ha Kaho-chan kutatni kezdett volna utánam, max. Annyit érzékelt volna, hogy épp önkielégítést végzek magamon és közben róla fantáziálok. (de persze a valóság az, hogy Succubi-chan hágott meg közben keményen)
Már Augusztus végét járta a nyár, és egy békés fagyizgatás közben kaptam az én szerelmemtől egy ajánlatot. Épp nyugisan ettük fagylaltunkat, kedvenc üdülő helységünkben.
- Országos Matematikai vizsga? De ahhoz minek menjek kísérőnek? Annak nem az a lényege hogy egyedül kell megoldani a dolgokat? – kérdeztem érdeklődve, miközben letöröltem egy ott maradt csoki foltot Kaho-chan arcáról.
- Igaz, de mondták a tanárok, hogy kabalát, vagy szerencsét hozó tárgyat nyugodtan hozzunk magunkkal. – vihogott Kaho-chan.
- Heee? Hogy micsoda? Én csak egy tárgy vagyok a szemedben? – kérdeztem, jogosan dühödten.
- Jaaajj te buta, még végig se hallgatsz. Természetesen te vagy az én harapnivaló gumicukrom az egész világon. Nem kell bejönnöd a terembe, elég ha csak megvársz míg megírom az egészet. Légysziii, nagyon fontos lenne nekem! – Kaho-chan érzékien megfogta kezemet, és összekulcsolta ujjaimat.
- Nem is tudom…sok dolgom van még a ház körül meg amúgy is érted mené… - akadt el a szavam, amikor is szúró fájdalmat éreztem az ágyékom helyén. Kaho-chan aznap tűsarkúban mászkált egész nap, így hogy nyomást gyakoroljon rám, az asztal alatt átlendülve lábait egyenesen rátaposott heréimre.
- Nyaaaah, kééérlek. Ugye nem akarod hogy megbukjak a vizsgán? Vagy neked bármi bajod essen. – pirulva és gonoszan vigyorogva csavarta meg magas sarkúját a tökeimen. Mintha csak diót kezdenének morzsolni egy daráló gépben. – Anooon-kuuuun, minden rendben???
- J-j-jó-jól van elmegyek, csak…csak kérlek hagyd abba! – szerencsére pont elment mellettünk egy pincér, így Kaho-chan gyorsan leemelve magas sarkúját az ágyékomról, normális testtartásba helyezte magát.
- Hurrá! Te vagy a legjobb pasi a világon! – áthajolva megborzolta hajamat, és adott egy csókot.
Disclaimer: this post and the subject matter and contents thereof - text, media, or otherwise - do not necessarily reflect the views of the 8kun administration.
No.8418
>>8417
Fura egy iskolába járhat Kaho-chan, ahol a matek vizsgát a város szélén tartják…egy rég elhagyott és már romokban heverő iskolában. Félelmem nem volt alaptalan, de mondom láttam már ennél rosszabbat is. A romos folyosókat látva, végül megtaláltam Kaho-chant. Puszival köszönve végül sok szerencsét kívántam neki. Még utoljára megcsodáltam iskolás ruhában, majd becsukták az ajtót. És most másfél órás unalom fog következni. Hopp vagy mégsem? Nem voltam egyedül. Valaki más is elkísérhette barátnőjét vagy rokonát. Integettem neki, de ő meg nagyon megszeppenve elfordította fejét. Mintha csak rettegne valamitől. Így inkább mellé ültem, hogy beszélgetést indítva elüssem az időmet.
- Szevasz! Anon-kun vagyok! Téged is ismerősöd kért meg hogy elkísérd őt? – nyújtottam kezemet, de ő csak megszeppenve és remegve nézett rá. Valahol máshol kell megközelítenem a beszélgetést, különben ennyi erővel a falnak is beszélhetnék.
- Fura egy helyett választottak a vizsgára nem? Nagyon kietlen, és félelmetes is. Mintha egy régi esemény helyszínén lennénk. No persze annak már 10 éve volt, hogy ez az iskola leégett, és több száz fiatal fiú tűnt már el innen. – nem nagyon használt a történetem, ugyanis csak még félénkebben kezdett rám nézni.
- Nah, mondj már valamit! Nem akarok itt másfél órán át unatko…
- Menekülj! – megszeppenve gügyögte el az ismeretlen srác.
- Hogy mondtad?
- Menekülj! Menekülj! MENEKÜLJ! – a pánik kezdett eluralkodni rajta.
- Mégis mi a szent szarról beszélsz haver? Miért menekülnék el? – akkor könnybe lábadt szemekkel a szembe lévő romos faliújságra mutatott. Lassan felálltam, és egy teljesen új papírt vettem észre rajta. A papíron ez állt:
„ Országos Kisfiúkat Megkúró Futanari Succubus, és Fekáliahekker záróvizsga. Áldozatot kötelező hozni!” Ledermedtem az olvasás közben. Kaho-chan átvert! Szó sincs semmiféle egyetemi vizsgáról, ami való életben történne meg. Hanem másik, valódi énjének tanulmányairól volt szó mind végig! És én nem kabalának hanem áldozatnak kellettem neki?? Lefagyva a mosolyommal néztem a törött üvegek között, látva a félelemmel teli arcomat. Egy névjegykártyát is észrevettem az üvegben, de már széttépték és csak egy darabját vettem észre, rajta egy vigyorgó srác arcával „..fi Richárd, elismert antropológu…ahekker és faszállító szakértő” , de ez se nyugtatott meg a tudat. Azon az ajtón, amin Kaho-chan van, vagy fél tucat lányt láttam bemenni. Azaz feltételezhetőleg mind KMFS lehetnek! Ez őrület! Ebben nem vagyok hajlandó részt venni! Eközben a sarokba kuporogva üldögélt szerencsétlen kölyök, könnybe lábalt szemekkel várva végzetét. No nem! Ezt nem hagyom ennyiben! Szeretem és imádom Kaho-chan-t, de nem vagyok hajlandó egy horda Succubusnak odaadni a seggemet! Felkaptam a remegő kölyköt, és futva elindultam a kijárat felé. Sajnos nem figyeltem bejövet felé a folyosók kanyarodását, így hamar eltévedtünk. Távolban pedig hallottam már a kéjes nevetéseket, és nyögéseket a háttérbe. Feltehetőleg percek kérdése mikor találnak ránk. Így tovább futottunk. Lépcsőket járva, elhagyott termeken keresztül. De nem találtuk meg a kijáratot. Nagy nehezen aztán rátaláltuk a tornaterem nagyra nyíló ajtajához.
- Gyerünk srác, szedd össze magad! Ha ezen túljutunk szerintem megtaláljuk a kijáratot! – üvöltöttem neki, miközben ráncigáltam magam után.
- N-ne csak oda ne! – próbálta mondani, de már késő volt.
Benyitottam a tornacsarnokba, ahol hatalmas vakító fény csapta meg arcomat. Mikor kitisztult, vagy száz Succubus nézett velünk farkas szemet…péniszük masszírozása közben.
Disclaimer: this post and the subject matter and contents thereof - text, media, or otherwise - do not necessarily reflect the views of the 8kun administration.
No.8419
>>8418
- Lám, lám…az elveszett bárányok visszakerültek a karámba. – mondta az egyik idősebb Succubus.
Hátunk mögött az ajtó hirtelen becsapódott, és záró erőtér rajzolódott ki körülötte.
- A francba, nekünk annyi… - mondta ismeretlen társam.
A Succubusok kaján vihogása beharsogta a csarnokot. Akik a korlátok tetején figyeltek minket, szárnyaikat csapkodva a levegőbe ugrottak, és kör körös repülésekkel násztánchoz hasonlót jártak. Akik a falat támasztották, elkezdtek körkörös sorfalat építeni, minket középre taszigálva. Akik meg középen voltak, kéjesen nyögve, négykézláb járva közeledtek felénk, nyálukat csorgatva rajtunk. Menekülési esélyünk egyenesen a nullához ért. Próbáltunk kitörni de mind hiába. A sorfal folyton visszalökött, vagy elkapva simogatni kezdte testünket. Kitörve a molesztálók karjaikból meg csak jókat röhögtek. Amikor már rúgni, ütni, harapni kezdtem, a succubusok elkezdtek lassan bedühödni. Így agresszívebben kezdtek el minket lökdösni, belemarkolni a seggünkbe, mellkasunkba, egymásnak adogatva sodródni minket. Végül megunhatták az állandó atrocitást közöttük. Így ketten a levegőbe körözve lezuhantak, és elkaptak minket. Majd elkezdtek felhúzni a levegőbe. Én minden erőmmel próbáltam tartani a kezemet az ismeretlen kölyök kezében, de mind hiába. A Succubusok olyan erősek voltak, hogy majd szét szakították a kezünket.
- Nem hagyom hogy elvigyenek!!! – Üvöltöttem a srácnak, aki már rég feladva, könnyes szemekkel nézett rám, miközben hátamögöt a succubus démon farka tekeredett fel egész testére.
- Se…semmi baj Anon-kun…te megpróbáltad…köszönöm hogy ha csak egy pár percig, de kiálltál mellettem. Haruka-kun vagyok. – mondta elégedett, könnyekben úszva, mosolyogva. Elengedte kezét. Az idő mintha lelassult volna, láttam ahogy egyre távolodik tőlem a kölyök…egyenesen lefelé húzva a tömegbe.
- Haruka…-kun…- mondtam elcsukkolva, üveges tekintettem a semmibe meredve. Kész, ennyi volt…elveszítettem egy sorstársamat. Pedig én mindent megtettem.
De már mindegy volt. A Succubus, aki felkapott egy laza mozdulattal letépte az összes ruhámat. A textil végigszakadt a testemen, és ruha foszlányok zuhantak a mélységbe, ahol kiéhezett succubusok kapkodni kezdtek utána. A szörnyeteg hátam mögött satuba téve kezemet, démon farkáva elkezdte körbe tekerni lábamat, majd behajlítva az égnek emelni. Közben kéjes vinnyogó hangja a füllembe duruzsolt, hasfalában meg nem evilági hangok kezdtek bugyborékolni. Majd kicsattant a pénisze méhe mélyéből, ami lábam között kibuggyanva szemügyre vehettem. Uramisten! Ez még az én karomnál is hosszabb, és olyan vastag, akár a combom!!! Rémültem el, és a pénisz csak növekedet, és kanyarodni kezdett. Ha ez az izé belém hatol, tuti szétfogok szakadni. Ez nem olyan volt, mint Succubi-chan fallosza. Ez annál csak rosszabb volt! Istenem…nekem végem van. És még cserben is hagytam egy sorstársamat. Akit feltehetőleg épp halálra erőszakolnak lent. (látni nem láttam, mert egy seregnyi Succubus vetődött rá) Hirtelen súrlódást kezdtem érezni a seggemen. A démon hatalmas péniszét elkezdte hátrafelé húzni. A rohadék succubus még hátrálás közben, kihúzta karomat, testemet meg előre döntve majdnem kitépte helyéről. Én üvöltve a fájdalomtól az eget bámulva néztem a Succubusok násztáncát az égen. Ahol lilaködöt keverve viharok kezdtek el durrogni. Megéreztem életem legnagyobb péniszének makkját a farpofámon, és a legrosszabbra számítottam. A Succubus nagyokat vigyorogva nyomni kezdte, amikor is hirtelen egy hatalmas kard fúródott ki a mellkasából.
Disclaimer: this post and the subject matter and contents thereof - text, media, or otherwise - do not necessarily reflect the views of the 8kun administration.
No.8420
>>8419
Én meglepődve próbáltam hátra nézni, de csak annyit láttam hogy hátulról valaki leszúrta, és elakadva a hangja, tüdejét lassan elöntötte a frissen kibugyogó vér. Amikor a kard kihúzódott a mellkasából a vér ömleni kezdett a hátamra, a succubus meg elengedett. Én pedig a mélybe kezdtem el zuhanni. Bármi is volt megmentette pár percre az életem…de nem sokáig, hisz mindjárt a betonon csapódva fog szétloccsanni az agyam. Ám az utolsó percekre hirtelen valaki felkapott és visszafelé húzva a Succubus hadak felett húzott el. Miközben mi a démonok hordái felet repkedtünk, megmentőm hatalmas kardjával suhintva mészárolta le a démonokat. Fejek repkedtek, felső testek szakadtak szét darabokra, karok hullottak a padlóra, fájdalmas visítással. Megnéztem már ki volt a megmentőm, és teljesen meglepődtem.
- Kaho-chan!!! – üvöltöttem örömömben. Szerelmem mégsem hagyott el. Repülés közben egy jó mélyet rúgott a tökeimbe.
- Baaaka! Nem meg mondtam hogy várjál kint türelmesen??? Csak írásbelit írtuk, a gyakorlati vizsga csak jövő héten lett volna nekem itt. Arra külön meghívtalak volna. – mondta morcos hangon, miközben újra levágott tíz démont. – és még az öcsémet is belekeverted az egészbe!
- Az öcsédet??? Úgy érted, Haruka-kun a te testvéred??? Mégis mit keresett itt?
- Honnan az égből tudjam? A nemi életét nem osztja meg velem. Lehet egyik osztálytársam pécézte ki magának, és hozta el kabalának! – üvöltött Kaho, miközben elhajítva kardját, három succubust szúrt át egyszerre. Oda repülve pedig levegőbe shuintva oldalra fegyverét dobta le a padlóra őket.
- Ne csak bámulj rám! Hanem segíts megtalálni az öcsit, különben ezt fogom feldugni a seggedbe legközelebb! – fenyegetően mutatta a kardot. Felém. Én nagyot nyelve, pedig elkezdtem kémlelni a földszintet, keresve Haruka-t. A repülő succubusok, eközben felhagyva értelmetlen táncukat, elkezdtek követni, és hanghullám fénynyalábokat lövellve péniszükből sorozni kezdtek minket. „miféle őrületbe keveredtem???” mondtam magamban, miközben próbáltam keresni Haruka-t. Pár fénynyaláb telibe találta Kaho-chant, aki az ötödik találat után mérgébe visszafordulva, rájuk repült és darabokra szeletelte fel őket. A succubusok testrészei úgy zuhantak az égből, mint a friss szüreteléskor az almák a fáról lepotyogva. Át vágva párjuk péniszét, öngyulladást okozva, hatalmasakat robbantak. Beleremegve az egész tornacsarnokot. De csak nem akartak fogyni. Amikor is váratlanul egy éles kék sugár szakította meg az eget, és jobbra-balra cik-cakozva égette el a succubusokat élve. Az égre tekintettük és Succubi-chan pillantottuk meg! Vérvörös szemeivel, harci ruhájában, és hatalmas dárdájával érkezett. Hátra dőlve nagyokat üvöltve pedig kék sugárral égette darabokra a démonfajzatokat. Miközben Kaho-chan csodálva nézte Succubi-chant, én közbe megtaláltam Haruka-t, ahogy két démon épp megdolgoztatja hátsóját hatalmas péniszükkel. Egy pedig falloszát dugja lefelé a torkán, miközben démon farkával a húgycsövébe próbálja ledugni.
- Kaho-chan ott van!! – üvöltöttem drágaságomnak. Ő meglátva, hirtelen haragba gerjedt. oda dobott Succubi-chan-nak.
- Szia édes! Rég látallak. – mondta mosolyogva Succubi-chan, miközben dárdájával darabolt fel két repülő elfajzottat. – Most pedig nyugodj meg kicsit, és élvezd, ahogy szerelmeid elvégzik a piszkos munkát. – Mondta mosolyogva, majd a tornacsarnok ablakának kívülre rakott, ahol élveztem a kilátást. (és a hideg nyári fuvallatot) Kaho-chan torkaszakadtából üvöltve zuhant le a tömegbe, és csapódott le a földre. Zuhanás közben lefejezte az egyik succubus-t, majd a másik kettőt deréktől, felfelé vágta ketté, hatalmas pallosával. Amikor rávetődni készült négy succubus, egy jól irányzott rúgással a földhöz rúgta őket, majd a földhöz csapva a pallost feléjük rohanva és felfelé húzva vágta őket darabokra. A vér és belső szervek pedig fröcsögtek, az égnek. Succubi-chan pedig a levegőbe küldve az áldást darálta az ellenséget. Mintha csak egy b-kategóriás shounen animét néznék, olyan látvány fogadott engem. Közbe észre se vettem, hogy hátam mögött valaki megjelent és elfogott.
Ugyanaz a succubus volt, aki elkapott, és Kaho-chan tüdőn szúrt!
Disclaimer: this post and the subject matter and contents thereof - text, media, or otherwise - do not necessarily reflect the views of the 8kun administration.
No.8421
>>8420
- Te nyomoruult…*blöeegeeh…kis popsi töltelék! Ezért megbáno…*köhöeee...hogy ujjat mertél húzni velem. – avval lerántott a tetőről, majd a földre zuhanva a bokrok közé zuhantunk. A földhöz nyomta az arcomat, testemet pedig pucsító állásba rakott. Bár már erőtlen volt, még mindig volt annyi ereje hogy engem letudjon fogni. Démon farka nagycsattanás közepette kettévált, felfutva a lábaimon a seggemhez érve, szétfeszítette a segglyukamat. Én meg üvöltve, próbáltam kapkodni.
- Mind hiába! Kis barátaid el vannak foglalva a mészárlással. Az elhagyott iskola kertjében senki sem hallja meg kéjes visításodat! – mondta a haldokló succubus. Majd egész karnyi hosszúságú péniszét égnek emelve, hatalmasat sikítva újra megindult, hogy befejezze azt, amit elkezdett.
Ám megint nem sikerült neki. Ugyanis egy éles vágással péniszét kettévágták, majd teljesen meglepődve a vállába csapódott egy hatalmas nagy dárda, és egészen a mellkasáig vágódott. Irdatlan üvöltésbe kezdett, vére pedig patakokba kezdett el folyni. Feleszmélve Succubi-chan-t láttam, ahogy a hátamon állva sújtott le fegyverével.
- Ne merészeld a szerelmemet bántani, TE KURVA!!! – avval hátra rúgva engemet, a falhoz nyomta a Succubus-t. Miután visszamasszíroztam nagy nehezen sajgó hátsómat, láttam, ahogy Succubi-chan megadja a végső csapását ellenségének. A dárdát a falhoz szúrva, megfogta két kezével a démon fejét, majd az állkapcsát lehúzva, mély levegőt véve, hátán felgyulladva kéken izzó fénynyalábot újra lőni készült. Majd elüvöltve ennyit mondott:
- IMMA FIRING MAH LAZER! – és szájából eddig nem látott mégnagyobb kék fénysugárt lőtt ki, egyenesen társának szájába. Annak teljesen átjárta a kéken izzó fénynyaláb. Belső szerveit folyamatosan égetve, és elporlasztva. Succubi-chan még egy utolsó erőt vett, és minden erejével kilőtte az újabb fénynyalábot, átszakította a tornaterem falát, evvel a benti succubus tömeget égetve folyamatosan el. Kaho-chan ezt látva, gyorsan felkapta kis öcssét, és minél gyorsabban kirepülve a teremből. Succubi-chan halálos kékfény nyalábja végül porig égette az egész tornacsarnokot. Egy hatalmas fénysugár robbanással zárva, ami az egész város beleremegett.
Disclaimer: this post and the subject matter and contents thereof - text, media, or otherwise - do not necessarily reflect the views of the 8kun administration.
No.8422
>>8421
Miután tisztulni kezdett az ég, Succubi-chan földre rogyva nagyokat lélegzett. Majd felállva szembefordulva velünk, félig leszaggatott ruháján mosolyogva, fejét vakarva nézett ránk.
- Hihi…talán egy picit túlzásba estem. – mondta tovább vihogva, miközben a távolban lévő erdők is kigyulladtak.
Mi meg fa arccal, hülye fejet vágva röhögtünk vele együtt. Gyorsan elhagytuk a terepet, hisz a város teljes rendőrségi egysége ment ki a helyszínre. A hírekben csak a régi iskola leégett tornaterméről szólt. Tűzoltók és rendőrök értetlenkedtek az ismeretlen eseten, amit nem tudnak hova tenni. Succubi-chan kikapcsolta a tv-t és Kaho-chan-al együtt mogorván nézett ránk.
- Most mivan? – szegeztem a kérdést.
- Hogy mivan? TUDOD MIVAN??? AZ HOGY AZ ELSŐ FÉL ÉVES KMFS KÉPZÉSEMNEK LŐTTEK! ÉS MAJD CSAK JÖVŐRE TALÁN. (DE CSAK TALÁN HA NEM DERÜL KI HOGY MI VOLTUNK) INDULHATOK ÚJRA A KURZUSNAK! – avval hatalmasat rúgott belém Kaho-chan, és pityeredett el.
- Nyaah, annyira ne húzd fel magad Kaho-chan. Ha ez megvigasztal, én is az utolsó vizsgámat készültem megcsinálni jövő héten…de ahh nézzenek oda, az iskola ismeretlen okból felrobbant! – röhögött egy nagyott Succubi-chan. - Annyira nem is bánom. Vén háromszázéves érzéketlen banyák tanítottak minket. Majd talán a következő tanerővel erőt veszek magamon, és most már bizisten tanulni fogok. – röhögött tovább Succubi-chan.
- De akkor is, dühít az egész! Csak arra kértem, hogy jöjjön velem- Erre kiderül hogy az idióta öcsém is itt volt vele. Az pedig beszariként elkotnyeleskedte milyen képzés is folyt itt, így bajba sodorva saját magukat. GUUH, annyira dühít, hogy hiába erőszakolnánk meg titeket, nem lenne akkora büntetés számotokra! – rúgott bele egyet, most öcsikéjébe. – De ha egyesével leamputálnám a kezeiteket, és lábaitokat, és egymás karjával öklöznélek meg titeket, miközben levágott lábaitokat csókolnátok! GRRRR!!! – vicsorgott ránk Kaho-chan, minket meg elkapott a mélyreható félelmünk. Akkor Succubi-chan magunkhoz ölelve, mellei közé súrlódva ennyit mondott:
- Elég legyen Kaho-chan! Te egy succubus vagy, nem holmi vérdémon! Nem a kisfiúkat kéne megölnöd, hanem épp örömet okozni nekik! Vagy a nagy mészárlás közepette elborult az agyad? – szegezte a kérdéseket a duzzogó Kaho-chan-nak. Aki abbahagyva a mérgét és látva hogy remegünk Succubi-chan karjaiban nagyot sóhajtott.
- Jól van, elnézést túlzásba estem…de akkor is! Valahogy meg kell büntetni őket! Hisz ha ők nem kezdenek el ugrabugrálni, most nem történt volna meg ez.
- Van egy remek ötletem… - mondta kaján vigyorogva Succubi-chan.
Tíz perccel később tértünk vissza Haruka-kun-al a fürdőből, és mindkettőnkön szűk, kislány ruha volt. Rajtam a nyaraláson maradt kék fürdőruha, Harukán pedig rózsaszín hálóing, fehér selyem combfix-el.
- Teeehe, Succubi-chan te egy zseni vagy! – mondta Kaho-chan ajkát törölgetve.
- Most pedig „hugicák” mutatkozzatok be. – mondta Succubi-chan kaján vigyorogva.
- N-nővérkék…nagyon rossz kislányok voltunk…kérlek ne haragudjatok – mondtam minden színészi tudásomat bevetve, kislány hangon.
- I…igen nővérem, bo-bocsánat hogy rosszul cselekedtünk és bajba sodortunk! – mondta Haruka-kun mégjobb átéléssel.
- Nagyon, nagyon rosszcsont kislányok voltatok. Nagy zűrt okoztatok. Ezért most nagyon lefogunk titeket fenekelni.
- Meg mélytorkozni, megdugni, megujjazni, kikötözni, meg… - sorolta Kaho-chan, de Succubi-chan agyon verte. – Hé!
- Türelmetlen fárter, hát nem látod, hogy megijesztettük őket? - mutatott ránk Succubi-chan. – Ezek még „kislányok”, finoman kell megbüntetnünk őket. Szóval „lányok”, gyertek közelebb.
Mi meg egymásra nézve közelítettünk feléjük…az éjszaka legvadabb része meg még csak most kezdődött.
FOLYTATJUK!
Disclaimer: this post and the subject matter and contents thereof - text, media, or otherwise - do not necessarily reflect the views of the 8kun administration.
No.8426
Disclaimer: this post and the subject matter and contents thereof - text, media, or otherwise - do not necessarily reflect the views of the 8kun administration.
No.8431
Disclaimer: this post and the subject matter and contents thereof - text, media, or otherwise - do not necessarily reflect the views of the 8kun administration.
No.8436
Az előző részek tartalmából:
>>8316 >>8319 >>8376 >>8417
Múltkor ott fejeztük be, hogy miután a KMFS iskolába elkísértem az én egyetlen Kaho-chanomat vizsgájára. Ott találkoztam Haruka-kun-al, akiről kiderült, hogy valójában Kaho-chan öcsikéje. Ő világosított fel hogy ez az iskola nem hiába ilyen kietlen vidéken és éjszaka tartják. Mert bizony ez a KMFS suli volt, és épp záróvizsgát írtak… áldozatok bevonásával. Berezelve elmenekültünk, csapdába estünk, és emiatt nővérkéink az egész tornacsarnokot a földdel egyenlővé tették. (ahol többek között saját sorstársaikat is kinyírták) Idióta döntésünk miatt sajnos meg leszünk büntetve emiatt. Succubi-channak meg az a nagyszerű ötlete támadt, hogy kislány ruhákban, hugicaként viselkedve rendezzük le az egészet. Szűkös, nem túl kényelmes fürdőruha rajtam már egyszer felavattuk Succubi-val. De Kaho-chan először látott meg benne. Láthatólag nagyon tetszett neki, mert teljesen belepirulva, arcát kaparva legeltette a szememet rajta. Öcsikéje, Haruka-kun pedig rózsaszín, kislányos estéjiben állt elő, fehér combfix harisnyában. Látszólag nem először volt ebben a ruhában, mert túlzottan is jól játszotta a szerepét. Egy elég rossz érzés kapott el iránta, de próbáltam elhessegetni a gondolatokat. A lányok újfent erőteret hoztak létre, hogy a szüleink semmire se ébredjenek fel. Hátradőlve, keresztbe téve lábaikat kiadták a parancsot: - És akkor most… csókoljátok meg egymást!
- H-hogy mi? – döbbentem le a kéréstől, amit Succubi-chan kért tőlünk.
- Jól hallottad! Vagy ellenszegülni mersz a büntetésünknek? Szeretnél kicsit lógni az erkélyen, kislány ruhában?
- N-nem dehogyis! De nem vagyok meleg, hogy egy srácot megcsókoljak! Az egy dolog hogy ti veletek mit művelünk. De rátok úgy tekintek, mint nőkre… kis extrával. – próbáltam valami érvet kisajtolni magamból. Abban még benne lettem volna, hogy külön, külön megbüntetnek minket… de hogy Haruka-kun-al feküdjek össze? Nah azt már nem!
- Már pedig nem vagy abban a helyzetben, hogy itten feltételeket tegyél fel! – mondta Kaho-chan – tessék szépen nyelves puszit adni neki. Vagy holnaptól másnak a fingját szagolgasd a női budiban!
- Most mért mondtad el? Arról volt szó, hogy ez köztünk marad! – fakadtam ki.
- Elég legyen már a vitatkozásból!!! – üvöltött fel Succubi-chan, majd megcsattogtatva démon farkát bilincsbe zárta a karjaimat. Kaho-chan is csatlakozott, ő öcsikéje karjait zárta el, majd szembe állítottak minket.
- Ha nem kezditek el szeretni egymást, amíg tízig számolok, elevenen felfalunk titeket. És most nem üres fenyegetésként mondom ezt! – üvöltötte Kaho-chan.
Nem volt mit tenni. Inkább belekezdtünk. Haruka-kun teljesen elpirulva, vágytól izzó szemeivel nézett engemet. Én meg összeszedve minden bátorságomat, és undoromat próbáltam elképzelni, hogy Haruka-kun csak egy kislány semmi több. Ám nem nagyon segített, miután Kaho-chan felhúzva hálóingjét, megláttam Haruka-kun farkát. Nos, újra elkapott a kisebbségi komplexus, ugyanis hiába volt egy fejjel alacsonyabb nálam, mégis az én farkamhoz képest 2x akkora szerszámmal rendelkezett. Elkezdtek a lányok minket folyamatosan előretolni, hogy kezdjük már el.
- Nos anon-kun? Hát nem aranyos az én egyetlen öcsikém? És nézd, milyen nagy farka van! – röhögcsélt a háttérben Kaho-chan.
- I… igen, te tényleg… nagyon aranyos vagy, Haruka-kun. – mondtam kislányos hangon, szerepembe beugorva. Most már egymás homlokát támasztva méricskéltük magunkat.
- Oh…oniii-san…te is olyan bájos vagy! – fel lette Haruka-kun, jobban átélve, és zavarba ejtően lányos hangon.
Majd hirtelen előredőlve megcsókolt engemet. Most először csókoltam meg férfit az életembe, mégis ugyanaz a megszokott érzés fogott el, mintha lányt csókolnék. Nyelvünk szenvedélyesen összeérve mászkált egymás szájpadlásában, miközben nővéreink folyamatosan egymáshoz dörgölődtek minket. Itt már nem volt értelme ellenállni, inkább próbáltam a helyzetet élvezni a maga módján. Kicsit előrelökve pedig farkunk is érintkezett. Egymáson masszírozva mozgattak minket, csókunkat megszakítva nagyokat lihegve érintkezett testünk porcikái. A lányok nagyon élvezhették a dolgot.
- Kyaaaah, olyan aranyosak!!! És milyen szenvedélyesen csinálják, amit kérünk. – mondta Kaho-chan, miközben mellét masszírozva egyik kezével, másikkal meg öcsikéje hátát simogatva.
- Úgy ám, és milyen szenvedélyes lesz, mikor mi jövünk. – felelte Succubi-chan, aki szintén előhozva melleit, elkezdte csavargatni a mellbimbóit, másik kezét pedig jó bő nyállal megnyalva az én falatnyi bugyimba belenyúlva elkezdte keresni segglyukamat, hogy jól megujjazzon. mozgásközben folyamatosan ingerelve a farkamat. Majd két ujját megfogva szépen behelyezte hosszú ujjait a hátsómba.
Disclaimer: this post and the subject matter and contents thereof - text, media, or otherwise - do not necessarily reflect the views of the 8kun administration.
No.8437
>>8436
A behatolás hatására persze azonnal egy mély sóhajjal reagáltam. Testem egésze újra átjárta az izgalom, miközben mellkasomon Haruka-kun dörgölődött, és mellbimbómat csókolgatva, nyaldosva élvezkedni. Farkunk közötti mozgás egyre hevesebb, és hevesebb lett. Mígnem kisvártatva és egyszerre felüvöltve elsültünk mindketten. Én Haruka-kun mellkasára, ő pedig az én arcomra, nyakamra lövelltük ondóinkat. Extázisba kerülve, teljesen elpirulva néztünk egymás szemében, miközben próbáltuk kipihenni az új élményt. Majd a lányok elhúzva tőlünk, elvittek az ágyra, és ellentétes irányba fektettek minket. Succubi-chan és Kaho-chan teljesen kiéhezve rám feküdtek, majd mohón elkezdtek végigtapizni, és csókolgatni engemet mindenhol. Succubi-chan nyakamba harapva, vámpír módjára kezdte el kiszívni a nyakamat, miközben ujjaival a mellbimbóimat csavarta, húzta előre. Kaho-chan pedig mélytorokba részesítette farkamat, miközben két ujjával elkezdett a popsimba járni. Haruka-kun egyedül maradva, sírva fakadva csak ennyit mondott:
- Hát engem már senki sem szeret? – kérdezte csalódottan. Akkor hirtelen megjelent felette a két succubus démon farka, és figyelve lesték a szavait. Haruka-kun eltörölve síró arcát, újra mosolyra csalta az arca és elégedetten bólintott neki. Kaho-chan démonfarka, körbeölelte öcsikéje farkát, szorított rajta egyet, majd elkezdte vadul verni neki. Succubi démonfarka pedig először körbe nyálazta szép rózsaszín hálóingjét, majd letekeredve belemászott Haruka-kun hátsójának barlangjába, és folyamatosan tört előre. Kaho-chan démonfarka pedig kicsit feldobva az unalmas mozgást, vékonyabbi vége, elkezdett behatolni Haruka-kun húgycsövébe lefelé haladva. Így mondhatjuk mindkettőnknek kijutott a jóból. Én kedveseim karjaiban ölelkezve élvezkedtünk, de a kis látens Haruka-kun is kapott az élvezetből. Succubi-chan megunva nyalakodását, felhúzott a hasára, félretolta Kaho-chan ujjait, majd elővéve falloszát belehatolt hátsómba.
- Hé! Mit képzelsz! Én dolgoztam ott! – irigykedve fakadt ki Kaho-chan, Succubi-ra meredve.
- Ahhh, mért nem tudsz az egyszer..aaaah.. élvezni csak a helyzetet ééssss…aaah igen…cselekedni? – válaszolt neki Succubi-chan, miközben szenvedélyesen tört előre az én hátsómba.
- Te kurfai…Anon-kun az én pasim! Vagy elfelejtetted? Csak én dughatom meg szenvedélyesen, nem te! Tűnj innen! – Kaho-chan előkapva falloszát, az én hátsómhoz kezdte dörgölni. – azt mondtam menj innen! – üvöltött mérgesen Succubi-chan-ra.
- Még mit nem! Én voltam aki elvette a seggszüzességét, ennyi nekem is jár! – Mondta mérgesen, és egyre hevesebben mozogva, hogy esély se legyen kitolnia Kaho-chan-nak.
- L-l-lá-lányok, ahh, aah, AAAAH , ne vesze…veszekedjetek…kérlek! – próbáltam értelmes mondatokat kihúzni magamból.
- NEKED MOST KUSS A NEVED! – üvöltötte Kaho-chan, és pofont adott neki.
- Ahh, ez az!
- M-mit mondtál? – adott még két pofont.
- Aaah, igen, ne hagyd abba! – folytattam az élvezetet a bekapott pofonokat
- Nem használ a pofonom! Anon-kuuuuun, ezt még keservesen megbánod! – avval még mérgesebben vicsorogva rám, megfogta farkát és teljes erővel próbált betörni a hátsómba. Végül egy véletlen folytán, mikor Succubi-chan farka kijött egy másodpercre be tudott törni. És így egyszerre két hatalmas nagy KMFS pénisz hatolt be a hátsómba.
Disclaimer: this post and the subject matter and contents thereof - text, media, or otherwise - do not necessarily reflect the views of the 8kun administration.
No.8438
>>8437
- AAAHAHAHAAAAAAAAAAAAAAAAAAAA!!!!!! – üvöltöttem torkom szakadt tából. Hirtelen jött, nagyon fájt is, de nagyon hamar elkezdtem élvezni. A két hatalmas pénisz egymáson súrlódva, végül lelassult, és együttes ritmusba, felváltva fel alá mozogtak a végbelembe.
- Nah látod, Kaho-chan. Lehet ezt így is csinálni – Mosolyodott el Kaho-chanra, aki dühét leküzdve, elpirulva tolta befelé folyamatosan. Az én hátsóm meg totál átnedvesedve, és maximálisan kitágulva elkezdte a két péniszt körkörösen, egymásba karolva mozgatni körbe-körbe. Mintha csak egy mosógép centi fruga lehetnék. Csak nyögtünk, és nyögtünk és üvöltöttünk egymásba, miközben a két lány dolgozgatott bennem. Kaho-chan végül rám dölt teljesen, mellkasomra fekve hatalmasakat nyögve, kezeivel pedig Succubi-chan melleit masszírozni. Én meg mind hátamon, mind mellkasomon éreztem a lányok lassan patakokba úszó testnedveit csúszkálni a testemen. miközben közöttük ficánkoltam. Aznap én voltam a hús a hamburgerben, és nagyon is élveztem a két zsemle között. Aztán teljesen átnedvesedve újfordulatszámra váltottunk. Succubi-chan és Kaho-chan közösen egyre gyorsabban kezdtek el szúrni engemet. Hevesebben, és mégjobban átizzadva, hatalmasakat üvöltve. Majd végül megéreztem, hogy a két farok elkezd lüktetni a hátsómba, az égnek szegezve a tekintettem, kigúvadt szemekkel üvöltöttem hatalmasat, és a két lány telibe beverte az összes ondójukat belém. A felgyülemlett ondó pedig nem találva több helyett szó szerint kifröcskölődött a szoba minden részére, a plafont sem kímélve. Majd a lányok sem bírva többet, egyszerre kihúzva farkukat, hatalmas nagy cuppogással végiglocsolták az ágy teljes tartalmát.
Haruka-kun pedig eközben teljesen lányos hangon élvezte a démonfarkak erőszakosabb tentacle hentaiba illő mozgását. Majd a végén ő is egyszerre velünk sült el. Farkából kicsapódó ondó kilőtte a Démon farkat belőle, és testnedvével kidekorálta a szembe lévő erkélyablakot és függönyt. Majd két óráig kómába feküdve pihentük ki a minket ért extázist. Teljesen kimerülve, átöleltem nővéreimet, akik belém kapaszkodva mozgolódtak rajtam, és csúszkáltak egymás testnedvünkön. Haruka-kun pedig megpihenve, kisbaba módjára szívta Kaho-chan démonfarkát, miközben Succubi-chan farkán csüngött. Akár csak egy cumisüveg lenne neki.
Disclaimer: this post and the subject matter and contents thereof - text, media, or otherwise - do not necessarily reflect the views of the 8kun administration.
No.8439
>>8438
Majd először ő kelt fel, és félretolva a démonfarkakat, engem húzott előre. Én még félig aludva eszméltem fel, a mozgásra, majd lassan tisztulni kezdett a szemem. Nos nem azt vártam amire gondoltam. (mégpedig hogy az egyik lány emelt fel) hanem Haruka-kun volt az! Hátsómat-picit felemelve, nagy farkát a hasfalamra fektetve mondta, teljesen elpirulva.
- Onee-chan! Onee-chan! Úgy be akarom dugni a farkamat a seggedbe! Kérlek, engedd meg!! – mondta, szenvedélyesen beteges arccal.
- Mi? Dehogyis! Haruka-kun, nem akarom!- próbáltam elrúgni magamtól, de nem ment. Mikor meg ellökni akartam, akkor vettem észre, hogy a két lány épp rajta fekszenek.
- Kérlek Onii-chan! Én, úgy szeretlek, és azt akarom, hogy még jobban szeress!
- De én meg pont ezt nem akarom! Azonnal engedj el! Haruka-kun! HARUKA-KUN!!! NEEEE!!! – üvöltöttem rá, de mind hiába. Nyáladzva, a hasfalamon mozogtatta hatalmas péniszét. Majd kaján röhögve, hátra húzta, és elindult jó tágasra húzott hátsóm felé indulni.
És már majdnem bennem volt, mikor az utolsó percre Kaho-chan pofán rúgva a falig rúgta öcsikéjét, aki majdnem beszakította a falat.
- BAKA! Mikor engedtem meg nekem, hogy a szerelmembe mászkálhatsz! – dühödött fel Kaho-chan.
Haruka-kun pedig arcát simogatva, lassan elsírta magát. Erős ütés is volt, meg egyébként is. Már mindenkinek leesett, hogy Haruka-kun nem csak látensen, de totál meleg.
- Jézusom, köszönöm Kaho-chan. Ha öt perccel később eszmélsz fel, KÖCSÖG lettem volna. – mondtam megszeppenve.
- Nah mintha a mi farkunk dugdosása beléd nem tett azzá – mondta szemtelenül Succubi-chan.
- Megmondtam már, hogy ti nekem másak vagytok! Nőként tekintek rátok… kis, vagyis nagy extrával.
Ezen a két lány olyan jót nevetett, hogy lefordultak az ágyról. Sírtak a röhögéstől és ütötték a földet. Én meg teljesen elszégyenülve ültem fel az ágyra, teljesen lehervadva. Eközben a sarokra rúgott Haruka-kun, lassan feleszmélt és fájó fejét vizsgálva látta meg hogy elkezdett vérezni. A vér és fájdalom érzésétől, teljesen elbőgte magát. Majd hangosan bömbölni kezdett.
- Mooooh, csendesítsd már el az öcsédet! – Üvöltötte Succubi-chan, miközben fejéhez szorította a kezeit.
- Mégis mivel? Teljes erőmmel állon rúgtam, és a plafonra kenődött a feje!
- Te vagy a nővére, csak tudod, hogy mitől nyugszik meg.
- HÉ! Másodunoka testvérem csak! Az hogy két éve idedobták a szülei, hogy egy suliba tanuljunk, még nem jelenti azt hogy vér szerinti testvérem! – fakadt ki Kaho-chan
- Akkor is csinálj valamit! A te felelősséged! Dugd meg jól alaposan, hátha akkor elhallgat! – mondta újfent Succubi-chan, már parancsolva.
- Hogy mi? Te normális vagy??? – értetlenkedett Kaho-chan. De az üvöltés egyre hangosabb lett. És lassan a hangszigetelt térfalat is elkezdte darabokra törni. – Jól van, jól van! Megcsinálom… bassza meg. Ha ez az ára hogy elhallgasson.
Disclaimer: this post and the subject matter and contents thereof - text, media, or otherwise - do not necessarily reflect the views of the 8kun administration.
No.8440
>>8439
Ugrott fel a földről Kaho-chan, majd idegesen magával ráncigálta az ágyhoz. Ölébe ültette, majd érzékien elkezdte simogatni az arcát, és kedves szavakkal megnyugtatni. Valamit használhatott, mert az üvöltés abbamaradt, és már csak a könnyes szemek és szipogást adott ki Haruka-kun.
Succubi-chan eközben felkászálódva az ágyról, megfogta a karomat, és elégedett mosollyal csak ennyit mondott nekem:
- Gyere cukorfalat, csatlakozzunk. - Én meg mint engedelmes kis rabszolga követtem a fogadott nővéremet. Kényelembe helyezte magát, az ölébe ültetett. Felemelte bal lábamat az égbe, bal karommal átöleltem, és készültem a közös akcióra.
- Naaah, unalmasak ezek a jelmezek. Legyen valami új! – majd gyors mozgásokkal egy villanás alatt meglévő ruháinkat, új, diáklányos kosztümökre cserélődtek. – Tökéletes! – Elégedetten csettintett Kaho-chan is.
Szinte egyszerre start mezőre állva emeltek fel a lányok minket. Egy kis kézi mozgás után pedig, egyszerre húztak fel, vastag, élettel teli falloszukra. Kaho-chan, testvérét, Succubi-chan pedig engemet. Egészen a g-pontunkig tornáztak fel, és megkezdődtek az újabb megszokott mozgások belénk. Succubi-chan farka még ennyi éjszaka után is egy élmény magamba érezni. Ahogy hatalmas, kanyarodó farka tör előre bennem…leírhatatlan extázisba kerülök ilyenkor. Kaho-chan pedig láthatólag megbékélt avval, hogy tesóját csak így tudja megnyugtatni. Haruka-kun is felhagyott a sírással és gyermeki mosollyal nyögött hatalmasakat, ahogy nővére szúrt belé. Így mozogtunk elég sokáig. Majd hirtelen vége lett mindennek.
Disclaimer: this post and the subject matter and contents thereof - text, media, or otherwise - do not necessarily reflect the views of the 8kun administration.
No.8441
>>8440
A lányok kihúzták falloszukat, majd felemelve egymásra tettek az ágyra. Én alul voltam, Haruka-kun pedig fordított állásban, 69-es pózt felvéve tettek le.
- Mi, mi a? – Lepődtem meg, miközben Haruka-kun nagy farka az arcomhoz dörgölődött.
- Majdnem elfelejtettük, hogy ti büntetésben vagytok. És most mi diktáljuk a feltételeket. Szóval, most tessék szépen leszopni egymást! – adta ki a parancsot Succubi-chan.
- Úgy ám, anon-kun! Megmentettem a seggedet az öcsikétől, de cserébe azt akarom, hogy szépen ápold le, miközben ő is szépen kiszipolyoz téged. – vihogva mondta Kaho-chan.
- Ne csináljátok, lányok. Nem akarok ebben részt venni. Én…ahh, ez…ez jóóó! – próbáltam menteni a menthetőt, de hiába. Haruka-kun kismalac módjára, teljesen rácsüngött a farkamra, és szakszerűen elkezdte a makkomat nyaldosni, néha nagyokat szívni rajta. Ezt ismételgette, miközben éreztem teste mozgását rajtam. Extázisba estem. Az hogy farkamat most más szívja, az én Kaho-chanom helyett valami új élmény volt. És magam sem tudom miért, de elkezdtem simogatni Haruka-kun popsiját. Egész combját és fenekét kezdtem el masszírozni, ujjaimmal pedig a segglyukát ingerelni. Végül teljesen megtörtem, és felemeltem Haruka-kun farkát. Kezemmel elkezdtem méregetni, tanulmányozni. Majd egy nagyot nyelve, kinyitottam kicsi számat, és beengedtem lüktető farkát a torkomba. Amint bennem volt, és elkezdtem nyelvemmel körbenyalni belül. Haruka-kun felsóhajtott, majd csak annyit mondott:
- Oh onee-san!!! Istenem, köszönöm hogy megtetted! Olyan jó hogy onee-san farkát nyalhatom, miközben az én botomat nyalja. AAAAHHH!! – nyögött nagyokat Haruka-kun.
Most először volt férfi pénisz a számba. Bár nem volt ismeretlen számomra, hisz KMFS nővérkéim már bevezettek ebbe. Mégis más volt ez…nagyon más. És nem kicsit buzis...de már nem volt mit tenni. Eddig is teljesen elferdültem, de most már végleg biszexuálissá váltam szerintem.
A lányok pedig kaján vigyorogva verték egymás farkát, és egymás melleit markolva nyalakodtak a látványon.
- Istenem! Else hiszem amit látok…aaah…Succubi-chan, te vagy a legjobb mentorommmm – avval egy hosszabb nyelves puszit adott neki.
- Te pedig a legpimaszabb tanítványom, aki valaha összehozott – mondta Succubi-chan – gyere, csatlakozzunk, és tömjük meg jól őket!
Odajöttek hozzánk, miközben mi már nagyba nyomtuk a kölcsönös franciát magunknak. Kaho-chan az én fenekemet célozta meg. Succubi-chan pedig úgy gondolta akkor kipróbálja Haruka-kun, hamvas popsiját. Lassan behelyezve végül ők is csatlakoztak az orgiába. Haruka-kun farkát nyalva felnézve Succubi-chan farkát vehettem szemügyre, ahogy engedelmesen mozgolódott Haruka-ban. Miközben éreztem, hogy másik szerelmem, hasonlóan nagy farkával a hátsómba tör előre.
Ez az orgia minden eddigi szeánsznál is hosszabb, szenvedélyesebb, és érzékibb volt mióta lekezdődött ez a nyár.
A lányok szorgosan és szaporábban szúrtak minket. Mi meg majd megfulladtunk egymás elő váladékába, amit szipolyoztunk Haruka-kun-al. A nyögések, üvöltések hangosak, szenvedélyesek voltak. Testek fonódtak, mozgolódtak egymáson. A lányok egymás melleit markolva, máskor nyalva fejezték ki érzéseiket. Lassan szemembe kezdett el folyni, Succubi-chan elő váladéka is, ami Haruka-kun seggéből csöpögött kifelé.
Végül mind négyen megéreztük, hogy itt az idő. Mindenki ötös fokozatra kapcsolva, egyre hevesebben kezdtünk el mozogni. A lányok meg semmit sem kimélve, a húsunkba kapaszkodva mozogtak, egyenesen a csúcsokat döngetve. Majd aztán…
Mind a négyen egyszerre üvöltöttünk fel. A méz édes ondók pedig szétfröcskölődtek, a szélrózsa minden irányába. Haruka-kun legurulva rólam pedig a lányok egész testünkre irányították farkukat, és nyakig megfürdettek ondójukba.
Disclaimer: this post and the subject matter and contents thereof - text, media, or otherwise - do not necessarily reflect the views of the 8kun administration.
No.8442
>>8441
Fél óra pihenés után, csupa nyálkában fetrengve lovagoltak meg a lányok, és pihenésképp mozgattak már csak minket fel és le.
- Succubi-chan, ez valami isteni büntetés volt! – mondta elégedetten Kaho-chan. – Szerintem a srácok is élvezték. Még anon-kun is legyőzte homofóbiáját, és benne volt a mókában.
- Látod Kaho-chan. Ezért is szeretem a szakmámat. 20 évente mindig kifogok ilyen kis hapsikat. De 200 éves ittlétem alatt most szórakoztam a legjobban.
Nos, drága olvasóm történetem itt véget ér. Hosszú, és izgalmas nyári kalandjaimat mind leírtam. Persze ez nem azt jelenti, hogy nővéreim elhagytak. Ugyanúgy folytattuk éjszakákba nyúló orgiáinkat továbbra is. Kaho-chan sikeresen elvégezte mind az emberi, mind a KMFS sulit is. Az én életem is sokkalta boldogabb és pozitívabb lett. Bár Haruka-kunnak nehéz volt elmagyarázni, hogy egyszeri alkalom volt a közös együttlétünk. Mégis bekönyörögte magát, hogy legalább néha ő is csatlakozzon, de esküszik nem fog rám mászni. Szavát végül be is tartotta, tényleg, mint csak áldozati társként, havonta egyszer ő is jött. A büntetés óta pedig a lányok, állandóan kislány ruhákba aggattak. Majd szerepet eljátszva döngöltek meg jó alaposan.
Azóta eltelt három év is. Én és Kaho-chan sikeresen elvégeztük az egyetemet. Illetve a KMFS vizsga is 100%-os lett. (hála az én szenvedélyes áldozati szerepemnek)
Egy nap, egy szép új nyári délutánon, patakpart mellet odafordultam Kaho-chan emberi szemeihez és csak ennyit kérdeztem:
- Kaho-chan, leszel a feleségem? – és egy gyűrűt nyújtottam át neki.
Persze azonnal igen-t mondott. És könnyes szemekkel csókolt meg… hogy utána ruhámat letépve, démonná átalakulva, lábaimat az égnek állítva, előcsapva húsos péniszét a hátsómba helyezze. Miközben Succubi-chan a semmiből előjőve, a napot eltakarva a számba tömködje, hatalmas péniszét.
VÉGE
Disclaimer: this post and the subject matter and contents thereof - text, media, or otherwise - do not necessarily reflect the views of the 8kun administration.
No.8531
Hát meg kell zabálni! *w*
A másik turul oldalon kaptam az egyik anon-tól, ajándékba. :3
Ezek után kicsit túl kell szárnyalnom önmagamat a következő történetemmel. :I (hétvégén várható)
Disclaimer: this post and the subject matter and contents thereof - text, media, or otherwise - do not necessarily reflect the views of the 8kun administration.
No.8532
>>8531
Rikvesztálni/témaötletet adni lehet?
Beru-kunról és a kis háreméről szívesen olvasna a fütyi szerelmetes fanhistóriákat.
Disclaimer: this post and the subject matter and contents thereof - text, media, or otherwise - do not necessarily reflect the views of the 8kun administration.
No.8534
>>8532
Kérni lehet természetesen.
De már egy másik fonálban írom meg, hisz itt főleg KMFS történetek íródnak majd. Tudtommal ez a sorozatban sem futa, sem Succubus nem tűnik fel. (de javíts ki ha tévedek, még nem láttam a szériát)
Disclaimer: this post and the subject matter and contents thereof - text, media, or otherwise - do not necessarily reflect the views of the 8kun administration.
No.8535
File: 1436608334461.jpg (2.69 MB,6140x4077,6140:4077,yande.re 321887 ass azuma_….jpg)
>>8534
>Tudtommal ez a sorozatban sem futa, sem Succubus nem tűnik fel. (de javíts ki ha tévedek, még nem láttam a szériát)
Igen, nincs benne. Kb. olyan vanilla shota sztorikhoz ideális, mint anno a nyaralótelepesek voltak.
Előtte mindenképpen nézd meg a szériát, már csak azért is, mert érdemes, hárem eccsik terén az utóbbi évek egyik legjobb termése IMHO.
>De már egy másik fonálban írom meg, hisz itt főleg KMFS történetek íródnak majd.
Úgy rendezed fonalakba a műveidet természetesen, ahogy jól esik. Annyi, hogy maradjanak fenn, tervezem, hogy előbb-utóbb összegyűjtöm ezeket a szösszeneteket egy antológiába, rittyentek belőlük rendes e-bookot. Leginkább a fun kedvéért, de ha lenne egy ilyen, akkor akár lehetne teríteni is az internetek egyéb zugaiban. :3
Disclaimer: this post and the subject matter and contents thereof - text, media, or otherwise - do not necessarily reflect the views of the 8kun administration.
No.8537
>>8535
Most, hogy van kis szabadidőm el is kezdtem összeszedni ebből a fonálból az írásokat. Kerestem normális illusztrációt az "Én és a Succubus"-hoz az általad posztoltak alapján, és kiderült, hogy ez nem is a te originál saját írásod, te csak kb. lefordítottad szöveges formára a Futanari Inma to Reizoku Danshi-t: https://hitomi.la/galleries/666274.html
Nade anon! Ötleteket lopni szabad, de teljes sztorit azért nem illik, vagy fordításként illik megjelölni a művet a forrással egyetemben...
Disclaimer: this post and the subject matter and contents thereof - text, media, or otherwise - do not necessarily reflect the views of the 8kun administration.
No.8543
>>8537
Lebuktam. :C
Nem valójában nem is fordítottam le, hanem amit linkeltél (itt a 2.része: https://hitomi.la/galleries/724213.html) megtetszett anno a fütyimnek. És akkoriban pont feljött a másik turulon a KMFS fonál és gondoltam "miért ne?" alapon felhasználva a koncepciót írok egy jó kis sztorit belőle.
A képeket csak illusztrációként használtam. Ha elolvasod az eredeti művet, meg az enyémet nem natúr fordítást csináltam. Hanem saját szájízem szerint alakítottam át. Későbbi részeken már el is tértem, saját helyzetet, és helyszínt használva. Csak az első két rész elismerem van nagyon sok hasonlóság.
De remélem ez nem csorbít a műveimen, hogy egy alapjábavéve fanfic-et, írtam át saját fanfic-é.
A >>8346 Vizes nyolcas történetem már saját kútfőből írtam, mert pont egy csomó redhead succubus képre akadtam. Én meg csípem a vörösöket, hát még a succubusokat, így a kettőt kombinálva rityentettem ebből is KMFS történetet. :3
Disclaimer: this post and the subject matter and contents thereof - text, media, or otherwise - do not necessarily reflect the views of the 8kun administration.
No.8547
Büntetés és élvezet
Hol is kezdjem…
Talán ott hogy megismerj engem, mielőtt elítélnél. A nemem: Iwato. És amióta beléptem a pubertáskor kezdetén nagyon megindultak a hormonjaim. Középiskolában nem egyszer álló cerkámmal kellett túlélnem az órákat, hogy utána gyorsan hazaérve szórakozzak új hobbimnak. Ugyanis nem tudom miért, de imádom a női ruhákat. Felvenni őket, ahogy a testemhez simulnak a selyem minták, ahogy szorítanak a tangák és a melltartók fogása is. Szóval értitek. Igen, nagyon eltérek az átlag társaimtól. Ők inkább kínaimeséket néznek, meg állandóan sportolnak. És én? Kislány ruhákban járkálva a lakásomba verem a fütyimet.
Igen…de volt egy nap az életembe, amikor radikális lépést tettem. Még pedig hogy kimenjek a világba, kislányt imitálni és megtapasztalni az ilyet. Bátortalanul nyitottam ki az ajtót, majd több percig reszketve, lassú lépésekkel hagytam el a kaput. Jól körülnézve szerencsére nem volt senki az utakon. (hisz mégis ebédidőben surrantam ki) De amint a környéket jártam, féltem, hogy egy ismerős felismer. Így egy helyre kezdtem venni az utamat, szapora léptekkel. Az elhagyatott kísértet sulihoz. Hogy miért ide? Mert nincs olyan normális ember, aki idejönne. Pláne a múltkori esett után, mikor az iskola tornacsarnoka ismeretlen okokból felrobbant. Nagyon zihálva, és teljesen kiizzadva futottam be az omladozó épületbe. Mintha csak üldöztek volna, úgy futottam. Gyorsan kerestem egy vizes blokkot, hogy megmoshassam az arcomat. De mind lepusztult volt. Ám járva a nyirkos, elhagyatott sulit észrevettem, hogy az orvosi részleg érintetlen. Mondom, itt talán van még csaptelep. Zihálva nyitottam ki az ajtót, és megdöbbenésemre nem egyedül voltam. Hanem nálam két fejjel magasabb nő, fekete sado-mazo ruciban, fején furcsa szarvakkal és…egy hatalmas álló pélóval!
Disclaimer: this post and the subject matter and contents thereof - text, media, or otherwise - do not necessarily reflect the views of the 8kun administration.
No.8548
>>8547
Megdermedtem a látványától…annyi biztos, hogy nem ember, mert nem létezik tudtommal olyan hogy egy nő, férfi farokkal rendelkezik. Meg a ruhája is olyan volt mintha mindig ezt horda volna. És a szarvak és démonfarka is igazinak látszódott. Gyorsan kapcsoltam, mikor zajt hallott a bejárat felől. Ijedtembe a legközelebbi ápolóágy alá bújtam. Nem mertem kikukucskálni, így csak a lábait láttam, ahogy magas sarkúban kopogva jön előre a bejárathoz, majd megállva körülkémlel. Szimatoló hangot is hallottam tőle. Lehetséges, hogy a női parfümön fog lebuktatni? Próbáltam olyan csendbe maradni, ahogy csak tudtam. Majd szememet becsukva vártam a végzetemre. De elment…nem láttam, de pár kopogás után megszűntek a lépések zaja, kinyitva a szememet és körbekémlelve a nővérvárót nem találtam rá. Elégedetten sóhajtottam, nem talált meg. Megkönnyebbülve másztam ki az ágy alól, és mielőbb iszkirinek indultam az ajtó felé…ami meglepetésemre zárva találtam! Próbáltam húzni, tolni. Nem reagállt semmire.
- A francba is, bezárt ide! Most mi legyen? - Kinéztem az ablakon, vagy 4 emelet magason voltam. Ablakokon meg nem volt párkány. Erre nem fogok kijutni, hacsak véget nem akarok vetni az életemnek. Így az ajtónak visszafordulva radikális lépésre szántam el magam. Teljes erőből nekimenve kitöröm az ajtót, és futok ahogy csak tudok. Elszámoltam 10-ig…még vagy háromszor…és mikor már elég bátorságom volt, üvöltve rohantam neki az ajtónak. Már alig négy lépésre volt tőlem, mikor az ajtó kinyilott, és a démon állt az ajtó előtt. Én meg teljes erőből neki estem, beverve a fejemet a pihe-puha mellei közé, majd visszapattanva a földre estem. Mikor magamhoz tértem a démon csak jót mosolygott rajtam.
- Éreztem én, hogy van itt valaki, de azt hittem megfutamodtál. – mondta az ismeretlen démon – Nem mondták a barátnőid, hogy ide veszélyes jönni? Ó várjunk csak…
Akkor odalépett elém, és jobb lábával felhúzta a szoknyámat, ahol selyem bugyimat láttam meg, amiben a szerszámotatt rejtegettem.
- HAHAHAHA!!! Micsoda meglepetés! Hisz te fiú vagy! Mégpedig nem is akármilyen kisfiú. Egy nagyon perverz crossdressing kisfiú!!! – önkívületi röhögésbe kezdett a vörös hajú démon. – Bocsáss meg, be se mutatkoztam. Én egy KMFS vagyok, és épp nyomozni jöttem erre. De miket beszélek, hisz ez titkos, te pedig tuti nem tudsz segíteni benne. – vigyorgott nagyon gonoszan.
- Ám ha már itt vagy… - avval félrehúzta a bugyiját, és már egyszer látott hatalmas péniszét húzta elő. A bándorong csak úgy lüktetett előttem, miközben a hegyén már nedvesség cseppek kezdtek el csillogni.
- Remélem, tudod mi fog következni. Ellenkezés helye itt nincs helye! Üvölthetsz, sikíthatsz, ide még nappal a környékre sem járnak ki! – mondotta, miközben jobb kezével már pélóját masszírozta, míg másik kezével felhúzott engem, és arcomhoz dörgölte.
- Te leszel az én kis neechan-om ezen a szép napon, és megbüntetlek, hogy így bujkálni mertél előlem! – avval kezével megcsapkodta a popsimat, miközben jó ízűket röhögött magán. Én köpni-nyelni nem tudtam. Átjárta a testem a félelem, és a reszketés. Sírni támadt kedvem, és halk segélykérő hangot próbáltam ki mondani, de a succubus pénisze az arcomat dörzsölte, és elő váladéka kezdte el beteríteni.
- Úgy, úgy…tessék szépen körbepuszilni, utána rátérni a nyalókázásra! – adta ki a parancsot, és erőszakosabban kezdte el az arcomra dörgölni, én meg csak remegve vártam valami segítséget.
- Ha nem teszed amit mondok, elevenen nyúzlak meg, és a megnyúzott bőröddel fogom az iskola falakit kidekorálni! Hadd lássam azt a puszit! – üvöltötte a succubus.
Disclaimer: this post and the subject matter and contents thereof - text, media, or otherwise - do not necessarily reflect the views of the 8kun administration.
No.8549
>>8548
Én meg nem akartam meghalni…pláne nem így női ruhában. Így engedelmeskedve, könnyeimet visszaszívva elkezdtem a hatalmas péló oldalait csókolgatni. Néha körbenyaltam, hátha nem kapok olyan nagy büntetést érte. Fejemet lejjebb tolva az alsó részét is nyalnom kellett. Miközben ezt csináltam, elégedett sóhajokat kezdett el kiadni magából a démon. Popsimat egy erősebben fenekelte, néha nagyon belemarkolt majd elengedte és paskolta tovább. Minden erősebb ütésnél felnyögtem, kiveszve a csók ritmusáról.
- És most…tessék a nyalóka tetejét bekapni! – Mondta gonoszul vigyorogva. Felemelve fejemet szemmagasságba állította farkát, ami önkívületi állapotban fel-le lüktetet előttem. Belemarkolt falatnyi bugyimba, majd megfogva apró popómat előretolt, én pedig dőlve egyből bekaptam a „nyalókáját”. Majd megfogva a fejemet fel-le mozgatva mutatta meg hogyan is szeretné. Másik kezével pedig bugyimba turkálva középsőujjával a két seggem közötti részen kezdett el fel-le mozogni, majd megtalálva segglyukamat, középsőujját finoman belém hatolta. Én felnyögni sem tudtam, ugyanis egy hatalmas péló mozgott a számban. A ritmikus fejmozgás mellett ujjával egyre mélyebbre, és mélyebbre nyúlt. Majd szép lassan az ütem gyorsulni kezdett, és motorizált mozgóként ütöttem az orromat a hasfalába, pénisze meg egészen a torkom végéig nyúlt le folyamatosan.
Végül több perces mozgás után a succubus kihúzta ujját a seggemből, két kézre fogva a fejemet nagyokat üvöltve nyomta le a „nyalókáját” a torkomon. Majd nagyot üvöltve belémeresztette ondótermékét. Én fulladozni kezdtem, miközben a nyelőcsövembe csurgott lefelé a mézédes meleg macskahormon, szájam meg folyamatosan kezdett betelítődni. Végül mikor már minden kitört belőle, elengedte fejemet, én meg öklendezve hánytam ki a kapott nyalóka tölteléket.
Disclaimer: this post and the subject matter and contents thereof - text, media, or otherwise - do not necessarily reflect the views of the 8kun administration.
No.8550
>>8549
Majd mikor levegőt kezdtem el kapni. Hirtelen megfogott hónom alatt és a közeli ágyhoz ültetett az ülébe. Akkor elégedetten előcsapva démonnyelvét az arcomat kezdte el nyalakodni, miközben én még jobban rettegve próbáltam az előbbi sokkon túlesni.
- Naah, nem is volt olyan szörnyű! – mondta a démon nagyon kuncogva. – a java csak még most jön. -
avval felemelve a jobb lábamat kicsit, előre rugaszkodva hatalmas péniszét az én kicsi péniszemhez szorította. Még mindig tele volt élettel, és még talán még nagyobb lett mint az előbb emlékeztem.
- Ha nem kezdesz el ficánkolni, nem lesz annyira fájdalmas. – mondta gonoszan nevetve.
Majd picit felemelve, harcra kész pélóját szépen befelé kezdte el nyomni, akkor még szűzies seggemet. Annyira szűk volt a hely az én segglyukkamnak, hogy mérhetetlen fájdalom kezdte el bejárni a testemet. Arcom elfehéredett, a fájdalom csak egyre erősödni kezdett, miközben folyamatosan előretört a hatalmas démon szerszám. Egészen elérve a végbelem végződését!
Ilyen szintű érzés még sose tapasztaltam. Nagyon fájt, nagyon kényelmetlen volt. Mégis erekcióm lett tőle, és a kis péniszem az egekbe szökött.
- Látom élvezed a dolgot – vihogott magában a démon. Majd megragadva a kis péniszemet elkezdte fel le mozgatni. Majd mikor már elérte a farkam a végső merevedést, a seggembe lévő farok is elkezdett visszafelé jönni. Majd mikor már kint lett volna, hirtelen vissza ment a helyébe. Majd ugyanez folytatódott újra és újra, oda-vissza. A hatalmas démon „nyalóka” most a hátsóm falait ütögette. Ki be járkálásával a fájdalom lassan a gyönyör furcsa érzése váltotta fel. Ekkor hirtelen abbahagyva a mozgást, felkapott a succubus, és a seggembe a farkammal egy másik terembe vezetett.
Disclaimer: this post and the subject matter and contents thereof - text, media, or otherwise - do not necessarily reflect the views of the 8kun administration.
No.8551
>>8550
Egy tanuló szobába tért be, ahol ledobva a tábla elé négykézlábra tett le, és kezeimet a táblára helyezte támaszként.
- Azt akarom, olyan kéjesen visíts, ahogy csak tudsz!! – avval egy hatalmasat vágott a seggemhez, kesztyűs kezével, majd öt intenzív szúrást hajtott végre rajtam, és újra megcsapta a seggemet. A menet fokozatosan elkezdet gyorsulni. A felváltva szúrás és seggre pacsi hirtelen már egy ütemmé alakult. Amíg a popsimat piros pecsenyére verte el, a szúrásai egyre erősek, és intenzívek lettek. Éreztem a hasfalamon belül hogy elő váladéka végigfesti a nyílásom falait, és egyre könnyebben, és gyorsabban tört előre a démon farok, mintha egészen a gyomromig akar hatolni.
- Óhhhh….ez az! EZ AAAZ! Istenem, ez nagyon jó! Ilyen szűk, fiatalfiú popsit még nem hozott össze a világ. Olyan szűk hogy alig bírok mozogni benne…hmmm….aaaahh…igggeeeen.
Mondta a succubus menet közben. Én meg egyre jobban éreztem hogy hamarosan elfogok sülni. Egyre hangosabban kezdtem tudatra tenni mi fog történni, mikor a démon ujját bedugva a popsimba, erős nyomást intézett a prosztatámra.
- Nem, nem, nem! Egyszerre fogunk elstartolni. Nem hagyom ki ezt az élvezetett semmi pénzért sem! – a nyomás hatására a feltörekvő ondóim megálljt parancsoltak, de már nagyon a végén jártam, és a fejembe dupla endorfin jutva csak egyre vörösebb lettem.
- Itt az időőőő! AAAAHAHHAAAAAAAAAHAA!!!! – üvöltötte a succubus, majd ujját kihúzva, két kezével combomat megfogva lassabb szúrásokkal belém lövellte újabb ondó termékét. A folyamatos lüktetés hatására végül én se bírtam tovább és egyenesen a táblára löveltem az összes ondómat.
Az orgazmusunk közös volt, és csodálatos is egyszerre.
Disclaimer: this post and the subject matter and contents thereof - text, media, or otherwise - do not necessarily reflect the views of the 8kun administration.
No.8552
>>8551
De még messze volt a nap vége. Épp hogy lábra tudtam kelni a hatalmas pénisz kihúzása után, a succubus a hátamra fektetet, majd popsiját az arcomba nyomta.
- És most jöjjön a mai utolsó büntetés! Tessék elkezdeni, fényesre nyalni a popsimat! De belülről is ám! – avval felállva az arcomról levegőért kapkodva az orromhoz dörgölte folyamatosan hatalmas seggét. Szemem előtt a segglyuka hipnotizált el folyamatosan, majd egy váratlan pillanat múlva megmozdult a hátsója és az arcomba fingot teljes erővel.
- Hoppá! Nem tudtam visszatartani! Hihihi! Gyerünk érezd a finom édes fingomat! HAHAHA!! – újra az arcomra ült, most még erősebben.
A furcsa az hogy míg mi embereknek a fingja valami marha büdös szokott lenni, addig a succubusséknak…mihez tudnám hasonlítani. Talán a finom édes fahéj illatéhoz hasonlított, ami épp csokira szórtak volna. A finom illatok miatt miután felemelte a fenekét, kezeimmel visszahúztam és mélyen belélegeztem finom fahéj mámort újra. A succubus csak röhögött rajta, és közben hatalmas duzzadó melleit markolászta. Előre dőlve, megfogta kicsit puhány péniszemet, és újult erőt fecskendett belé masszírozásával. Majd szó nélkül tövig lenyelte a péniszemet. Én ennek hatására engedelmeskedtem, és elkezdtem szó szerint kinyalni a seggét. Akár egy mézes bödönbe próbálnám dugni a számat, olyan ízletes a csokis-fahéj illattal keverve. Folyamatos fel-le nyalás mellet körbenyalással is próbálkoztam. Miközben a succubus ledugva a torkán a péniszemet, furcsa, szívómozgást végzet rajta. Démon nyelvével meg körbetekerve nyálazta össze, és úgy húzta ki a szájából, hogy nyelve rajta tekerdve maradt a farkamon. Majd mikor kikerült, elengedte.
- Óóóóh, anyám. Hogy milyen rég volt velem ilyesmi! –mondja elégedetten a succubus, és táncosnőket meghazudtolva kezdte el rázni a hátsóját, miközben én próbáltam továbbnyalni. Majd mikor picit lenyugodott tettem egy bátor lépést, és benyaltam a hátsója belsejébe. Nyelvemet teljesen megfeszítve törtem be a mézes csuporba, majd végén sikerült és belül is kitisztítottam a démont.
Ő meg elégedett nyögésekkel folytatta farkam nyalakodását. Egyik kezével heréimet izgatta, majd érezve hogy hátsója belsejét nyalakodom, kettő majd három ujját elővéve az én hátsómba is benyúlt, egy újabb prosztata masszázsra. Az élmény valami csodálatos volt. Ilyenbe részem még nem nagyon volt. Majd már nem bírva magammal, elsült a szerszámom. A Succubus meg csak habzsolta az újra előtörő ondómat. Mintha csak lételeme lenne neki ez. Az utolsó cseppig kiszívott teljesen, majd elégedetten lefordulva tőlem a földre esett.
Disclaimer: this post and the subject matter and contents thereof - text, media, or otherwise - do not necessarily reflect the views of the 8kun administration.
No.8553
>>8552
Vagy másfél óráig aludtam, mellettem ugyanavval a démon nővel, aki megbüntetet, de egyben a gyönyör barlangjába is vezetett. Már menni készültem fájó popómmal haza, amikor a succubus démonfarka lerántott a földre, majd fejjel-lefelé lógatva a succubus fejéig húzott fel.
- A-a-a! Ilyen könnyen nem szabadulsz tőlem! Mivel ilyen szófogadó voltál, még egy dologra megakarlak kérni. – Ó anyám, vajon mi jöhet még ezek után?
- Szeretnélek megkérni valamire. Megtudnád mondani hogy ismered ezeket a diákokat? – egy fotót mutatott, amin három iskolatársamat láttam meg. Az egyik Anon-kun volt, Kaho-chan barátnőjével ülltek egymás mellett. A hátsó sorban ha jól tudom Kaho-chan öcsikéje volt, bár ő is női ruha perverzióban volt lefotózva. A kép bal oldalán pedig a pár hónapja jött új, hosszú ősz hajú, hatalmas mellekkel rendelkező tanársegéd volt, ahogy próbál korrepetálást tartani. Sose értettem biológiából minek megy Anon-kun, amikor bőven hármas jegyeket hozta eddig.
- I-igen, ismerem őket. Évfolyamtársaim, de nem egy osztályba járunk. Csak ők hárman azok az egész suliban, akik korrepetálásra járnak ehhez a tanárnőhöz. – mondtam végül.
- Igazááán? Ó remek, rengeteg időt és kényelmetlenséget oldottál meg. Ezért cserébe nem ölek meg, mint terveztem. Helyette egy ajánlatott adok neked. – figyeltem minden szavát.
- Ha társam leszel, és segítesz csapdát állítani ennek a négy főnek. Annyi finom fahéj illatot fogok fingani az arcodba, amennyiszer csak akarod. Sőt… - fejezte be, majd hatalmas égnek álló pénisze helyére, egy nagy húsos puncivá alakult át. – még ide is megengedem hogy benyalhass nekem. – mondta kezét nyújtva.
Én meg teljes mámori örömtől elképzeltem mindkét testnyílásának illatait. Megbabonázott teljesen. Így nagyot bólogatva kezet ráztam a succubus-al. Akinek kezén és az én kezemen egy pettagramma villant fel, és maradt a kezemen.
- Most már az én rabszolgám vagy. De ne félj, ha teljesíted, amit akarok. Jutalomba részesítelek.
- Még meg se mondtad a nevedet, mégis hogy szólíthatlak úrnőm? – feleltem.
- Szólíts csak Karina úrnőnek! - A KMFS elégedetten röhögött egy jót, teljesen beleremegtetve az iskola oldalát. A környék erdeiben az állatok félve menekültek el, a madarak ijedtükbe-levegőbe repültek. Egy másik helyen, pedig Succubi-chan fordult vissza repülés közben, furcsa, ismerős érzés kerítette hatalmába. De mikor látta hogy semmi jel nem folytatódik, megvonva a vállát az iskola tetőjére repült, majd emberi alakot véve elindult a korrepetálásra. Nem is tudni hogy hamarosan mi vár rájuk…
FOLYTATJUK!
Disclaimer: this post and the subject matter and contents thereof - text, media, or otherwise - do not necessarily reflect the views of the 8kun administration.
No.8569
Ember, te beteg vagy.
És pont ezért szeretlek :3
Disclaimer: this post and the subject matter and contents thereof - text, media, or otherwise - do not necessarily reflect the views of the 8kun administration.
No.8571
>>8569
Ghihihihi~
Köszönöm a bókot. :9
Disclaimer: this post and the subject matter and contents thereof - text, media, or otherwise - do not necessarily reflect the views of the 8kun administration.
No.8587
Fura dolgok történnek a városomban. Amióta elkezdődött a nyár, azóta éjszakánként nem evilági dolgokat kezdek érzékelni. Osztálytársaim között sokan panaszkodnak fenekük fájdalmára. Amikor megkérdezik tőlük mi a bajuk, általában azt válaszolják elpirult arccal, hogy „s-semmi csak elestem…” . Egyedül osztálytársamon, Anon-kun az egyetlen, aki érti pontosan mi történt, de sose meséli el. „Volt már velem is ilyen, nem egyszer. Könnyen tud az ember a seggére esni” mindig ezt mondogatja.
No meg ez az elhagyott iskola felrobbanása is. Amióta eszemet tudom, azóta egy lélek nem tette be oda a lábát. Esetleg arra járó vándorok, és hajléktalanok. De ők sem merik már megközelíteni a sulit. A robbanás után meg pláne. Ám ma történt valami olyasmi velem, ami egyszerre volt félelmetes, de még örömteli is. És kicsit kezdem kapizsgálni mi, folyik a városban. De kezdjük az elején, a szokásos fiatalságom hobbiját intéztem ezen a nyáron. Mégpedig kosaraztunk a haverokkal a sport pályán. Hívtuk Anon-kunt is, de azt mondta nem ér rá, mert korrepetálásra siet. (barátnőjével és a nagy csöcsű új tanár helyettessel) Ám már megszoktuk ezt tőle, bár barátaim azt mondják „egy nő mindig elcsavarja egy férfi fejét, de ha kettő is akkor már rabszolgája lesz”. Valahol igazuk lehet. Nem is ez volt a lényeg. Meccs után, mikor hazafelé igyekeztem, valami megcsillant a szememen az egyik kukában. Jobban megvizsgáltam, és egy ero-manga magazin féléves gyűjtői kiadványa volt benne! Ilyenről csak a hírekben láttam eddig, mint reklám anyag, de korom miatt sose adtak volna ilyet nekem. Teljesen épp állapotban volt, nem tűnt gyűröttnek vagy koszosnak. Körülnéztem és morfondíroztam egy-két percig. Majd végül kiemeltem a kukából és a pólóm alá gyűrve hazarohantam vele. Szerencsére szüleim épp elmentek otthonról, így bátran megvizsgálhatom, életem első ero-mangáját. Még most is alig hiszem el, hogy valaki kidobta.
Disclaimer: this post and the subject matter and contents thereof - text, media, or otherwise - do not necessarily reflect the views of the 8kun administration.
No.8588
>>8587
Miután lezuhanyoztam, kényelembe helyeztem magamat és remegve vizsgáltam a borítóját. „Buja ikrek felejthetetlen kalandjai” volt írva a borítón, és tényleg elég ígéretes, kicsit húsosabb testű lányok pózoltak rajta, feszes ruhácskájukba. Még mindig nem mertem kinyitni, de már elképzeltem miket is fogok látni benne. Ám ahogy kinyitottam nem pont az várt, amit elképzeltem. A két nőszemély hatalmas péniszükkel egymásnak kezdtek örömet okozni, majd öt oldallal arrébb rabláncra vert egykorú srácokat láttam sorba állva a falon. Mindegyikhez egyesével odamentek és semmi kérést nyíltan megerőszakolták! Mindegyiket! Elképedve és teljesen megijedve csuktam be a magazint. „Mi féle beteg elme ír ilyen sztorikat? Valóban farkuk volt a két borító lánynak? Uram isten!” Fakadtak ki a gondolatok a fejemben. Rendesen izzadtam, és ziháltam a látottakon. Pár homlokomra legördülő izzadtság rácseppent a borítóra, és nagy megdöbbenésemre egy petagramma jelent meg rajta, erős villódzás kíséretében. Ijedtembe eldobtam a magazint, ahol hatalmas rózsaszín fénysugár emelkedett ki és két alak kezdett kirajzolódni rajta.
Disclaimer: this post and the subject matter and contents thereof - text, media, or otherwise - do not necessarily reflect the views of the 8kun administration.
No.8589
>>8588
Először csak árnyékukat kezdtem látni, majd két női alakot kezdtem észrevenni, ahogy egyre formásabb, és testesebb lesz. És végül egy villanással megjelent ugyanaz a két lány, akit a borítón láttam.
- Uaaaaggv, nah végre! Olyan rég idéztek már meg minket! Mikor is volt utoljára? – kérdezte a bal oldali hatalmas mellű.
- Hmm, látod nővérem volt az már két év is. – kacérkodott a jobb oldali, valamivel kisebb mellű, de hatalmas formás fenekű nőstény.
- Vaaaah, olyan sokáig? Kihagytunk két teljes évet szex nélkül? Neemááááár….
- Uhum, és bizony nagyon is be vagyok indulva. Néz csak ki idézet meg minket a csapdából. – mutatott rám a feltehetőleg idősebbik.
- Kyaaah- kawaii!!! Nézd milyen ártatlan, és fiatal még! – teljesen elolvadt tőlem láthatólag.
- K-kik vagytok ti? És m-mit kerestek itt? – tettem fel a kérdést, teljesen belepirulva a látványtól.
- Oh, bocsáss meg, hadd mutatkozunk be. Mi vagyunk a KMFS elit osztag nővérei! Mi vagyunk a fajunk legképzettebb harcosai, és úrnőnk Karina őfelségének személyes testőrei. Csak sajnos elkövetünk egy ici-pici hibát a múltban, és emiatt büntetésül ebben a hülye magazinban kell kiélnünk perverz vágyainkat.
- Kicsi? Te kicsinek nevezed azt, ahogy a KMFS királyság frissen befogott rabszolga kisfiúinak segg szüzességét elvettük már az első estén? Bár nagyon vicces, és cuki sztori volt gihi- - nevettet a rózsaszín bugyis démon.
- No már most, miután lebuktunk, úrnőnk arra ítélt minket hogy ilyen szűk magazinban éljük le örökre életünket. Mivel a rabszolgákat, kifejezetten nekik hozták el a vadászai. De szerencsére volt még annyi varázserőnk, hogy egy idéző átkot tegyünk a borítóra. Így ha valaki felhevült teste rácsöppen a magazinra, bizony újra megjelenünk. – kacsintott rám aranyosan. – sajnos nem volt tökéletes, így egy idő után mindig visszakerülünk a börtönünkben. – szomorodott el.
- Nah, nee-san elég a meséből, inkább játszadozzunk! Annyi év után, végre egy kisfiú talál ránk, nem pedig perverz tinédzserek, vagy magányos nyakszakállak!
Disclaimer: this post and the subject matter and contents thereof - text, media, or otherwise - do not necessarily reflect the views of the 8kun administration.
No.8590
>>8589
avval körbeültek engemet, majd óvatosan a hónom alá fogtak, és az ölükbe ültettek. Én próbáltam a kezeimmel tiltakozni, de ők kacérkodva lefogták a kezeimet, majd elkezdték simogatni a mellkasomat és lábaimat. Mosolyogva és nevetve húzták le a nadrágomat, pólómat meg felcsavarták és mellbimbóimat kezdték el cirógatni ujjaikkal. Az idősebbik a kezeimet a bugyijához húzta, majd megéreztem hogy ott bizony nem pina van, hanem amit a magazinban láttam. Egyre lüktető heréket, és feszülő péniszt éreztem. Eközben a rózsaszín bugyis démon ledobta a gatyámat a földre, majd cirógatva a lábamat, megragadta kis fütyimet, és mosolyogva elkezdte masszírozni, hatalmas puha kezeivel. Kezeim, hatalmas mellei közé szorulva mozgolódott, aminek hatására hamar merevedésem lett.
- Mindjárt megzabálom! Annyira aranyos! Pedig már évek óta vegetáriánus vagyok – mondta a succubus. – Nee-chan, megkóstoljuk?
- Ó miaz hogy! –mondta a nővére.
Leültettek az ágyra, és a földre leguggolva az álló fütyimet kezdték vizsgálni. Szorgosan kezdték masszírozni.
- Naah, mért nem növekszik már? Nee-chan segíts már!
- Rendben, tiéd lehet a makkja, és masszírozd ki a fitymából, én addig a golyóival fogok játszani a nyelvemmel.
Disclaimer: this post and the subject matter and contents thereof - text, media, or otherwise - do not necessarily reflect the views of the 8kun administration.
No.8591
>>8590
- Komolyan? Köszönöm!!! – avval tényleg ráugrott a makkomra, és mintha csak pálcás fagyit nyalna benyelte a makkomat. Nyelvévvel megtalálta a félig lejött fitymámat, és körbe nyalogatva kezdte el masszírozni. Addig nővére, kicsit lejjebb hajolva akár a szilvát egészben benyalta az egyik golyómat, majd szorgosan elkezdte körbenyálazni. Majd tette ezt a másikkal is. Végül nem bírtam tovább, és elkezdett a fütyim tovább nőni. A fitymám teljesen hátrahúzódott, heréim megnövekedtek, és az égnek kezdett állni a falloszom. Ekkor az a démon, aki a makkomat nyaldosta kivette a szájából, és nagy levegő után kezdett kapkodni.
- Kyaaah huhh, kyaa huhh… alig kapok levegőt. Ez valami csodálatos volt, neked is meg kell kóstolnod nővérem! – felelte zihálva.
- Már épp kérni akartam. – majd se szó se beszéd, benyelte az egészet. Olyan mélytorkos kaptam tőle, hogy a mandulája bizsergette a makkom hegyét. Eközben chubby succubus nővérét követve nyalta, falta a golyóimat. Valamivel bátrabban mindkettőt letudta nyelni. Majd újra cseréltek, és kis vártatva már nem tudtam bírni magamat. Teljesen elsültem! Testnedvem teljesen beterítette a két nővér arcát, akik elégedett mosollyal lihegtek rám.
Disclaimer: this post and the subject matter and contents thereof - text, media, or otherwise - do not necessarily reflect the views of the 8kun administration.
No.8592
>>8591
- Rendben most én okozok örömet neked. Pihenj egy kicsit húgocskám. –mondta az idősebbik, majd alig hogy kilihegtem magamat, az égnek emelte a farpofámat. Lábaimat oldalra helyezte és méregetni kezdte a hátsómat. – Hát bizony ez tényleg még érintetlen. – felelte, majd se szó, se beszéd nélkül elkezdett belenyalni a hátsóm barlangjába. Kör körösen jól megnyálazva körbenyalta, miközben másik kezével puha elernyedt kukimba akart életet lehelni. Majd megfeszítette nyelvét, és teljesen behatolt a seggembe! Nem túl mélyen, csak 3-4 centit. De valami bizarr jó érzés kezdte el táplálni a testemet. Fütyim is újra égnek kezdett állni. Ezt észrevéve a succubus, el is kezdte nagy erőkkel verni. Én megszólalni sem tudtam, annyira jó érzés volt az egész. A mennyekbe éreztem magamat, pedig még hol volt a nap vége. Végül elegendő endorfin öntötte el az agyamat, miközben a succubus a popóba nyalt bele, akár egy mézes csuporba. És eldurrantam újra, ondóm pedig végigfolyt a testemen.
Disclaimer: this post and the subject matter and contents thereof - text, media, or otherwise - do not necessarily reflect the views of the 8kun administration.
No.8593
>>8592
Elernyedve feküdtem oldalra. Az extázistól bele sem gondoltam, hogy épp megerőszakolnak nem evilági lényeg. Egyszerűen egy új élmény részese voltam. De nem tartott sokáig a pihenésem. Succubus elégedetten kelt fel, majd megfordított a hasamra, majd térdemet behajlítva bepucsítva helyezett el.
- H-hé! Elég lesz, már így is kielégültem eléggé. – mondottam
- Óh, ki beszélt arról hogy megint neked akarunk örömet okozni? Most mi következünk! – és amint kimondta, hatalmas pénisze előbújva benedvesedett bugyijából, egyenesen az én hátsómba kötött ki. Először még óvatosan, a körülnyalt részben mártotta be, de már ez elkezdett fájni a hátsóm tágításától, majd szép lassan előretörve, az egész hátsómba teljesen behatolt. Olyan folyamatos tágítás kaptam ezért, hogy felüvöltöttem. Pár percig bennem meresztette húsos falloszát a démon, majd szép lassan hátrahúzva elkezdődött az extázis menete. Lassan, finoman mozogva haladt ki-és befelé haladva, miközben teljes testével rám feküdt, és mellei kezdték el a hátamat masszírozni. Nagyokat lihegve a fülembe mozgolódott, miközben egyik kezével megkeresve a mellbimbómat kezdte el simogatni.
- Ahhh,aaaahhh, istenem de szűk ez. Mintha csak 200 évvel korábban ugyanabban a börtönbe lennék! Aaaahhhhh! Igen, aaahhh, oooooohhh!
Mozgása folyamatosan lassan haladt, és ennek köszönhetően annyira nem volt vészes. Először fájt, tényleg nagyon fájt. Majd szép lassan élvezni kezdtem… pedig most a pénisz másik végén voltam. Végül a succubus teljesen beleremegett, és hatalmasat üvöltve belémeresztette ondóját, és terítette be a hátsómat.
- Nah ez aztán nagyon kellemes volt. – súgta a fülembe.
Disclaimer: this post and the subject matter and contents thereof - text, media, or otherwise - do not necessarily reflect the views of the 8kun administration.
No.8594
>>8593
Fél órát lihegtünk egymásra, Majd megjelent a fiatalabbik, nagyobb mellű succubus is.
- Nyaaah! Ne aludjatok el! Játszani akarok még! Még! MÉÉÉÉG!!! – üvöltötte, majd engem felemelve, és nővérét megpofozva ráncigált minket fel. Karomat megragadva varázs mozdulatokat végzet, és meztelen testemre női ruhákat aggatott.
- Voah, mi történik velem? – lepődtem meg.
- Életed, legszebb élményében fogunk részesíteni. – röhögcsélt a succubus, majd előkerült démonfarka.
- Mit gondolsz nővérem? Bele mászunk ezekkel is? – mutatott démoni farkára.
- Ó te gondolatolvasó vagy kis húgocskám. – válaszolta nővére.
Ekkor démoni farkaik előttem, teljesen hipnotizálva fordultak meg. Először azt hittem körbetekerődnek rajtam, ennek ellenére egyenesen a hátsómba kötöttek ki! Egymásba tekeredve törtettek előre folyamatosan. Nagyobbik nővérke újfent a mellbimbóimat találta meg, és most csavargatni kezdte. Mozogva bennem démon farkai, fütykösöm hamarabb égnek állt, majd teljes testem beleremegve durrantam el megint, és a nagymellű succubus csajszi farkára folyattam az egészet.
- Egyem meg, látod mit csinált? Nekem adta az egészet. Kyaaah!! – avval lelkesen elkedte az egész farkát körbecsúsztatni az ondómal, majd mohón nyalta le a kezéről - Meg akarom erőszakolni! De úgy igazán! Segítesz nővérem?
Disclaimer: this post and the subject matter and contents thereof - text, media, or otherwise - do not necessarily reflect the views of the 8kun administration.
No.8595
>>8594
- Te köröd jön, szóval hajrá! –avval újra elragadott és az ágyra vonszolt. Háttal lefeküdve, magára fektetett, arcom mellei közé fúródtam, harisnyás lábai pedig lefogták az oldalamat. Majd közeledett chubby succubus is. Teljesen elnyáladzva közeledett hozzám, majd az ágyra letérdelve belemart a hátsómba, másik kezével pedig harisnyás combomat simogatta. Hatalmas pénisze pedig két farpofám között kezdett el kígyózni.
- Mond csak, kisfiú. Mi a neved? Ugyanis szeretnélek neveden szólítani, miközben belédhatolok.
- S-Sato-kun, de nekem ez már elé… - alig tudtam befejezni a mondatott, pénisze már a hátsómba hatolt.
Ennek a succubusnak, nem csak a mellei voltak nagyobb, de még nővérénél is húsosabb farka volt! Az addigra kitágult popsim még jobban elkezdett kitágulni mozgás közben. Eközben én próbáltam kijutni a fogásból, de csak a nagyobbik succubus hatalmas melleit tudtam megfogni, aki elégedetten sóhajtott fel, minden mozgásközben.
- Aaah, te kis furfangos, ha ezt akarod. – avval lábaival lejjebbtolt a testén, és farkam az ő pinájához ért! Nos, ha már menekülni nem tudok, legalább bosszút állhatok milyen fájdalmat okoztak nekem. (igaz közben duplán megkapom húgocskájától) így amint vér jutott a farkamba, én is behatoltam nee-san húsos puncijába. Aki elégedett nyögéssel tolta be teljesen farkamat beléje. Eközben Chubby succubus élvezettel lubickolt farkával bennem, szinte ritmusra mozgott bennem és szúrt oda nagyokat. Megmaradt egyik kezével hatalmas melleit kezdte masszírozni, majd az egyiket megragadva a szájához húzta és beleharapott a mellbimbójába, amit kisbaba módjára szopkodni kezdte.
Én közben minden egyes kapott szúrással beadtam az én szúrásomat. Nee-san puncija annyira meleg, és szűk volt, hogy nem bírtam ki, és teljesen elélveztem benne. Amikor felnéztem, elégedetten és büszkén mosolygott rám. Főleg azért, mert ő vele veszítettem el a szüzességemet…duplán is.
Disclaimer: this post and the subject matter and contents thereof - text, media, or otherwise - do not necessarily reflect the views of the 8kun administration.
No.8596
>>8595
Chubby succubus kicsit unta az én töcskölésemet, így cseréltek nővérével, és felemelte a fejemet. Majd teljesen benedvesedett péniszét a számba rakta. Jesszusom, egy pénisz van a számban! Most már tuti meleg lettem…bár ezek csak nők…vagyis démonok…női démonok…farkakkal. Bár most már mind1 volt. Ezt is megtapasztaltam az életembe. Miközben életem első péniszét próbáltam megemészteni, fél szemmel felnéztem az idősebbik succubusra, aki még kezével a puncijában turkálva nyalta a beléje eresztett ondót. Majd meglátva tekintetemet belém helyezte újra péniszét a seggembe. Ebben a szendvics pózba maradva maradtunk egész sokáig. Én próbáltam túltenni magamat az egész dolgon és élvezni a helyzetet. Addig a fiatalabbik succubus teljesen extázisba kerülve nyáladzott össze vissza a mélytorkos szopásomon. Miközben az idősebbik, (húgával ellentétben), lassan és szenvedélyesebben szúrt belém. Majd végül jött a finálé. Chubby succubus megfogva fejemet, testét előretolva folyamatosan tolta le a torkomon péniszét. Idősebbik pedig utolsót rákapcsolva szúrt egyre nagyokat majd felváltva felüvöltve élveztek el belém.
Kaptam a torkomra, a hátsómba, a hátamra. Mindenemet beterítette, a friss és meleg ondófürdő.
Disclaimer: this post and the subject matter and contents thereof - text, media, or otherwise - do not necessarily reflect the views of the 8kun administration.
No.8597
>>8596
Aznap este szerencsére a szüleim szóltak telefonon, hogy csak holnap jönnek haza. Így aznap este újra előidéztem a démonokat, és elégedetten, már oda visszatömködtük egymást felváltva.
Éjfélre végül teljesen kidőltem, és aludtam el frissen kapott női ruhámban, álomra szenderültem. Éjszaka közepén aztán a szobám erkély ajtaja kicsapódott, és hatalmas huzat keletkezett. Mikor a rám fújt takarót letoltam az arcomról, és megdörzsöltem a szememet, egy idegen női alakot láttam.
Hosszú vörös haja volt, fekete köpenyt, és ugyanilyen színű bugyi és melltartót viselt. Alkata sportos és nagyon szexi volt. Olyan igazi uralkodó fajta. A takarót fejemre húzva úgy tettem mintha tovább aludnék, közben kikémlelve figyeltem a furcsa idegent. Lehet ő is egyike a KMFS-nak? Körüljárva a szobámat (mikor ágyhoz ért levegőt is visszafojtottam) megtalálta a földön a ma szerzett magazint. A földről felemelve jókat röhögött rajta, majd visszadobta. Mozdított a levegőn párat, a magazinon újra megjelent a petagramma és megidézte a lányokat.
A lányok gondolom azt hitték én hívom őket, de amikor meglátták a vártalan vörös hajú démont megijedtek, majd engedelmesen a földre guggoltak a fejüket meg a földön hagyták.
- Orgazmusban gazdag véres éjszakát kívánunk Karina úrnőm! – mondták egyszerre.
Disclaimer: this post and the subject matter and contents thereof - text, media, or otherwise - do not necessarily reflect the views of the 8kun administration.
No.8598
>>8597
- Nektek is, felállhatok. Lám, lám úgy látszik a százéves büntetésemet valahogy kitudtátok játszani, és titokban idézettel élitek a napjaitokat. Pedig mára azt hittem teljesen kimúltattok, hisz egy férfi ondót sem szabadott nyelnetek.
- B-b-bocsáss meg úrnőm! Esküszöm, nem akartuk megtagadni a büntetésünket de…aaauuaawww – nem tudta befejezni a mondatát az idősebbik, mivel Karina megragadta mellét, és húzni kezdte.
- N-ne kérem, a nővérem nem tehet semmiről, az én ötletem volt az egész –kyaahaaaaawww – de chubby succubus sem tudta befejezni, mivel Karina hatalmas lábaival a puncijába nyomott egy erőteljest.
- Elég legyen a magyarázkodásból! Nem azért jöttem, hogy újból megbüntesselek titeket! – majd avval az erővel mindkettejük szorítását abbahagyta. – Történt ugyanis egy elég kellemetlen dolog az elmúlt napokban…amíg ti hébe-hóba örömöket szereztettek a hátam mögöt, az évek óta átjárónak épülő bázisunkat elpusztították!
Lepődött meg a két succubus.
- Mi? De felség, nem arról szólt a fáma, hogy azt az iskolát már évek óta nem járja a lélek, és a titokban tartott Succubus OKJ tanfolyamot tartunk ott?
- Miközben, valójában a vizsgán szerzett friss kisfiú ondókkal, a világunk átjáróját építjük? Yaaayhhm – üvöltött fel, mikor Karina úrnő lenem adott neki egy nagy pofont, és a földre esett.
- CSENDET! Azt a fecsegő típusodat! De igen arról a helyről beszélek – eközben eltolva bugyiját, és lehúzta chubby succubus bugyiját is – amit valaki sikeresen felrobbantott!!!! – és mérgében hatalmas falloszát teljes erővel betolta chubby succubus puncijába. Hatalmas üvöltés hallatszott, miközben a két nővér farkánál is nagyobb fallosz hatolt be folyamatosan.
- Mérgemben…én…is…majdnem…karóba…húztam….mindenkit!!! – mondta haragosabban Karina.
- De…aztán….hamar…rájöttem….kik…voltak….az elkövetőőőőők!!!! – és hatalmast kiabálva beleélvezett chubby succubus pinájába. Szegény húgocska, teljes félelemmel és sírva üvöltözte végig.
- Huhh…és most hogy kicsit kiadtam a gőzt, ideje munkához térni. – törölte meg magát az úrnő, majd megigazította köpenyét.
Az idősebbik succubus odarohant húgocskájához, majd fejét felemelve mellkasához húzva nyugtatta, és simogatta a buksiját.
- Ti ketten, mint hű szolgálóim, feloldalak a büntetés alól. És arra parancsolom nektek, hogy közösen büntessétek meg az elkövetőket, velem együtt!
- K-kik voltak az elkövetők, u-urnőm? – kérdezte az idősebbik, de hűségét nem vesztett succubus
- A város kirendelt succubus-a, magát csak „Succubi-chan”-nak hívja magát. Illetve egy alig pár éve tanuló új succubus-t Kaho-chan! Az a két fattyú, ismeretlen okból kifolyólag kardélre hányta több száz társát, majd a végén elevenen felperzselte őket! Majd két vadidegen sráchoz szegődtek, és együtt élnek, mint egy nagy család.
- D-de úrnőm! evvel megszegték az örök succubus törvények, tizenkettedik cikkelyét! „ember közé lemenni, és élni mindennapjait eretnekség vádját képezik”
- HAHAHAHAHA! Pontosan én kis testőröm! Ezért duplán fognak meglakolni! Mivel ti vagytok a legjobb harcosok a királyságomban, ezért a feladat csak rátok vár. Szóval, indulhatunk?
avval a két nővér, összeszedve magukat, letérdeltek úrnőjük előtt. Majd együtt mondták:
- Kéjes kívánságod, számunkra parancs és megtisztelő Karina úrnőm!
Majd mindhárman szárnyat bontva kirepültek a szobámból. Én meg kapkodva, rohantam ki az erkélyre látni hova repülnek…amikor észrevettem hogy női ruha még rajtam van. Így gyorsan bevágtam az ajtót, és remegve gondoltam át mit is láttam az előbb. Mintha az úrnő ismerős nevet is mondott…K…Ka…Kaho-chan….Kaho-chan??? Hisz az, Anon-kun barátnőjének neve! Ő is succubus lenne? Atyaég, akkor a szexi új tanársegéd pedig, a másik akit keresnek? Meg mondtak valami világok átjáróiról…ó jézus. Én meg itt állok egy szál női ruhában, miközben a legjobb barátom bajban van!
avval gyorsan magamra öltöttem egy normálisabb ruhát, nadrágomba gyúrtam az ero-manga magazint, majd bicajra pattanva elindultam Anon-kun házájukhoz. A város végén lakik, de talán tudok olyan gyorsan tekerni, hogy odaérjek a succubusok előtt!
Aznap este az égbolt kék ege, szép lassan vörösbe kezdett úszni, nagy katasztrófát hirdetve.
Disclaimer: this post and the subject matter and contents thereof - text, media, or otherwise - do not necessarily reflect the views of the 8kun administration.
No.8605
Üdv barátom! Rég beszéltünk már. De úgy érzem ez lesz az utolsó alkalom is, hogy tudok neked mesélni. Vidám múltam, legszebb nyarának, legutolsó éjszakájáról. Alig egy hét választott el minket, hogy újra az iskola padjait koptassuk. Igaz annyira nem volt életidegen, mert Succubi és Kaho-chan nagy ötletével beiratkoztunk egy nyári korrepetálásra. Először nem értettem miért is megyünk ilyen helyre, de amikor megláttam a teremben Succubi-chan emberi alakban, és feszülő tanárnős egyenruhában, szemüveggel az arcán…nos, nem kicsit kemény lett a fütyim tőle. Bár már megkértem Kaho-chan kezét( és remélhetőleg jövő tavasszal esküvőt is meg tudjuk szervezni),azért szívem mélyén még mindig Succubi-chant szerettem a legjobban. Furcsa érzés tudom, de a lányok valahogy kibékültek a helyzettel. Így miután meggyőződtünk arról, hogy minden nebuló elhagyta a saját szakkörét, az iskola minden kis zegét, zugát hatalmas nagy orgiába élveztük ki, mindennap. Szabadon benyögve a folyosókat, kéjes visításokkal a női zuhanyzókat, és hatalmas rumlit hagyva a tornacsarnokban. A lányok nem kíméltek. Minden újfajta káma-sztura pozíciót kipróbáltunk ami csak létezik. Legyen az földön, vízben, vagy a levegőben. Főleg utóbbi eseményeket nem fogom elfelejteni. Ahogy a lányok démonfarkai a legvadabb tentacle módon tekertek körbe testemen, majd a levegőbe széthúzva tolták falloszukat a hátsómba. Vagy épp torkos csütörtököt tartva nyeltem le szerszámaikat. És hogy feldobjuk az egészet, én is adtam mindig a drágáimnak. Puncit varázsolva maguknak, csak úgy tömtem beléjük fütykösömet. Ha azt kérdezitek mi a helyzet Haruka-kunal, nos…ő is ott volt. Kezdetben, titokban. De amikor már harmadszor bukott le, és kislányosan visítva akart elrohanni, elkaptuk. Elmagyarázzuk neki szépen mi a helyzet hármunkkal, és abban egyeztünk meg, hogy itt maradhat velünk. De mint néző és semmi több. Persze ember tervez, és soha nem úgy működik, ahogy kéne. Amikor például én dugtam valamelyik leányzót, nem egyszer a nyakamba csimpázkodott. Máskor meg éreztem, hogy valaki épp a hátsómat nyaldossa, és azt hittem valamelyik lány az. Mikor megnéztem hát nem Haruka-kun volt az??? Nem kicsit kiakasztó volt. Ám végül Succubi-chan unta meg az egészet, és úgy volt vele, hogy akkor már két fincsi shota-t vesz kezelésbe mindennap. Így mikor úgy hozta, hogy Kaho-channal akartam lenni, Succubi szépen ráhúzta péniszére Harukát. Aki kiváló trapként teljesen örömmel fogadta az egészet.
Disclaimer: this post and the subject matter and contents thereof - text, media, or otherwise - do not necessarily reflect the views of the 8kun administration.
No.8606
>>8605
Még egy hét…el se hiszem, hogy ilyen gyorsan elmúlt a nyár. Olyan élményekkel gazdagodtam, amivel még soha. És még mik jönnek ezek után hmmm….Ezen a nyári napon végül csak szórakoztunk. Ugyanis a folyamatos dugást is meglehet unni egy idő után. Akár te adod, akár te kapod meg. Így szüneteket, és pihenő napokat iktattunk be idővel.
- ÉÉÉÉÉÉÉS BANTAI!! Ez az én nyertem! – örömködöt, és ugrálta végig a szobát Kaho-chan. Aki már zsinórban 5x vert meg minket a fantasy kártyában.
- Mooh, ez nem ér nővérem! Biztosan csaltál megint! – fakadt ki Haruka-kun
- Ugyan már Haruka, lásd be a nővéred még ebben is jó benned.
- Heee? De Anon-kun ez akkor sem ér! Nézd, milyen vacak lapokat kapok állandóan. De te se kapsz jobbakat.
Jobban megvizsgáltam a fel nem emelt paklikat. És igaza volt Haruka-nak. Csupa rossz lapok jönnek. Ez hogy lehet? Akkor megakadt valami a szememen. Egy lapot láttam az én ugráló Kaho-chanom combfixjének kikandikálva. Gyorsan ledobtam a lapokat, majd meglepetésből átöleltem. Kezemmel megfogtam oldalát, és hátra döntöttem kicsit, majd mély csókot adtam neki elismerésként. A hosszú, nyelves csókcsata között, szépen lenyúltam a combjához, és kihúztam három lapot a fehérneműjéből.
- AHA! Szóval így nyertél! – üvöltöttem kopó módjára.
- Haaaa? De mégis hogy, vagyis én nem, én…BAAAKAAAA, ADD VISSZA A LAPOKAAAT! – mondta Kaho-chan, és elkezdett kapálózni a lapok után.
- Szó se lehet róla! Mióta űzöd ezt a csaló játékot? Kezdetek óta? Bár nem, akkor még veszítettél állandóan. Amikor már harmadszor játszottunk, akkor kezdted el ugye?
- Add már vissza a lapokat, különben, VAAAH – üvöltött Kaho-chan, majd megbotolva saját lábában, velem együtt a földre huppantunk. Az ütközésre meginogott az egyik lámpa, és az én fejemre eset.
Eközben Succubi-chan aggódva figyelte az éjszaka egét. Nagy bajt érzet már napok óta. Mintha valami eleven gonosz érkezne lesújtani rá. A vörösbe fulladó égbolt is rossz ómen volt. „Vajon ő lehet az? Ha ő az, akkor nagy bajba sodortam a szeretteimet” morfondírozott magában Succubi-chan. Végignézet minket. Megvizsgálta tanítványát, milyen erős és határozott lett a hetek során. Testvérére, akit végre megtanítottak jó modorra, hogy fékezze a vágyait. És engemet…élete egyetlen igaz szerelmét. Hiába élt már lassan ezer évet, emberemlékezet óta én voltam neki az első, akibe szerelmes volt. Nem akart elveszíteni, semmi áron. Aztán marakodás közepette hirtelen valaki csengetett az ajtónkon.
Disclaimer: this post and the subject matter and contents thereof - text, media, or otherwise - do not necessarily reflect the views of the 8kun administration.
No.8607
>>8606
- Huh? Ki lehet az ilyen későn? – kérdeztem magamban. Mikor körülnézve nem kaptam választ, úgy gondoltam inkább elindulok megnézni magam.
Ahogy haladtam lefelé, a többiek lent lestek a lépcső tetején, a korlátok között kukucskálva. Amikor Succubi is kitette lábát, hirtelen nagyon rossz érzés fogta el.
- Jajj ne! Anon-kun, menj el az ajtótól most!!! – üvöltötte hirtelen
Épp hogy megakartam fogni a kilincset, de gyorsan visszahúztam a kezemet. Felnéztem Succubi-ra, és láttam a félelmét a szemében, amit eddig nem.
- Succubi-chan, minden oké? – kérdezte Kaho-chan érdeklődve. De Succubi csak remegett a félelemtől, és a fejét mozgatta, nemleges választ mutatva.
Több percig csendben vártunk, de nem érkezett újabb csengetés. Ám akkor kintről hangokat hallottunk meg.
- Biztos hogy ez az a ház? Nem tűnik olyannak, mint egy titkos bunkernek…
- Jah igaza van a húgomnak, ez csak egy sima családi háznak tűnik. Mért pont ide bújnának?
- Nem fognátok be végre a lepcses pofátokat? Nem tudok koncentrálni a kulcslyuk kémlelésben! – ismerős hangot kezdtem el hallani.
- HAH! De nagy pofája lett valakinek! Azért mert az úrnő talpnyaló seggrakétája lettél, milyen jogon mersz minket csitítani? Te kis homokláda, egy patront nem érsz meg.
- AZT MONDTAM CSEND LEGYEN A BÜDÖS ÉLETBE MÁR!!! – üvöltötte az ismerős hang, de meg nem tudtam mondani ki lehetett az.
Hirtelen a postanyíló ajtaja felemelkedett, és az ismerős hang szempárja nézett velem farkas szemet.
- Helló, hellóóóó Anon-kun! Remélem elbúcsúztál a szeretteidtől, mert ez volt az utolsó napod!
Ahogy ezt kimondta, az ajtó teljesen kirobbant a helyéről. A detonáció olyan hirtelen volt, hogy engemet a lépcső aljára lökött, betörve a fejemet.
- Anon-kun!!! – üvöltötte Kaho-chan, aki gyorsan démon alakot véve, lerepült hozzám.
- Anon-kun, Anon-kun, ANON-KUN! VÁLASZOLJ! – folytatta Kaho-chan, miközben engem próbált feléleszteni, és törölgetni vérző fejemet. Mérgesen oldalra nézet, hogy ugyan kik robbantottak az előbb. Az elit osztag nővérei voltak, és középen az iskola legbeképzeltebb crossdressing embere, Iwato. Szokásos női ruhájában. Kaján jókat röhögcséltek a látottakon.
- Jajj, nézd már majdnem kárt tettünk benne! Remélem az úrnőnk nem haragszik a kis horzsolásra.
- Hihihih, nézd hogy próbálja visszahozni az életben. Olyan kis romantikus ez a Kaho-chan nem igaz?
Ekkor a két lány lábára egy éles magas sarkú fúródott, amit Iwato adott le a két harcosnak. És ha nem lett volna elég, az idősebbik testvérnek még egy gyomrost is beadott. A chubby testalkatú nővérnek meg helyben felképelte.
- Elég legyen a rizsából! Inkább úrnőnk Karina parancsát teljesítsétek, ti elhízott démonfattyak! – mondta Iwato teljes mérgében.
A két nővér tudta, hogy nincs sok beleszólásuk a dologba. Más különben már rég kettétépték volna a kis nyikhaj dögöt.
- Jól van na, az ember már jó ízűen sem röhöghet munka közben. No akkor, szépen felpakoljuk a csomagot és…
- HIIIIÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁH!!!! – üvöltötte Kaho-chan, aki nekilendülve a két nővérnek, elővarázsolta hatalmas bárdkardját és teljes mérgében lecsapni készült.
- Ne Kaho-chan! Sokkal erősebbek nálad!! – üvöltötte Succubi-chan, aki észbekapott, hogy tétlenül ott áll a lépcső tetején. Így macskaügyességgel leugorva a lépcsőn átváltozott ő is eredeti démon alakjává, majd előcsapta hosszú harci dárdáját, és neki esett ő is a nővéreknek.
A két nővér teljesen nyugodtan és mosolyogva nézték a közeledő két lányt. Iwato eközben félelmében maga alá piszkított, és oldalra elugorva keresett menedéket szégyenében. Amikor már támadásra közel jártak a lányok, és suhintani kezdtek fegyvereikkel, az idősebbik kacérkodva kacsintott egyet, majd megnyalva ujját maga elé pettagramma varázslatot rajzolt a levegőbe. Amitől a tér és idő, hirtelen lelassult, a világ színei negatívban úsztak. Egy laza oldalra ugrással kikerülte a két nővér a támadásokat. Majd a varázslat megszűnt. Succubi és Kaho hirtelen kint találták magukat, ahogy a levegőbe kaptak fegyvereikkel, meglepődve fordultak meg, mert ilyet még egyikőjük sem látott.
Disclaimer: this post and the subject matter and contents thereof - text, media, or otherwise - do not necessarily reflect the views of the 8kun administration.
No.8608
>>8607
- Óh lám, és én még azt hittem unalmas lesz ez az éjszaka. Szerinted nővérem? Szaggasuk darabokra a két árulót, és koponyájukat Karina úrnő elé vigyük? – mondotta chubby succubus, aki eközben kezével elővarázsolta saját fegyverét, egy jól megtermett króm fekete kaszát. Ami nála 2x nagyobb volt.
- Ne csak a koponyájukat vigyük el húgocskám. Akkor már nyúzzuk meg rendesen őket, és a bőrükből táskát csináljunk. – mondta az idősebbik, akinek fegyvere bár nem látszódott fizikailag, de ujjain megcsillantak az éles gyémántból faragott damil fonalak. Amik már gyorsan elkezdtek tekerődni a környék oszlopaira.
- Hölgyeim, egy tánc?
Succubi-chan és Kaho-chan mérgesen vigyorogva álltak harci helyzetben, tanulmányozva az ellenség fegyvereit.
- Kaho-chan, légy nagyon óvatos. Ők a succubus-ok legedzettebb harcosai. Egyenesen az úrnő szolgálói! Még nekem sem sikerült soha legyőznöm őket. Igaz annak már ezer éve. – mondta határozottan Succubi-chan
- Kh, rajtam te ne aggódj, ura vagyok a helyzetnek! – mondta határozottan Kaho-chan.
- Tiéd legyen az idősebbik. Bár gyémánt damilja van, a te kardodnak nem tud ártani. Én majd kezelésbe veszem a kaszás ribancot!
- Rendben! De ha úgy hozza, akkor közösen csapunk le a gyengébbre!
- Hé mit beszélgettek ott? Csak nem bevagytok tojva? – kérdezte vigyorogva a fiatalabbik elit testvér.
- Nem lesz nagy a pofád, ha ezt a vaginádba tolom fel!!! – üvöltötte Succubi-chan és nekiugrott a kaszával rendelkező chubby succubus testvérnek. Lazán kivédte a támadást, majd visszakézből támadott fegyverével, amit Succubi-chan ügyesen elhajolva kerülte ki. A helyzeti előnyt megkapva gyorsan előre szúrt fegyverével, és bár gyomron nem, de az egyik combját sikeresen megszúrta. A friss meleg vér csak úgy bugyogott kifelé a succubus-tól. Felüvöltve mérgében az égnek emelte a kaszáját, majd lesújtott vele újra. Succubi-chan épp hogy eltudott térni előle, de hátát még így is végighúzta a kasza éles pengéje. Kicsit hátra ugorva levegőt véve vette észre, hogy a ruhája egyik pántját is átvágta, így a jobb oldali melltartója elengedve gurult ki szép kerek melle.
Eközben Kaho-chan teljes erejével sújtott le újra, és újra fegyverével. De a gyorsan mozgó idősebbik nővért nem tudta még eltalálni. Aljas damil támadásait alig tudta kikerülni. Olyan faramuci szögből lőtte ki, hogy ugrás közben csak felsértette a testének több oldalát is. Ám Kaho-chan gyorsan tanuló típus, így pár csapkodás között végül megértette a fegyver technikáját. Fegyverével újra lesújtott, majd elkezdte a damil fonalakat körbetekerni a kardjával. Így az egyre távolodó ellenség hamar közel kerülni látszódott. Eközben a környék háborús övezetté változott. A damilok semmit sem kímélve lámpák, oszlopokat vágtak át. Akár kést a vajban. Még szerencsétlen szomszéd sem úszta meg, aki kíváncsiskodva ment ki az ajtón macskájával a kezében. De a következő pillanatban három damil fonal suhant át a testén, és öt másodperces késés után, úgy vágódott több darabra, macskájával együtt, mint a frissen szeletelt chips burgonya szirmok a csomagba. Kaho-chan elszántan tekerte a fonalakat, és bújt kifelé a szembejövőkkel. Ám így is össze-vissza vágta magát mindenhol. Az egyik még a jobb oldali szarvát is megvágta kicsit. Succubi-ék tovább folytatták fegyvereik csattogtatását. A két succubus mesterei voltak fegyvereiknek. Így minden találatot tudnak hárítani és kicsit sebezni. Succubi dárdája végül egy éles felfelé vágással kettévágja a chubby succubus bugyiját, amiből hamar előbuggyan a méretes pénisze is. De tovább folytatja elszántan a harcot.
- Hahahha! Nah mi a helyzet Succubi? Ezer év edzés után csak ennyi telik tőled? Még csak megse tudsz fárasztani engemet.
- Kussolj ribanc! Nem hiába zártak el titeket abba a rohadt csapdába! Vissza foglak gyömöszölni oda, amint végeztem veled! – avval üvöltött egy hatalmasat Succubi-chan, és a levegőbe megpörgetve nekirontott ellenségének. Újabb hárítás, és most olyan közel kerültek egymáshoz még mint soha. Szinte két centire néztek farkas szemet.
- Ó igen, ez a düh, ez az elszántság!!! Ez hoz engem igazán izgalomba! – mondta chubby succubus, majd nyelvével megnyalta Succubi arcát. Aki válaszul arcon köpte. Nagyon mérges lett erre a testvér, és rúgva egyet távolra ugorva újra egymásnak estek.
Kaho-chan végül végre olyan közel került az összefonalazott kardjával, hogy már helyből kettévághatta ellenségét.
- Most meghalsz ribanc!!! – üvöltötte, majd teljes erejével bevetve (idősebbi succubus nagy meglepetésére) nagyot húzva egyet oldalra, levágja a démon jobb kézfejét. Aki meglepődve, de halál nyugodtan ugrott hátra.
- Hahh már csak egy maradt. – mondta elégedetten Kaho-chan.
Idősebbik succubus csak nézte megcsonkolt, vérző kezét. De nem esett kétségbe, hanem még elszántabban elkezdett lassan sétálni előre.
„Hihetetlen, most szabadítottam meg egyik fegyverétől, ő meg halál nyugodtan közelít felém. Nagyon figyelnem kell” mondta Kaho-chan, és a damil-al összekötött kardját támadó állásba tette.
Disclaimer: this post and the subject matter and contents thereof - text, media, or otherwise - do not necessarily reflect the views of the 8kun administration.
No.8609
>>8608
Idősebbik succubus már alig két méterre volt, amikor egyet előre lépve, hirtelen eltűnt a semmibe. majd hirtelen Kaho-chan háta mögé teleportálódott. Satuba fogta a lányt még épp kezével, a másikkal meg lesújtott a kardot tartó kezére. Amivel kiverte Kaho-chan fegyverét.
- Te kis bolond, azt hiszed ennyitől letudtál fegyverezni? Vágtad volna le az egész karomat, akkor talán most nem tudtalak volna elfogni. De most… - ekkor egyik térdét behajlítva rányomta teljes erejét Kaho-chan hátára. Majd egy erőset előre rúgva, eltörte a gerincoszlopát! Kaho-chan égetlen nagyot üvöltött. Ha nem lenne elég, egyik karját előre felemelve, visszafelé kezdte hajlítani, majd egy rántással azt is kitörte. Idősebbik, kéz nélküli succubus hideg érzékeletlen arccal dobta le a földre ellenségét.
Succubi-chan meghallotta tanítványa sikolyát, és védekezés közben végignézte a tortúrát. Majd mikor Kaho-chan összerogyott a földre, mérgében pörgő rúgást alkalmazva pofán rúgta chubby succubust, és egyenesen Anon-kun házájának romjaiba repítette. Bosszútól elvörösödve rontott neki az idősebbik succubusnak. Végül egy megfelelő előre szúrással, hátulról mellkason szúrta a démont. Úgy érezte Succubi-chan hogy végzet ellenségével. Ám akkor az idősebbik nővér feje, hirtelen 180 fokos mozdulattal elfordulva farkasszemet nézett vele! „Atyaég, ez egy nekromata succubus! De hisz, az már 1000 éve is tiltott tevékenység volt!”
- Ostoba ribanc… - mondta hideg tekintettel az idősebbik succubus, majd megmaradt kezével, előrántotta damiljait, és ellencsapásba kezdett. Ám Succubi-chant nem darabolta fel, hanem precízen a levegőbe kötötte össze. Akár csak egy elismert BDSM domina tenné. A damilok bár megtartották a levegőben, olyan élesen a testébe fúródtak, hogy bármelyik percben darabokra téphette volna.
- Oi! Te elhízott rózsaszín víziló! Keljél már fel a romok alól, és fejezd be a munkádat! – üvöltötte a succubus, miközben testével is elfordult a feje irányába.
A romok között végül, kiugrott a levegőbe a fiatalabbik nővérke is. Succubi-chan számára, meg megállt az idő is. Körülnézett mit fog látni, de csak kínt és szenvedés látott mindenhol. Chubby succubus kaszája már nagyon közel volt, fegyverhordozója meg bosszútól szomjasan nyalta körbe szája szélét. Succubi készen állt a halálra, ám akkor megpillantotta Anon-kunt. Aki a romokból felkelve épp fogta fájó fejét. Majd tekintetük találkozott.
Succubi-chan, hirtelen könnyekbe tört ki, és teljesen elbőgve annyit mondott Anon-kun-nak:
- Sajnálom!
Majd a kasza lesújtott. Succubi-chan pedig hastól-lefelé kettévágta Succubi-chant. A vérpatakokban ömlött ki a földre, majd a damil eleresztésével Succubi-chan felsőteste is a földre rogyott, arccal a saját belsőszervereire esett.
Anon-kun égetlen nagy üvöltésbe kezdett, amit szinte az egész város hallhatott.
Disclaimer: this post and the subject matter and contents thereof - text, media, or otherwise - do not necessarily reflect the views of the 8kun administration.
No.8610
>>8609
Akkor ért oda biciklijével Sato-kun is. El is taknyolt a biciklijével. De gyorsan összeszedve magát, előkotorva a magazint a farzsebéből ráüvöltött a két succubusra.
- ÁLLJ! SENKI SE MOZDULJON!
- Különben mit csinálsz cukorfalat? – kérdezte az idősebbik succubus érdeklődve.
- K-KÜLÖNBEN VISSZAVARÁZSOLLAK A MAGAZINBA! – mondta Sato-kun, majd elővéve gatyájából péniszét, gyorsan elkezdte verni, hogy a magazin hasábjai közé folyatva ondóit visszavarázsolja a démonokat.
A succubusok érdeklődve figyelték, Sato-kunt, aki épp hülyét csinálva magából, teljesen betojva próbálta elérni az orgazmusát. „Gyerünk, gyerünk!! Működnie kell! Most nem szúrhatom el!” Majd végül kis koncentrálással eldurrantotta fegyverét. Testnedvét végigfolyatta az egész magazinon.
„Ez az, győztem! Megmentettem Anon-kunt…jó igaz a többieket nem, de a legjobb barátom megmenekült” ám az győzelem édes íze hamar elszállt, mikor felpillantva a két sebesült succubus őt nézték továbbra is érdeklődva.
- De hisz, a magazin tartalomjegyzékében…le volt írva a csapda aktiválása…miért? – nézett üveges tekintettel Sato-kun maga elé.
- Azért te ostoba, mert úrnőnk feloldott minket az átoktól! Az a magazin most már csak egy közösséges perverz szennylap! – mondta az idősebbik, és gyomorszájon rúgta Sato-kunt.
- Hugi, te hozd az a üvöltő ládát! Ő a célpontunk. És azt a félkegyelmű Iwato-t is kapard össze!
avval chubby succubus elégedetten csettintve eltűntette kaszáját, majd vállára csapta Anon-kunt, és az önmagát összepiszkított Iwato-t is.
- Nee-saaaaan!!! Találtam még egyet itt a lépcső tetején kuporogva. Hihihi- azt hiszem behugyozott a látványtól. Mooi kawaiii!!!
- Felejtsd el, úrnőnk, kifejezetten csak az a hamvas bőrűt kérte…ámbár…már így is késésben vagyunk. – majd ránézett Sato-kunra, aki épp próbálja a hasfalát elszorítani a fájdalomtól. Felnézett és megijedt az érzelemmentes arckifejezésétől.
- Hmm, remélem, úrnőnk elégnek fogja találni. Húgocskám menj előre! Majd én elviszem ezt a két jómadarat desszertként.
- Yaaaay!!!! A cuki kislányruhás pisis lehet az enyém? Naaah légyszi, légysziiii!!!
- Majd ha úrnőnk végzett a szertartással, a tiéd lehet.
- Aaaaw….mindig csak a maradék jut nekünk. – majd szárnyat bontott chubby succubus, és elindult a városi iskola felé.
Idősebbik elt testvér, mereven tekintett vissza Kaho-chan összetört testére. „Rohadt kis ribanc, ez eltart egy darabig, míg visszanő.” Levágott kezét felemelve nézegette, majd feje hirtelen eldeformálódva, démoni arcot vágva elevenen falta fel az egészet! Lecsonkolt végtagja helyén pedig rózsaszín fénybe úszva, megkezdődött a regenerálódása. Haruka-kun elfogta a félelem teljesen, és fejvesztve kezdett menekülni. De ezt a succubus is észrevette, így oda teleportált elé, majd tökeit megragadva, erős szorítással elájult. A gyomron vágott Sato-kun megpróbált még négykézláb elmenni, de a succubus seggére téve lábait megálljt parancsolt neki.
- Az ellenállás hasztalan kölyök. Nézd a jobbik oldalát. Ma újra beléd helyezem hatalmas péniszemet, neked meg tetszeni fog. Valamint egy új kor kezdettének szemtanúja lehetsz!
avval a succubus szárnyat bontott, felkapta Sato-kun-t is, és a két áldozati ajándékkal követte testvérét.
Succubi-chan és Kaho-chan meg vérükbe fulldokolva néztek egymás szemébe, és szép lassan mindketten elsírták magukat.
Disclaimer: this post and the subject matter and contents thereof - text, media, or otherwise - do not necessarily reflect the views of the 8kun administration.
No.8611
File: 1437740149569.jpg (165.96 KB,939x1000,939:1000,sample-bd596fcc6122e0247e4….jpg)
>>8610
Eközben a város iskolájának tanári termében. Karina úrnő trónszékét elfoglalva várakozott. Egyik kezében poharát megemelve kért egy újabb bor adagot. Oldalról egy fiatal fiú bújt elő, aki egy üveg 1962-es Rosé bort szorított kezében. Egy szál fekete férfitangában volt, nyakán vastag bőrlánc csörömpölt végig. Úrnője kérésére öntött a borból, ám amikor megállt parancsolt a fiú karja megmozdult, és egy kis bor rácsöpögött Karina hosszú combjára.
- A-ah-ahhh, elnézést, u-u-urnőm! Nem direkt volt esküszöm! Kérem, ne büntessen meg!
Akkor Karina, égnek emelte lábát, majd ránézett a fiúra.
- Földre!
A fiú engedelmeskedett, négykézláb állva a legrosszabbra számított. Ám Karina csak lábfejét nyújtotta arcához.
- Nyald le!
avval a combjára fröccs költ bor szép lassan lecsurgott hosszú, kecses lábain. Majd lábfején szétszóródva lábujj hegyein végezte. A fiú kiváltságosnak érezte magát, így engedelmeskedett úrnőjének, parancsának. Gyűrűs lábujjával kezdte. Szépen lenyalta róla a friss nedűt, majd tovább haladt és körbenyalta az egész lábfejét. Miután a bor eltűnni látszott, folytatni akarta felfelé. Ám ekkor Karina lába megmozdult, és belemászott a fiú szájába. Poharát felemelve végigfolyatta a lábán, egyenesen a srác szájába csorgatva. Aki nem volt rest mohón nyelni lefelé, miközben folyamatosan nyalta úrnője lábát. Amikor a bor is elfogyott, tette egy bátor lépést, és felemelkedve belenyalt úrnője térdébe. Ezt Karina is észrevette és nem kifejezetten örült neki. Olyan erővel gyomorszájon vágta szerencsétlen srácot, hogy a szoba másik végében landolt. A csapódás hatására nyakcsigolyája eltört, és fejjel lefelé maradva sírva halt meg.
- Új pohár töltőt! MOST!
Üvöltötte Karina úrnő, és a szobában ragadt 10 srác egymás vállán rettegve toszogatták egymást. Végül az egyiket kilökték, aki félve vissza akart menni. Ám ekkor egy hatalmas árnyék takarta el testét.
- Miért félsz tőlem kutya? Hát rosszul bánok én veletek?
- N-nem úrnőm! – akkor látni kezdte, ahogy Karina nyakörvéhez nyúlva felemeli a fejéhez.
- Akkor meg ne rettegj tőlem. Én szeretlek téged. – majd egy mély, felejthetetlen succubus nyelves csókot adott a srácnak. Majd 5 percen át, és közben a srácnak merevedése lett. Illetve, mikor Karina úrnő nagyot nyelve belecsorgatta édes, borízű nyálát a szájába, magömlése is lett a srácnak. Karina ledobta a földre, a srác pedig hipnotikus állapotban, négykézláb mászva követte. Majd elfoglalva helyét, bort felvéve, extázis hatása alatt öntötte ki a bort a pohárba.
*sóhaj
- Hol késnek már ezek a kreténnek? Nem létezik, hogy az a két alacsony szintű succubus kifogna rajtuk. – vicsorogva reszelte fogait Karina, ám ahogy kimondta, a két nővér megjelent.
- Haaaaai!!! Meghoztuk az áldozatokat! – mondta a fiatalabbik.
- Szörnyen sajnálom úrnőm. Kisebb, atrocitásba keveredtünk. És nem akartunk fél munkát végezni.
- Meghaltak? – kérdezte Karina úrnőm
- Erről biztosíthatom úrnőm. A saját szememmel láttam, ahogy saját vérükben fuldokolnak.
- Jó, nagyon jó!!! Ó és még ajándékot is hoztatok. Nem kellett volna.
- Úrnőm.
- Nah elég a dumáról. Kezdődjék inkább egy új korszak kezdette! – avval egy csettintéssel a szoba közepére tolt padokra rajzolt pettagramma vörösen felizzadt.
- Azt a kettőt, kötözzétek meg egymással háttal és tegyétek középre. Az elsápadt képűt pedig balra. HOL VAN IWATO???
- A-azt hiszem a mellékhelyiségbe ment. Azt mondta ruhát cserélni megy. – mondta az egyik rabszolga srác.
- Az a kis csíra…bár elég jól nyeli a kanalast tőlem…jól van, rendben ő majd jobbra feküdjön fel!
Pár perccel később, (és egy ruha csere után) a felek elfoglalták helyüket. A két nővér kiválasztott egy-egy srácot, akik oldalra kerültek. Chubby succubus húzta a rövidebbet, így ő Iwato-t fogja megerőszakolni.
- Igen ez az!!! Már alig várom, hogy a sertés combjaid érintsék a fenekem!! – mondta boldogan Iwato
- Úgy megerőszakollak hogy másnap a füleden fogsz tudni csak szarni! – mondta idegesen fiatalabbik testvér.
Az idősebbik kényelembe helyezve és kedvesen elhelyezte a rettegő Sato-kun-t a padra.
- Nos cukorfalat, megint itt vagyunk. Csak te meg én. Készen állsz odaadni magadat nekem?
- Félek…rettegek…meg akarok halni… - mondta Sato-kun, de idősebbik Succubus testvér csitította.
- Ne beszélj butaságokat, inkább élvezd, amíg lehetséges.
Végül, pedig nem utolsó sorban Karina úrnő lépet fel a pad tetejére. Aminek közepén már várta őt Anon-kun, és Haruka-kun egymásnak háttal kötözve. És kettejük közül, Anon-kun volt felül, így az egész szertartás alatt ő láthatta Karina úrnőt személyesen.
Disclaimer: this post and the subject matter and contents thereof - text, media, or otherwise - do not necessarily reflect the views of the 8kun administration.
No.8612
File: 1437740187817.jpg (145.41 KB,1048x1000,131:125,sample-1ef07600d3ac136b190….jpg)
>>8611
- Ha nem tévedek Anon-kun-hoz van szerencsém. Örülök a megtiszteltetésnek. Még nem találkoztam olyan emberrel, aki két succubus fejét is el tudta csavarni. – mélyen jövő gonosz kacaj tört ki belőle. – Csak tudod kis tömködnivalóm nem éppen örömmel fogadtam a hírt, hogy a kis barátnőid felrobbantották a régi iskola tornacsarnokát. Ahol az én elpusztíthatatlan átjáróm épült!!! – ekkor egy hatalmas pofont adott Anon-kun-nak. Akinek kis híján eleredt az vér az orrában is.
- Te mocskos kurva. Megölted a barátnőmet, és a szerelmemet is!!! Megöllek, MEGÖLLEK!!! Engedj el, letépem azt a kibaszott fejedet, és a torkodba szarok!!! – de nem tudta Anon-kun befejezni, mert most egy jobb horgost kapott az arcába.
- Neked, csak KARINA ÚRNŐ !!!! – üvöltötte, aminek hatására a szoba ablakai kitörtek. A rabszolga srácok meg üvöltve rohantak össze-vissza.
Karina úrnő kigombolta köpenyét, amint földre esett követte melltartója, majd végül a bugyija is lecsúszott a lábáról. A rabszolga srácok, megbabonázva húzták le a padról, és egymáson vonagla próbálták szagolni úrnőjük illatát a ruhadarabokról.
Anyaszült meztelenül, XXL-es kemény melleivel, és fel nem fogható hatalmas péniszével állt ott minden succubus istennője.
A testvérek majd elolvadtak a látványtól, és magukhoz nyúlva élték ki vágyaikat.
Karina kis lépéssekkel közelítet, mintha csak kötélen mászna előre, közelítette meg a megkötözött Anon-kun és Haruka-kunt. Haruka nagyon élvezte a helyzetet, mindenhol körülnézve fiatal erős fiúkat látott vonaglani, és csókolni egymáson, ahogy próbálnak egy ruhadarabot végigszagolni. Tejesen extázisba került, és azt kívánta bárcsak ott lenne inkább.
Majd végül Karina úrnő megállt Anon-kun előtt. Hatalmas melleit fel-le morzsolva karjaiba tetszelgett neki. Elpirulva, kacsintva udvarolt neki. Miközben hatalmas péniszét kezdte el masszírozni, ami még tovább növekedett az egyébként is méretes fajta.
- Óóóh Anon-kun…már értem mért voltál olyan kívánatos, azoknak a démonfattyaknak. Remélem, örülsz, hogy engem látsz. – folytatta a bókolást Anon-nak. Akinek szemlátomást felfordult a gyomra a látványtól.
- Vágd le a saját péniszed, és tömköd a picsádba te tehén!!! – mondta Anon-kun elégedetten mosolyogva.
- Mi…mi…MIIIII? HOGY MERÉSZELSZ ÍGY BESZÉLNI VELEM??? – mélyen jövő, nem evilági hangon szólalt meg Karina. Szemei vörösbe izzottak, izmai megfeszültek.
- MOST MEGMUTATOM NEKED, MILYEN IGAZÁN FÁJÓSEGGEL ELVÉREZNI!!!
avval Karina magába roskadva, teljesen leguggolva elkezdett rángatózni, és habzani a szája, majd lassan felemelve démon és emberi test között váltakozva végül egy hatalmasat üvöltve kinőtt második hatalmas pénisze testéből!
Anon-kun tátott szájjal nézte végig az átváltozást. Azt tudta eddig is, hogy a succubusok tudják változtatni a nemi szervüket. De…de most két ugyanakkora hatalmas pénisz állt ki az égnek eresztve!!!
- MINDKETTŐTÖKET HALÁLRA FOGLAK ERŐSZAKOLNI! A KIÖMLŐ ONDÓITOK, ÉS VÉRETEK NYITJA MEG AZ ÁTJÁRÓT A HALANDÓK, ÉS A SUCCUBUSOK KÖZÖTT!!! ÉN LESZEK MINDEN VILÁGNAK AZ ÚRNŐJE! AHAHAHAHAHAHAAA!!!!!
Majd többet nem várva, megragadta a két kötözött hőseinket, és két hatalmas falloszát megpróbálta begyömöszölni a srácok hátsójába.
Disclaimer: this post and the subject matter and contents thereof - text, media, or otherwise - do not necessarily reflect the views of the 8kun administration.
No.8613
Eközben a két testvér már bőszen tömködte áldozatait. Iwato-san elolvadva a gyönyörtől nézte úrnője akcióját, és örömmel verte a fütyijét, miközben toszták hátulról. Sato-kun meg teljesen elszomorodva tűrte a szúrást, és a kéjelgő nyögéseket a fülében.
Aztán…
Karina úrnő dupla pénisze behatolt Anon-kun, és Haruka-kun hátsójába. Egyszerre üvöltöttek fel, és elég fájdalmas is volt nekik. Bár csak egy kisujjnyi hosszal volt nagyobb az eddigi succubus péniszekhez képest. Mégsem volt teljesen kellemes. Karina úrnő kicsorgatva hosszú nyelvét szó szerint lefürdette péniszét. Amit körbetekerve tovább tolja dupla szerszámát. Mint az tudhatja mindenki, hogy a succubusok nyála síkosítóként működik, és most se volt másként. A falloszok végül elérték a végső határt, és Karina olyasmit csinált, mint más succubus nem tud. Hangfrekvencia rezgéseket kezdett a péniszeibe pumpálni, így vibrátorként üzemelve elkezdtek rezegni a srácok hátsójába. A srácok óriási extázis futott végig a hátukon és továbbra is egyszerre, szinte már ritmusra üvöltöttek fel.
És a szeretkezés elkezdődött. A falloszok elkezdték felvenni a lassú mozgást, előre, és hátra…majd megint előre és hátra. Mindezt szépen lassan folyamatosan gyorsítva, egyre erősebb vibráció kíséretében. Anon-kun és Haruka-kun önkívületig nyögtek és vonaglottak a szúrásokat kapva. Eközben a rabszolga srácok megunva úrnőjük fehérneműit, elkezdtek felmászni a pad tetejére. Hogy egy kicsit megérintve legyenek úrnőjük testéhez. Többen a mellekre csimpaszkodtak, mások a combokra, popsijára mélyeztették arcukat. Megint mások lábaira rá csimpaszkodva vonaglottak, és a puszta érintéstől sültek el. Karina ezt láthatólag elég hamar megunta, és lerázta magáról a kis piócákat. De azok még éhesek voltak, enni akartak. Tovább vonaglottak és hamar megtalálták a másik két succubus nővért. Akik még örültek is hogy rájuk másznak, és minden nyílásukat végignyálazzák. Akik nem meg végképp ne jutott semmi, azok Haruka-kun méretes péniszén akadt meg a szemük. És kis malac módjára cuppantak rá. Haruka-kun nagy örömére.
Karina nászmozgása egyre intenzívebb, érzékibb, és csodálatosabb volt.
Az átjáró eközben folyamatosan vibrált, és villogott. Érezve az orgazmust a levegőben. Várta, hogy kitörhessen.
Eközben kint az ég teljesen vörösbe úszott ezen az éjszakán. A növények meg elsötétültek. Mindenki kitekintett a házából, vagy kocsijából és nézte a nem evilági esemény sorozatot. Kis srácok ezrei vonták kérdésre „mi a fene történik?”, de szüleik nem tudtak válaszolni. Mindenki tekintetét végül az iskola egyre vibráló, és erős hangzást okozó épületére tekintettek.
Visszatérve a szertartásra, a termet már áthatolta a kéjes lihegések ködje. Mindenki, aki jelen volt a szobába, valamilyen örömforrás után nyargalt, és élvezettel mozogtak egymáson. Iwato már teljesen KO-volt, és már csak az orgazmusát várta. Sato-kun pedig már teljesen elpirulva várta a végzetet. A két testvér pedig alig bírta már visszatartani magát, annyi téren kapták az impulzust.
Haruka-kun most először úgy érezte valahova tartozik, és itt akar maradni örökké.
Disclaimer: this post and the subject matter and contents thereof - text, media, or otherwise - do not necessarily reflect the views of the 8kun administration.
No.8614
File: 1437740296768.jpg (124.98 KB,907x1000,907:1000,sample-4cbaaf6259104eb7fb5….jpg)
>>8613
Anon-kun bár próbált ellenállni. Ám a hatalmas, vibráló pénisznek az ő teste sem tudott a végtelenségig elundorodni. Kis pénisze az égnek állt, amit Karina kihasználva a mellei közé kezdett dörzsölni. Inkább becsukva a szemét próbálta túlélni az egészet, miközben feltehetőleg halott szerelmeire gondolt vissza. Majd hirtelen a körülötte lévő világ megszűnni látszott, és egy hófehér világba találta magát. Egy finom, meleg kéz érintette meg arcát amit Karina nyújtott ki és fordította rá a tekintetét. Karina akkor pár percig nem a megszokott gonosz arcát látta Anon-kun, hanem egy kedves, ártatlan, szerető lányét. Aki teljesen elpirulva mozgott Anon-kunban és teljesen kísértésbe hozta. Arcához emelkedett Karina, majd egy csók előtt ennyit mondott:
- Szeretlek!
Anon-kun nem tudta mire vélni, ám teljesen elpirulva végül azt mondta:
- Én…is…szeretlek…úrnőm.
És megcsókolták egymást.
A csókhatására Karina úrnő felüvöltött és utolsó nagy szúrásait bevégezve sütötte el dupla péniszét. Ami dominóeffektusként mindenki egymást követve sült el. evvel teljesen beterítve mindent, és mindenkit.
Az átjáró végül még fényesebb lett, és kiszakította az iskola tető szerkezetét. Utat törve az égboltnak, hatalmas tornádó kerekedett. Mahd egy hatalmas fénycsóva lövelt ki az égre több percig. Aztán hirtelen csend lett.
Karina kihúzva falloszait, és visszaalakulva eggyé lerogyott a padsorról. Anon és Haruka kötele teljesen elszakadt. Hátsójukból meg csak ömlött kifelé a friss, meleg ondó. Anon-kun fáradtság hatására ráesett Karina testére.
Egymásba borulva, átölelve bújtak egymáshoz. Majd Karina feljebb elemelve Anon-t újra megcsókolta. Majd csak ennyit súgott a fülében:
- Üdvözöllek az Apokalipszis korszakában!
Disclaimer: this post and the subject matter and contents thereof - text, media, or otherwise - do not necessarily reflect the views of the 8kun administration.
No.8615
>>8614
A nyitott égbolton furcsa mozgást kezdtek észrevenni a lakosok. Kis vártatva kiderült, hogy nem holmi villámo, vagy eső jön. Hanem KMFS-ek százmilliói hullanak az égből. Az emberek szinte egyszerre üvöltöttek fel, és fejvesztve menekültek. A KMFS nem kíméltek senkit. Neki mentek mindenkinek. Legyen az járókelő, autós, motoros mindenkit megragadtak és öltek meg. Sokukat előtte megkínozták, vagy égbe húzva vágták ketté. Volt karóba húzás, lefejezés, tömeges felszeletelés kardokkal. Sokukat helyben megerőszakolták. Legyen az férfi, nő, kislány, és különösen kisfiú. Senki sem úszta meg. Akik gyorsan meghaltak, azok jártak a legjobban. Házak robbantak fel, kocsik ütköztek össze, generátorok szálltak a levegőben. A végén már magasabb épületek estek ketté és omlottak oldalra. A távolban már percenként robbant fel valami. És mindent beterített a sikoly hangja. A láng marta oszlopon egy Succubus felemelve fejét, épp egy kisbabát kezdett el rágcsálni a babakocsiból. Akárcsak egy marhaszelet lenne. És vigyorogva csámcsogott rajta.
A város a pusztulás szélére került. Nincs menekvés, nincs segítség.
Csak a végzet maradt hátra.
Lángok között, emberek sikolyát, szenvedését hallva két harcképtelen succubus nézett egymással farkas szemet. A fiatalabbik utolsó szemkönnyei száradnak meg szemén. Utolsó, halál előtti látása annyi maradt neki, hogy egyetlen mentora hamarabb fog meghalni, mint ő. Ez számára mindennél nagyobb kín, mint az hogy elveszítette szerelmét. Lehet örökre.
Ám ekkor, a félbevágott succubus test, felső része mozogni kezdett. Lassan de elérte a megtört testű társát, és könnyeit törölte le remegő kezével. A fiatal succubus mozdulatlanul elképedve nézte, amit lát. Nem akart hinni a szemének.
- Kaho-chan, ne sírj kérlek…még…van remény. – mondta a succubus, majd kezét nyújtotta.
- S..Su…Succubi…chan.
- Kérlek, add a kezed. Ezt még meg kell próbálnunk!
avval a fiatalabbik succubus ránézett még egyetlen, nem törött kezére, majd próbálta agyával irányítva életet lehelni. Végül sikerült neki, és szép lassan rátette kis kezét, társa kezébe. Mindketten jól megszorították:
- Szeretlek, én egyetlen tanítványom.
- Szeretlek…Succubi-chan. – majd újra elsírta magát a fiatalabbik succubus.
A pusztulás közepén egy hatalmas nagy fénylobbanás szakítja meg . És percekig fényesen ragyogva tölti be az éjszakát.
Folytatjuk…
Disclaimer: this post and the subject matter and contents thereof - text, media, or otherwise - do not necessarily reflect the views of the 8kun administration.
No.8665
Újabb rajongói chibi-ket kaptam. :3
Előbb jöjjenek az áldozatok:
(Anon-kun, Haruka-kun, Iwato, és Sato-kun)
Disclaimer: this post and the subject matter and contents thereof - text, media, or otherwise - do not necessarily reflect the views of the 8kun administration.
No.8666
>>8665
És a Elit Nővérek <3
Disclaimer: this post and the subject matter and contents thereof - text, media, or otherwise - do not necessarily reflect the views of the 8kun administration.
No.8779
Én és a Succubusok 7.rész
Sziasztok, Sato-kun vagyok. Én mesélem el nektek legszebb nyarunk, apokalipszisbe fulladt történetünk végét. Ha emlékem nem csak, órákkal később ébredtem fel, életem egyik…legbizarrabb orgiájából. Összefoglalva a Kisfiúkat Megkúró Futanari Succubusok úrnője már évek óta tervezi világelfoglalásának tervét. Ám ennek a precíz, és hosszú évek munkáját valakik megzavarták. Mégpedig a környék kirendelt Succubusa, magát csak Succubi-chan-nak becézi magát. Illetve egy frissen átalakult, még kezdő, de tehetséges lány Kaho-chan. Bár részleteket nem tudom, de a szeretkezések között nagyjából összetudtam rakni a kapcsolati kirakóst. Annyi biztos, hogy legjobb barátom Anon-kun megismerkedett evvel a két lánnyal, és mély kapcsolatot építettek ki egymás között. Egy napon (gondolom én), Anon-kun veszélybe került a régi elhagyatott iskolába, ahol a lányok sietve megmentették, és mellesleg lerombolták a régi suli tornatermét. Ahol Karina úrnő elbeszélése szerint, ott volt az egyik átjáró kapu a sok közül a világban. Ami összeköti a mi és a Succubus-ok világát. Ezt a balesetet pedig nem hagyhatta annyiba az úrnő. Aki miután kiszimatolta hol lehetnek a tettesek, és megérezte az Elit Nővérek előbukkanását. (óóhhh…micsoda éjszaka volt) Gyorsan összeütött egy másik átjárót itt a mi sulinkban. Amihez a mi, illetve évek óta rabszolgába hajtott ismeretlen 10 srác ondójára volt szüksége. Így hát megnyitottuk a pokol kapuit, és a KMFS hadsereg nagy része átvándorolt a mi világunkba, és szörnyű pusztítást végzett a városunkban. Gondolom eredeti tervek szerint a világ többi pontján is megnyíltak volna a kapuk, és lehet mára az egész világ lángba borult volna.
Miután felkeltem egy kiadós seggbe kúrástól. A fájdalom és az öröm kavargása között elhúztam magam az épület széléig. Útközben a 10 srác, izzadt, és testnedvekkel átnyálkázott testeken kellet átcsúsznom. Így átéltem a meztelen csiga életét. Ahogy az én izzadó testem csúszkált, mások testén…számomra bizarr és undorító volt. Út közben Kaho-chan egyetlen kis öccse Haruka-kun ragadta meg a lábamat, amitől iszonyatosan megijedtem.
- M…méééég…méééég akarok…kúúúrniii – mondta csuklott hangon, teljesen elpirulva.
Szerencsére elég gyenge volt már, így hamar kirángattam a lábamat a szorításából. Majd mikor az össze dőlt oldalfal felé értem, minden erőmet összeszedve álltam fel, teljesen meztelenül.
- Úristen, a világnak annyi…
Előttem a néhai városom égő, és romba dőlt romjai hevertek. A sötét éjt teljesen kivilágították az város lángjai. Utcákon mindenhol karambolt vagy megtámadott kocsikat láttam felborulva. Szintén lángoltak, és még most is robbantak. Az utcán a lakosságból maradt hullák, azok belső szervei és vérüket láttam mindenhol. Betonon patakokban folyt a vér, a falakra trehányan felhányva csöpögtek le. Oszlopokon saját végbelükkel felakasztott fél hullák lógtak. Hihetetlen borzalmas volt. Sikoly, és jajveszékelést már csak elvétve hallottam. Gondolom az invázió kezdettén szőnyegbombázva daraboltak fel a succubusok mindenkit. A távolban hatalmas hadsereg hadosztály közeledett, amin egy kicsit megnyugodott a lelkem. Van remény.
Legalábbis remélem…
Disclaimer: this post and the subject matter and contents thereof - text, media, or otherwise - do not necessarily reflect the views of the 8kun administration.
No.8780
>>8779
Japán Hadsereg Különleges Egységének Parancsnoki hídja.
- Anon-san, a hadsereg hamarosan megközelíti a várost. Az ön parancsára várnak uram.
Anon-san, kiemelt tábornokhoz méltóan figyelte a távolból a kiküldött hadsereget. Már évek óta sejtette, hogy a városát valakik, vagy valamik megfogják támadni. A múltkori iskolai tornaterem robbanása után kapott szimatot, hogy valami gond van. Aznap előkotorta a régebbi jelentéseket, és majd 50 év, ismeretlen robbanás eseteinek jelentését vizsgálta. Ahogy várta, a helyszíneken semmi nyomot nem találtak, akkor és még évekkel sem. Ám a furcsa még és az volt, hogy 6 évente mindig történt ilyesmi, a világ minden tájáról. 6 év…mért pont 6? Mindenesetre a robbanást megelőzően is voltak már furcsa jelek a városában. Egyre több ismeretlen tettes elleni erőszak bejelentés érkezett. Az elkövető szinte minden esetben ismeretlen, de az áldozatok 99% 18 év alatti kisfiú volt. Leírásuk szerint, hatalmas démonnők jöttek el hozzájuk, változatos időpontokban, és erőszakolták meg. Ám nem holmi rákényszerített aktus volt…hanem pont a támadók, hatalmas nemi szervekkel erőszakolták meg a srácokat. Ez…meglehetősen bizarr volt. De ennek utána nézése is még bizarrabb találatokat hozott. Ha jól értettem ezek a…”valamik” már közel 2000 éve jelen vannak. Ám a középkori keresztes hadjáratok után, eltűntek. Azóta pedig csak mendemondák, és megbolondult jelentések kerültek elő hébe-hóba.
Enyhe rosszullét és émelygés fogott el a találatok során. Mindenestre jelentettem a kormányomnak hogy valami nincs rendben. Nem a Koreaiak, és nem is az Oroszok tevékenykednek valami nagyban, hanem egy ismeretlen ellenség. Amit sehol sem tudunk érzékelni a készülékeinkkel, de megfelelő nyomozás során talán megakadályozhatunk. Mivel nem mondtam semmi tényleges infót mire is gondolhattam, a kormányom eltussolta az ügyet, és nem adta meg a nyomozás, illetve hadsereg szervezésének támogatását.
És elérkeztünk ide, erre a napra. Minden, amit eddig kutattam végül beteljesült. Sokan félbolondnak és őrültnek tekintettem. Megpróbáltam visszafogni magamat, hogy ne a zakkant tábornok gúny nevet kapjam. Ám ahogy jöttek a vörös kód riasztások ma éjszaka, hirtelen mindenki engem kereset.
Mivel nem tudtam megfelelő felkészülést biztosítani a hadseregem számára, így csak a jó istenbe bízhatok, hogy egy teljes szőnyegbombázás talán megmenekülünk. Ha mégsem, akkor jön az atom. Vele együtt pedig egy egész világ előtt kell magyarázkodnunk mi történt. Amiről mi se tudjuk pontosan mi is történik ott. Felültem bőrfotelemből, odamentem az adóvevőhöz, és kiadtam a parancsot.
- Itt Anon-san tábornok beszél! Minden egység kapcsoljon harci üzemmódban! Az ellenség ismeretlen. Ismétlem, az ellenség ismeretlen. Ennek ellenére minden fegyverükkel lőjék szét a várost, illetve bombázzák le. Amit tettek már nem tudjuk megakadályozni, ám a megmaradt ellenséget kíméletlenül ki kell írtanunk. Utolsó információk szerint az ellenség központja a város másik végén lévő középiskolát választották. Az a fő célpont, és addig harcolunk, amíg az épület, el nem pusztul! Isten irgalmazzon tetteinken!
A rádiót kikapcsolva folyamatosan jöttek az értesítések a parancs elfogadására. Repülők, helikopterek, és partraszálló hajók indultak el a város partjaihoz. Első körben a felderítő egység zúgott előre. Hatalmas gomolyfelhő füstök miatt sajnos még a hadsereg sem látta szabad szemmel. Csak radaron tudták érzékelni.
- Felderítő egység jelentkezz! Hallotok minket?
- Itt F-2-es, tisztán hallak titeket. Itt vagyunk a város felett. Uram, teljes romokban van, egy életet sem látom csak romokat.
- Rendben F-2. Közelítse meg a célpontot, ahogy csak tudja.
- Vettem tábornok, már indulunk *ZVHUUUUM hé mi a fene volt ez? – váltott hangnemet a pilóta.
- F-2 mi a baj?
- Csak… láttam valamit. Semmi különös, máris indul… - de már nem tudta befejezni, ugyanis éktelen nagy robbanás hallatszott vissza. Ablakon kinézve pedig a füstgomolyag között fény villant fel.
- F-2-es? F-2-es jelentkezz!!! F-1, hallanak minket? Keressék meg társaikat.
Síri csend, csak rádió sistergés hallatszik.
- F-1! Hallanak minket? F-1!!! Jelentkezz!
A rádió hirtelen felbőgött, még pár percig csak sistergett, de már emberi hangokat lehetett hallani. Valaki nyögött, de nagyon fájdalmasan. Kicsivel később meg vihogó női hangokat lehetett hallani.
- Mi a megveszekedett lófasz történik ott. F-1, válaszoljon!!!
Válasz helyett a hangok tovább folytatódtak. Majd hirtelen nagy robbanást hallottunk.
- Uram! Az F-1 megnyomta az önmegsemmisítőt. Elvesztettük uram.
Dühömbe leadtam akkorát a műszerfalnak, hogy az egész terem beleremegett.
Disclaimer: this post and the subject matter and contents thereof - text, media, or otherwise - do not necessarily reflect the views of the 8kun administration.
No.8781
>>8780
- Uram! Ismeretlen ellenség közeledik!
- Hányan vannak kadét?
- Csak 10 egység…ne várjon…50 egység…atyaég….uram, nem tudom megszámlálni, az egész radart elfedték!
- Monitorozza kadét! Külső kamerákat bekapcsolni, minden egységnek!
A kinti felvételeken szörnyű dolgokat láttunk. A füst hirtelen elszállt, és helyére száz és száznál is több szárnyas démon nőket látunk, sebesen repülni, hatalmas fegyverekkel a kezükben.
- Atya úristen – torzult el az ifjú kadét a látványon.
- Tábornok! Ön is látja? Mi vagy kik ezek? Tábornok? TÁBORNOK, VÁLASZOLJON!
Hallottam a kérdést de dühömben csak a fogamat csikorgattam, és ökölbe szorított kézzel remegtem a dühtől.
- Succunbusok…minden egység tüzelésre felkészülni! A cél a női repülő démonok! Kérdés nélkül tüzeljenek! MOST!
És a hadsereg, együttes erővel lőtték ki fegyvereiknek tartalmait. Repülők és helikopterek végigbombázták az eget rakétáikkal. Vagy 50 repülő démonfattyat biztosan elpusztítottak. De helyükbe még 100 érkezett! A megmaradt tüzelő fegyverekkel meg minden tudásukat bevetve próbálták lekapni őket. De mind hiába. Leszedhettek akárhányat, ha cserébe 2x annyi váltotta fel. A vadászrepülők eddig sose tapasztalt légi csatát vívtak, a kis és gyorsan mozgó démonokra. De őket is idővel ellepték, és darabokra tépték a gépeket. Sokan úgy zuhantak a mélyre, hogy a démonok egyszerűen rászálltak a gépre, és súlyuk alatt a tengerbe süllyesztették. Sokukat primitív íjak, és fegyverek fúródtak a gép pilóta részébe, másodpercek alatt elpusztítva. A helikopterekbe démonnők vihogva ugrottak a katonáknak. Karjukat és nyakukat eltörve kényszerítve hogy lezuhanjanak. Sokukat kirángatják és a mélybe dobták, hogy zuhanás közben darabokra szeleteljék fegyvereikkel. A káosz hatalmas volt. A tengeri csatahajót megközelíteni nem lehetett. Akik kint maradtak, hősiesen küzdöttek, de mind meghaltak. Egyedül a öt védőfallal és golyó-ütésmentes üveg védelmében maradtak élték túl. A csata nem telt 10 percbe se, hamar vége szakadt. A démonok nagy része visszafordult a városba. Páran még maradtak a csatahajón, hogy primitív fegyvereikkel, és puszta kezükkel tépjék fel. Akár egy éhes kislány a löncshús konzervdobozt.
Vesztettünk. Nincs mese.
- Tábornok, a Japán bizottság most értesített, hogy várják az ön titkos kódját, az atomtöltetek kilövésére.
- … Nincs mit tenni. Én mindent megpróbáltam. Bocsáss meg drágám, és egyetlen fiam. Jól van rendben, itt van a kódom: KA-SI-MA… - de nem tudtam befejezni, ugyanis hatalmas nagy fénycsóva tört ki a város közepén. Ez nem olyan volt, mint a pár órával ezelőtti. Ez sokkal fényesebb, és reménykeltőbb volt. Van még remény.
- Meggondoltam magam, azt üzenem a kormánynak hogy elhalasztom az atom töltetek kilövésének parancsát.
- De uram! Nem tudják a végtelenségig visszatartani az atomrakétákat. Mit mondjak nekik?
- Adjanak két órát…megtaláltuk a remény kulcsát. – válaszoltam elégedetten vigyorogva.
Disclaimer: this post and the subject matter and contents thereof - text, media, or otherwise - do not necessarily reflect the views of the 8kun administration.
No.8782
>>8781
A város romjai között egy hirtelen elárvult kis srác menekül sírva, és reményt vesztve. Családját alig fél órája ölték meg szeme előtt. Anyja meg sírva kérte hogy meneküljön olyan messze, ahogy csak tud. Ám a káosz közepette szinte sehol sem volt remény. Pláne úgy hogy percek múlva újra hallani kezdte a démon nők szárny csattogását. Próbált elbújni kocsik, és bokrok között. Amikor úgy érezte elmentek csak akkor indult meg. Kétségbe esve végül a város parkjába futott, ahol teljesen kifáradva esett össze a patak partmentjén. Arcát gyorsan megmosta, de még mindig zokogott és kétségbe volt esve teljesen. Mindent elveszített. A családját, a városát, és az életét. Egy szemvillanás alatt. Ám, lassan az életét is. Ugyanis viharos gyorsasággal csapott le rá három démonhölgy. Miután lemásztak róla, a srác iszonyatosan megijedve próbált futni, de lábát kigáncsolták. A földön próbált továbbkúszni, de hamar felemelték. A succubusok elégedett vigyorogva méregették a zsákmányukat.
- Hihihi~ Micsoda példányt fogtunk. Igazi kifáradt suta őzgidát. Nézzétek milyen kis ártatlan – avval akkora pofont leadott a srácnak a succubus, hogy az orra vérre is megindult.
- Nézd hogy kapálózik, szeretem a ficánkoló zsákmányokat. - avval hatalmasat ütött a srác popsiján a másik succubus.
- Nyaaah~ hadd legyem az enyém légyszi! Eddig csak gyilkolásztam, még nem volt időm megerőszakolni senkit sem! – mondta a többieknél magasabb, sportosabb.
- Rendben, de aztán ne tágítsd túlságosan ki a fenekét. Mi is átakarunk rajta gyalulni…ameddig bele nem hal! – avval a démon egy kézmozdulattal lerántotta a ruhát róla, és anyaszült meztelenül dobta le a földre. Fejét megfogva a srácnak meg a víz alá nyomta.
- Hé! Ne fullaszd már meg!
- Csak nyugi, kicsit lehidratálom, hogy ne kapálózom úgy.
- Oookay, itt jövööök!!! – mondta a magasabbik démon, aki máris előcsapva hatalmas falloszát elkezdet közeledni a srác hátsójához.
Már nagyon közel volt hozzá, amikor is egy hatalmas dárda és kard kombinált fegyver ketté nem vágta a succubus. A fegyver a levegőből, bumeráng módjára hosszába süvített a succubuson. Akinél egy éles, fényes vonal húzódott le a feje közepétől, a segge végéig. Majd döbbenten állva, szépen lassan, akár a friss barack nyitásakor, kettényílt a succubus feje, majd sietve az egész teste kettészakadt és oldalra összeomlott.
- MI A FA….??? – üvöltötte a másik succubus, de már ő se tudta befejezni. Fél törzse egy suhintással kettévágódott, és a holteste beleesett a vízbe.
A harmadik succubus kikerülte a támadást, és csaka hátam mögött lévő fák vágódtak ketté. A repülő fegyver végül visszarepült a tárgy tulajdonosához, aki az árnak között közeledett.
- Ki az isten nyila vagy te??? – kérdezte a közeledő árnyat, de csak a lábait pillantotta meg egy pillanatra. És eddig sose látott gyorsassággal került a szeme elé.
Nála egy fejjel alacsonyabb, hosszú ősz hajjal megáldott,rövid, világos szarvakkal, enyhe barna bőrű, de fiatalkorú succubus-t látott meg. Szemei nem mindennapi, vörös és zöld színben tündököltek. Bőrruhában, hatalmas démon szárnyakkal megáldva. Fegyvere pedig egy hullahop karikás, de erősen éles fegyver volt. Amit egy kézzel dobálhatott.
Az ismeretlen succubus hirtelen érkezésével eltörte társa kezét, majd belerúgva sípcsontjába a lábát is. A démon éktelen sikítva rángatózott a földön, miközben feje köré a kerek fegyver került. Még üvöltve felnézett társára, aki csak ennyit mondott. Furcsa, eddig sose hallott hangon:
- A legrosszabb rémálmaid vagyunk. - Majd egy mozdulattal a karika belsejében éles fűrészfogak álltak ki, és motoros hangon felbődülve beindultak. És egy laza mozdulattal rálökte a succubus fejét, akinek a szemei belefúródtak a mozgó fűrészfogakba, és darabokra trancsírozták a fejét.
Disclaimer: this post and the subject matter and contents thereof - text, media, or otherwise - do not necessarily reflect the views of the 8kun administration.
No.8783
>>8782
A fegyver elhalkult, és a fűrészfogak visszaugrottak helyükre. Az ismeretlen succubus, hátára csapta fegyverét, és megközelítette, a fulladásból megmentett fiút.
A srác irdatlanul megijedt. Egy másik succubus látott meg, körülötte pedig az előző három hulláját. Ez még az előttinél is veszélyesebb lehet. A succubus kezét nyújtotta, a srác pedig megijedve csukta be szemét, várva mi fog történni vele. De ütés, húzás, vagy bármi atrocitás helyett a succubus a fejét simogatta. Kinyitva könnyes szemét a succubus arcába nézett. Ahol elpirult, és meghitt mosolyt látott az arcába. Majd megszólalt, furcsa torz hangján:
- Most már semmi baj. Megmentettünk téged. - Furcsán hallotta a kettőséget a démontól, de megnyugtatónak érezte a jelenlétét. Nem bántani akar, hanem jelezni hogy vége a rémálomnak. - Menj egyenesen délnek. Ott a kikötőnél búj el a raktárhelyiségekben. A menekült lakosok ott húzták meg magukat, oda nem mennek a démonok. – mondja a lágy, nyugtató hangján.
- De mi lesz…tudod…a többi démonnővel? – kérdezte az ifjú srác
- Velük ne foglalkozz, majd mi legyőzzük őket. Te csak búj el. Majd ha vége az egésznek, adok majd meglepetést! – kacsintott a succubus, de gyorsan arcon vágta magát.
- Baka! Miket is beszélek. Te csak menekülj! Most!
Még most se értette a srác mért beszél többes számban a démon, de érezte, hogy a jók oldalán áll. Fejét felkapva menekült előre, néha visszanézve ahol a succubus a távolba néz valamit.
- Karina…ezt keservesen megbánod! – majd szárnyait kibontva neki ugrott az éjszakának.
Disclaimer: this post and the subject matter and contents thereof - text, media, or otherwise - do not necessarily reflect the views of the 8kun administration.
No.8784
>>8783
Sato-kun száját eltakarva nézte végig a tengeri csatát. Teljesen elborzadt hogy nincs menekvés. Egyszer csak két kar ölelte át hátulról, és hatalmas melleit nyomta a fejére. Az Elit Nővérek közül a fiatalabbik volt, és szokásához híven, elégetten vigyorgott.
- Aww, nézd hogy küzdenek a kis bakák az életükért. Semmi esélyük nincs, és keservesen mindegyik megdöglik. AHAHAHAAHA!!!
Ám hirtelen belerúgta a hátsójába, majdnem lelökve a szakadékba.
- Idióta, hogy merészeled a játékszeremet nyüstölni? – vonta kérdőre az idősebbik succubus.
- Heee??? Már megbocsáss, de ketten találtunk rá, és mindketten átmentünk rajta! Úgy hogy nekem is jár a babusgatása! Mit képzelsz? Azért mert te 2x többször dugtál vele, feljogosít a használatára?
avval engem felemelve, a két nővér közé szorulva morogtak egymás képébe. Én meg majd megfulladtam, a két test között. Nagy nehezen kicsúsztam közéjük, és egy dolgot tettem. Nekifutottam a szakadéknak.
Nem akartam ilyen világba élni. Hiába az orgiák nyújtotta élvezettek. Ennyit nem ér az egész. Inkább most halok meg, mint kínzások közepette. Ám zuhanás közben felkaptak a nővérek.
- Hová, hová kis ember? Mért akarsz megszabadulni tőlünk? – vonta kérdőre az idősebbik.
- Engedjetek el, ti rohadt démonok! Nem akarok ilyen világba élni!
- Milyen hízelgő, de nem kell tartanod. Birodalmi életed lesz, amíg fel nem cseperedsz.
- Bizony, még van bő tíz éved, hogy kijátszadozzunk rajtad, aztán elevenen megnyúzva, grillen megsütve fogunk felfalni. Hát nem csodálatos? – fejezte be a fiatalabbik nővérke.
Sato-kun még jobban elborzadt a hallottak alapján. Csattant a bilincs Sato-kun nyakán, kezén és lábain, a rituálé termének falához.
- Iwato! Büntesd meg kérlek a kis játékszerem…au! – ütötte meg a nővér a másikat.
- Akarom mondani „játékszerünket”, véget akart vetni az életének.
Iwato nagyot vigyorogva hesegedte el a nővéreket.
- Sato-kun! Öreg cimborám! De rég beszéltünk már, mikor is…fél éve bizony!
- Meg se közelítsél te rossz buzi! – válaszolta Sato-kun.
- Naaah, mi ez az agresszió? Azért mert női ruhákban flancálok még nem vagyok buzi! Nőkkel hállok, illetve női démonok hállnak velem. Ebben semmi buzis dolog nincs benne szerintem! – röhögött nagyokat Iwato.
- Ámbár…te látom szereted a pélót a seggedbe. Meg látom nagyon elítélsz engemet is. Miért nem válsz te is azzá, amit elítélsz? – avval csettintet egyet Iwato, és a földről felkeltek a rabszolga srácok, mind kiéhezve, közeledve.
- Srácok! Megtaláltam új társatokat. Kérlek, avassátok be közétek.
avval a rabszolga srácok, magukból kivetkőzve ugrottak rá Sato-kun-ra. Mint a kiéhezett oroszlánok a zebra csemegére, úgy elkezdték tapizni, és csókolni mindenhol.
- Ne…ne…neeeeeee!!!! Üvöltötte Sato-kun de már késő volt. A 10 rabszolga srác teljesen körbefonva rángaták ide-oda. Fütykösét kezdték el húzogatni, hátsó nyílását kezdték el molesztálni ujjaikat. Teljesen begyűrűzték.
Iwato meg torka szakadtábból röhögött az egészen. Sato-kun és a rabszolgák teste csak súrlódott egymáson, és felváltva nyálazták tele száját. Amikor ketten szétfeszítették lábát, akkor az egyik a sok közül előrelépet, akcióba lendülni. Sato-kun ennél nagyobb rémálma már sose lesz.
Ám az akciót hirtelen megszakította egy hatalmas robbanás, ami a megmaradt épp falat bontotta le. Maga alá gyűrve mind a 10 rabszolga srácot. Csak Sato-kun körbeláncolt fal maradt épségben.
- Óóóó anyám, van még remény. – és Sato-kun remegve ájult el.
Láncai elvágódtak, ő maga pedig a földre huppant.
Disclaimer: this post and the subject matter and contents thereof - text, media, or otherwise - do not necessarily reflect the views of the 8kun administration.
No.8785
>>8784
A hirtelen keletkezett falbontás után kezdett tisztázódni a por, és előrelépett a hosszú fehér hajú, alacsony termetű succubus. Kezében a karikás éles fegyverével. Iwato teljesen ledöbbenve nézte végig az egészet. Majd egy követ felfogva nekirontott az ismeretlen támadónak. De megközelítve kicsavarta a succubus a kezéből a követ, majd fejig felemelve ennyit mondott.
- Kellemes repülést, te rossz homokláda!
Majd egy laza mozdulattal a szakadékba hajította Iwato-t. Egyenesen az iskola medencéjébe huppant. (szerencsére az üvegablak már kivolt törve)
Az ismeretlen succubus megpillantotta az Elit nővéreket, akik meglepődve figyelték az új jövevényt.
- Te még új lehetsz ugye? Nem láttunk az invázió során átjőve a kapun. Mond mikor érkeztél? – kérdezte az idősebbik.
- Nővérem, valami nincs rendben a taggal. Furcsa, erős energiát érzek körülötte. – mondta a fiatalabbik.
A succubus nem válaszolt, hanem ellökve magától nekirontott a nővéreknek. Azok meg kikerülve kirepültek az ablakon. A fiatalabbik nővér elővarázsolta fegyverét, és mérgesen vicsorgott rá.
- Harcolni akarsz? Ám legyen! Hiáááááá! – csapott le a fiatalabbik succubus testvér hatalmas króm színű kaszájával, de ismeretlen ellensége kivédte fegyverével a csapást. És ellencsapásként megpörgette feje felett a karikás pengés fegyverét, amit a nővér teljesen hátra dölve kerülte, ki és levegőben megpördülve felfelé húzta fegyverét hogy bevigye a második támadását. Ám ezt is kivédte az új succubus, majd lábával megrúgva a fejét célozva lőtte ki a nővérre. Aki meglepődve, az utolsó másodpercek után teleportált el. A karikás fegyver pedig az uszoda épületébe robbanva be, hatalmas földrengést okozva omlott össze. Az uszoda vízében épp felébredő Iwato épp hogy kiköpte a másfél liter vizet, amit nyelt zuhanás után, süvítő hangot hallva nézett fel, ahogy egy gyorsan pörgő fegyver közeledik feléje. Hatalmasat üvöltve esett hátra, és ha nem nyitja szét a lábait, bizony elevenen felnyársalja. Amikor érezte hogy az épület összedőlni kényszerül, ki bicsaklott lábával még időben kijutott az épületből. De el is ájult azonnal.
Chubby succubus duplán mérges volt, és következő csapásával minden erejét összeszedve rontott neki ellenségének. Meglendítette hatalmas kaszáját, majd mikor úgy látszott a találat kettévágja ellenségét, az magához hívva karikás fegyverét még időben átalakult pajzsá, és a nővér kaszája darabokra robbant a csapáskor.
– Mi..a… - de már késő volt, ugyanis egy hatalmas állast kapott az arcába, és egyenesen a betonon landolva.
Disclaimer: this post and the subject matter and contents thereof - text, media, or otherwise - do not necessarily reflect the views of the 8kun administration.
No.8786
>>8785
Az idősebbik nővér eközben áthúzta éles damiljait az ismeretlen succubus nyakán, hasán, és lábain. Már darabokra akarta tépni. De nem sikerült! Rángatja, húzta, tekerte. Nem működött. Olyanok voltak, akár holmi közönséges gumi kötelek. Helyette lerántotta magához a succubus, és visszakézből eldobva karikás fegyverét, bumerágként száguldva vágta le a démon karját, tövistől.
- GHNNNN nem már megint?? – mondta vért hányva az idősebbik nővér.
Majd a fegyver visszafelé repülve 60 fokos állásban a másik kezét is, a fél törzsével együtt.
Ha nem lett volna elég, reptében zúdult felé a kistermetű succubus, majd fejét megfogva az iskola falhoz nyomta, majd oldalra állítva sebesen elkezdett futni vele. Az idősebbik Elit nővér fejét, szó szerint leradírozta az iskola falaihoz szorítva, majd hatalmas vér fröccsenés után odavágta a megmaradt testet a hugicájához. Aki épp felkelve érte nővérének teste csapódása, és törte ki kezeit, majd mindketten a földre huppantak vissza. Ekkor az ismeretlen succubus fegyverét elfogva újra megpörgetve kettévált. Egy kard és dárdává. A dárdát megfogva, meg egy pontos célzással átszúrta mindkét nővér testét. A fiatalabbik, életben maradt Elit nővér meg éktelen nagy visításba kezdett neki.
A succubus néma, faarccal nézte ahogy a zokogó nővér próbálja kihúzni a dárdát, nővére és saját magából. Miközben püfölni kezdte teljesen meghalt néhai testvérének hulláját. Levegőben maradt hatalmas kardját pedig megfogva a levegőbe szárnyalt vissza a tett helyszínére.
Bosszúját befejezni.
Disclaimer: this post and the subject matter and contents thereof - text, media, or otherwise - do not necessarily reflect the views of the 8kun administration.
No.8787
>>8786
Karina úrnő elégedett mosollyal, kényelmesen elterülve várta őket.
- Bravó, barvó! Micsoda show! Ezért érdemes volt még fennmaradni. – kuncogott magába Karina, miközben tapsolt.
- Mond csak ifjú amazon, az vagy akire gondolok? Vagy jobban mondva…azok vagytok akik szabotálni mertétek a munkámat és halottnak kéne lennetek? – kérdően nézett a succubusra Karina úrnő
A succubus kettőt előrelépve, majd tiszteletteljesen meghajolva emelte fel fejét. És nyitotta ki szemeit. Akár csak egy macska, egyik szeme izzóan vörös volt, míg a másik élénken zölden világított az éjszakában.
- Nem egy vagyok, de nem is több. Valaha két külön lélek voltam, most már egyek vagyunk. Én vagyok a pusztítás, és a kárhozat egyben. Valaha két nevem volt, két külön testben. De most csak én vagyok, aki lesújt bosszújával!
avval előre ugorva kioldva fegyverét, sok kicsi, különféle szúrószerszám nyílva támadt neki Karina úrnőre. De egy védőfalnak hála mind levegőbe végezte. Ekkor a succubus újra megszólalt, de kétszer egymás után más hangon:
- Én vagyok Kaho-chan!
- Én vagyok Succubi-chan!
Majd közös hangon:
- Egyesítettük erőnket, hogy örökre elpusztítsuk uralkodásodat! Pusztulj démonok úrnője!
Majd az erőtér teljesen eltörve, egyetlen hatalmas kés ami Succubi/Kaho kezében volt átszúrták Karina úrnő mellkasát.
Hosszú percig nem történt semmi. Succubi/Kaho úgy érezték hogy ez túl könnyű volt. És félelmük beigazolódott.
- H…ha…haha….hahaha….HAHAHAHAHAHAHAHA!!! – kitartó röhögésbe tört ki Karina, akinek mellkasában épp egy kés volt belefúródva.
- Ó igen! Pompás! Ez aztán az éjszaka! – majd csettintésével Succubi/Kaho háta mögött hatalmas fekete csápok jelentek meg, és rántották hátra a duót Karina úrnőtől.
Succubi/Kaho teljes erővel küzdöttek a csápok ellen. De azok egyre agresszívebbek, és erősebbek voltak. Teljesen körbetekerték a succubus testét. Combját, melleit szorosan tekerőztek, lábait minél jobban behajlítva és tárva nyitva emelték fel, és kezeit hátra kötötték. A csápok már elégedetten ficánkoltak a succubus szája és puncija környékén, amikor Karina úrnő megálljt parancsolt. Mellkasából kihúzta az éles kardot, majd földhöz vágta. Kezét előre lendítette, majd mondta:
- Mielőtt megöllek titeket, szeretném hogy utoljára végigszenvedjétek ezt az éjszakát.
- Ts! Holmi csápokkal nem fogsz megijeszteni. Már sokszor közösültünk hasonlókkal – vágott vissza Succubi/Kaho páros.
- Ó meghiszem én azt! Holmi tentacle orgia nem elég büntetés számotokra…ellenben. – ekkor elmozdult oldalra, és háta mögött bujdosó Anon-kun tűnt fel. Egy szál bőrtangában, nyakában bilincsel és vörösen izzó szemekkel. Kéjes vigyorral a száján.
- Anon-kun!!! – üvöltött fel a páros
Disclaimer: this post and the subject matter and contents thereof - text, media, or otherwise - do not necessarily reflect the views of the 8kun administration.
No.8788
>>8787
Karina úrnő nem tudta visszatartani a röhögését, majd erőt véve magán újra megszólalt:
- Úgy bizony! A kis pasikátokat életben tartottam. Mit ne mondjak, egy élmény volt megerőszakolni! És a végén teljesen élvezte az egészet. Így most már az én rabszolgám lett! HAHAAHAHAHAA!!!
- Nem, az nem lehet! – képedet el Succubi/Kaho páros.
- De bizony, és mielőtt a csápjaim darabokra tépnének, ti látni fogjátok, ahogy Anon-kun legrosszabb rémálma valósággá válik! – akkor oldalra csettintet és a sötétből Haruka-kun lépett elő. Elégedetten pitizve akár egy kis kutya.
- Haruka-kun! Hé! Én vagyok az, a nővéred! Felismered a hangomat?? Haruka-kun segíts rajtunk!
- Hiába minden, ő is már az enyém. Nem volt értelme teljesen átállítanom, mert így is engedelmesen tűrte a péniszemet! – majd maga mellé húzva simogatta a buksiját.
- Haruka-kun drágám. Anon-kun nagyon tüzes most, megteszed hogy könnyítesz rajta? Tudom hogy mindig akartad! – súgta a fülébe Karina úrnő.
- A…aa! Komolyan? Megtehetem?
- AHAHAHA! Persze, hajrá kis kutya, ugorj a popsijára!
avval Haruka-kun elégedetten, és álló farokkal közelítette meg Anon-kunt. Egész nyáron erre várt, de mindig csak pofont, rúgást, vagy megalázást kapott. Menet közbe figyelte a furcsa succubus-t. Ismerős érzés fogta el, de esze ágába sem volt lemondania Anon-kunról. Majd végre oda érkezett. Anon-kun teljesen önkívületből, nyáladzó nyitott szájjal nézte a világot. Haruka-kun átölelte, hozzádörzsölte testét, majd szemébe nézve, ennyit mondott neki:
- Szeretlek bátyus! – majd mély, nyelve csókot adott neki.
Succubi/Kaho páros dupla hangon üvöltött fel tiltakozásul, ám a csápok hirtelen mozgásba indultak, és teletömték a száját. Illetve elszakítva bugyiját, fúrtak befelé a hátsójába. Egy hatalmas csáp megnyílva cuppant rá a páros hatalmas farkára, és szorgalmasan szívni kezdte. A csápok pedig ficánkolva, elégedetten mozgolódtak minden nyílásban, amit értek.
A hosszú nyelve csók után, Haruka-kun leguggolt Anon-kun előtt, majd puszilva és nyelvévvel játszva Anon-kun farka hegyével próbált életet lehelni. Majd mikor megfelelően megmerevedett rácuppant szájával.
Eközben Succubi/Kaho hátsójában ficánkoló csáp elsülve beöntést végzett termékével, majd kihúzva ömlött kifelé a fekete, nyálkás végtermék. Egy gömbös, érdes felületű csáp közeledett, ami akkora volt, akár egy ananász, és elégedetten próbált betörni a kitágult hátsóba.
Haruka-kun meg elégedetten szopta Anon-kun farkát. Mintha egy álom vált valóra, úgy habzsolta az egészet. Majd megunva az egészet, újabb csókot adott le neki. És aztán…
Lehajlította Anon-kun testét, úgy hogy megfelelő pozícióban pucsítson az égbe a feneke. Mikor megtörtént a póz, Haruka-kun arcát fogva pirulva figyelte Anon-kun pozícióját. Majd óvatosan remegő szájakkal, folytatta a pénisz szopkodását.
A gömbös csáp közben utat tört magának, és laza mozdulattal tört befelé a succubus hátsójába. Hatására kiköpte a szájában ficegő csápot és hatalmasat üvöltve sült el a farkát szopkodó csápba.
Az új csáp nem mozgolódott benne. Csak bent tartotta magát, és vibráló, világító erővel sugárzott befelé. Ennek hatására a csatlakozott test elkezdett vibrálni, szinte ketté esni. Felváltva tűnt fel Succubi-chan és Kaho-chan teste árnyéka, de egyik sem jelent meg fizikai valójában. A succubus csak jajjgatot és sírt. Iszonyatos kínok gyötörték. Majd végül minden erejét összegyűrve próbálta kinyomni a hatalmas góbist a hátsójából. Több perces nyögés és erőlét után végül meglett a gyümölcs és kinyomta magából. Aminek hatására összepisilte az áldozati termet.
Akkor Karina úrnő lépet eléje. A síró, elgyötört Succubi/Kaho páros szemébe nézve simogatta hatalmas péniszüket.
- Erre nem lesz szükség. – majd karját pöccintve eltüntette a succubus farkát, és pináját varázsolta elő.
Karina úrnő eltolta a csápokat, és csak annyit hagyott meg, amennyire szüksége lesz. elő csapta hatalmas, duzzadó farkát és simogatni kezdte a duó frissen varázsolt pináját.
- Ó nézd már, a kis kölykök milyen jól szórakoznak! Egyem meg!
Akkor Succubi/Kaho kisírt szemekkel pillantott oldalra, és teljesen elképedve nézték ahogy Haruka-kun hatalmas pénisze, végre betör Anon-kun seggébe.
A transzba esett Anon-kun meg felnyögött az új testrész érkezésének, és elégedett nyögést adott ki.
- Aaahhh, igen! Sikerült! – mondta teljesen elpirulva Haruka-kun, és érzékien elkezdte tolni falloszát, Anon-kun jól bejáratott hátsójába. Szenvedélyesen, lassan, simulva tolta előre péniszét. Minden szúrásra Anon-kun egyre hangosabban és lihegve sóhajtott fel.
Ha nem lenne elég Karina is betolta péniszét a duo pinájába. És csak tört előre, semmi előjáték vagy váladék kíséretében. Succubi/Kaho duo duplán üvöltött fel. Az úrnő fallosza csak úgy mohón tört előre. Minden kis porcikát kitöltve magának. Hamarosan a duo is kezdett benedvesedni, és elkeseredetten keresni a megoldást.
- Ahahahaha! Most hogy végleg megalázlak egy új kor hajnalán, hadd meséljem el szomorú gyermekkorom történetét!
Disclaimer: this post and the subject matter and contents thereof - text, media, or otherwise - do not necessarily reflect the views of the 8kun administration.
No.8789
>>8788
„Alig 2000 éve történt. Anyámat boszorkányság miatt kitagadták falujában. Megalázták és kővel dobálva kergették el. Sírva menekült az erdőben, egyedül érezve magát keresett a vihar elől menedéket. Ám akkor az erdő árnyai megmozdultak, és rájuk vetették anyámra. Démonok voltak. Ám nem holmi démonfattyak, ezek mind az elit részből érkeztek, egyenesen Lucifer konyhájából. Minden erőlködés, és védekezés ellenére leteperték. Ruháit letépték és ott helyben megerőszakolták. Nem egyszer, nem kétszer, nem is tízszer! Aznap elragadták és barlangjukba hurcolva még sokáig erőszakolták. Végül hónapokkal később anyám teljesen belehalt az erőszakba. A démonok jót röhögve dobták a magány fájára, a többi hulla közé. Rossz hely volt az. Csupa fertőzéssel, és hullákkal. Ám aznap valami csoda történt. Teljesen kihasznált anyám méhe utolsókat rúgtak, és végül ön erőből megszülettem. Hasát szarvaim feltépték és a magzatvízzel együtt a földre huppantam. Ekkor születtem meg. Átlag gyerekekhez képest, nekem napok alatt sikerült két lábon állva megérteni mi történt velem. Szörnyülködve néztem fel anyám holtestére, ami azóta kiszáradt teljesen. Átörököltem minden múltját, és fájdalmát amit kapott. És bosszútól forralva főt a fejem. Lemészároltam az egész falusiakat. Egyesével kínoztam meg őket. Akik elmenekült, a végletekig üldöztem és megöltem őket. Majd elevenen felfalva erősödtem meg. Nem telt el két hónap máris tinédzserré lettem. Nem tudom hogy a démoni erőnek vagy furcsa táplálkozásom útján, de így történt. Ereje tejébe kerestem fel a démonokat, akik anyámat erőszakolták meg. Ádáz küzdelem árán de mindegyiket kardélre hánytam, vagy fojtottam meg a saját beleiben fuldokolva. Aztán ne is tudom miért, talán bosszúm beteljesedéséért felzabáltam őket is! Ennek hatására további napokban a testem furcsa transzformálódáson ment keresztül. Hol teljes démonná változtam, hol szárnyaim nőttek ki. Végül 30 nap szenvedés után péniszem is megjelent a klitoisz helyén. Véget értek a szenvedések. És rájöttem hogy tudom uralni a testemet most már. Sőt mi több, tovább edzeni és erősebbé válva. Anyámon már bosszút álltam. De láttam hogy az emberi fattyak mire képesek. Undorító, másokat elnyomva tapossák el egymást. A gyomrom kifordult. Így megalapítva a Succubus fajt elsőként akartam bosszút állni az emberiségen. Szép lassan, hogy egy szép napon haragom mindenkire lesújtson!”
Disclaimer: this post and the subject matter and contents thereof - text, media, or otherwise - do not necessarily reflect the views of the 8kun administration.
No.8790
>>8789
- Sajnos az évszázadok során állandóan akadályba ütköztem és szüneteltetnem kellett. De kis visszavonulás után, a 21. század bőven láttam potenciált a bosszúm teljesítésére. Már mindent megépítettem, csak ti belekotnyeleskedtettek! De semmi baj, egyesével megnyitva a kapukat is megtudom oldani az egészet. Sőt, talán még nagyobb buli lesz, mint azt hinném! HAHAHAHAHAHAA!
Mondta Karina úrnő, aki egyre intenzívebben erőszakolta meg a Succubi/Kaho párost. A háttérben pedig Haruka-kun minden erejével azon volt hogy még visszatartsa az ejakulációját, hogy sokáig élvezhesse ezt.
Succubi/Kaho pedig saját elméjében megoldás után kezdett kutatni. Az a fele, ami Kaho-chané volt már nem bírta ezt az egészet. És feladni akarta. (ez a jobb zöldszem folyamatos elhalványodása jelezte) De Succubi-chan fele próbálta nyugtatni hogy kell lenni megoldásnak! Ez egyszerűen nem történhet meg. Minden támadását kiszámították, mindent belekalkuláltak. Mégis elbuknak most.
Ám csodák mindig történnek.
Karina nyaka köré láncok tekeredtek, és erős rántással kihúzta az erőszakból az úrnőt.
Sato-kun volt az, aki nagy nehezen felkelve és erőt véve ugrott neki az úrnőnek.
- Nem….hagyom…hogy…bántsd….a barátaim!
avval egy megfelelő lendülettel lefejelte az úrnőt és teljesen behorpasztva a padlóra küldte.
Succubi/Kaho páros meglepődve nézte az egészet, majd elégedetten felkiáltottak:
- Sato-kun!
- Rájöttem lányok! Rájöttem az úrnő gyengéjére! – lihegte Sato-kun – rabságom idején jól megfigyeltem az úrnőt és azt vettem észre, hogy amikor a srácok kéjelegtek körülötte, az erőtere hirtelen eltűnt! Ne kérdezzétek, hogy látom, de tényleg ez történt. Próbáltam először elmenekülni, de a megmentésem után eszembe jutottak ezek, és már csak erőt kellet gyűjtenem.
avval felkapta az egyik több darabra esett kard darabját, és felszeletelve a csápokat szabadította ki a succubus-t.
- Sato-kun én… vagyis mi….izé…nem is tudom mit mondjunk…
- Semmi baj lányok, inkább fejezzük be ezt vé…
- AAAAAHHHHHH IGEN, IGEEEEEN!!!!
Ekkor hátrafordulva az a látvány fogadta őket, hogy Haruka-kun elégedetten kihúzva péniszét, Anon-kunból lespriccelte ondójával teljes testét. Majd elégedetten vigyorogva elájult.
- Nos….ez kicsit buzis volt. – fejezte be Sato-kun
A földről hirtelen nagy robbanás keletkezett.
Disclaimer: this post and the subject matter and contents thereof - text, media, or otherwise - do not necessarily reflect the views of the 8kun administration.
No.8791
>>8790
- TI…TI SZÁRAZFÖLDI UTOLSÓ RIBANCTÖLTELÉKEK! MOST MEGMUTATOM AZ IGAZI ERŐMET!
Karina úrnő teljes teste elkezdett rángatózni, testalkata eldeformálódni, növekedni és egy hatalmas szőrös démonná változni. Alatt az iskola folyamatosan romba kezdett dőlni, növekedve egyre gyorsabban. Sato, Anon, és Haruka zuhanni kezdtek a romok között. Amit hála az égnek Succubi/Kaho páros elkapta őket, és az iskola udvarára tette őket.
- NEM! ENNYI NEM ELÉG! TÖBB ERŐ KELL! OOOAAAAAWWWW!!!!
avval Karina úrnő már így is nagy démonalakjában magába kezdte elszívni a városban portyázó succubusokat. Azok sikongatva és kapaszkodva próbáltak ellenállni. De úrnőjük teljes erejét bevezette. Bár mérete nem nőt, ellenben ereje annál inkább. Végül minden succubust beszívva nézett le hőseinkre. Akár egy megtermett kaiju szörnyeteg.
Anon-kun transz varázslata vége szakadt. És meglepődve nézet körül mi történt.
- H-hol vagyok? Mi történt? UOOAAAV! KI EZ A HATALMAS SZÖRNY?
- Anon-kun!
- Sato-kun, te még élsz? Azt hittem halálra erőszakolta az Elit…uuaaa! – szörnyedt el a dárdára szegezett nővérekre.
- Jah azt? Köszönd szerelmeidnek. Ők intézték el – mutatott rá a Succubi/Kaho duo-ra
Anon-kun nem tudta felismerni az ismeretlen succubus-t, de koncentrálva megérezte a jelenlétüket.
- Succubi-chan? Kaho-chan?
Akkor megfordultak Anon-kunhoz.
- O hai kedvesem! Örülök hogy végre köztünk vagy! – kacsintott egyet.
Eközben Karina szörnyeteg hatalmas mancsával csapott le a földre. De még időben elrepültek egy háztetőre hőseink.
- Most mégis mihez kezdünk? Ez a valami eltapos minket! – mondta Anon-kun.
- Talán még nem kedvesem. Emlékszel még a „nyakba lovagló” pózra?
- Ami balkezemmel átkarolva, ti pedig bal lábamat megemelve szúrtatok és vertétek a farkamat?
- Uhum! Most is azt fogjuk csinálni, de közös erőnket összegyűjtve olyan fúziós sugarat lövünk ki, amivel talán megtudjuk ölni a szörnyet.
- Hogy nektek milyen ötleteitek van. Uaav vigyázz! – mondta Sato-kun, majd újabb teleportálást követve jutottak el egy másik tetőre. – Nem tudom hogy, de csináljátok srácok!
avval Anon-kun és Succubi/Kaho páros elégedetten bólogattak egymásra, és átölelték egymást.
- Úgy hiányzottál nekünk drágám!
- Nekem is…lányok.
Majd Anon-kun hátat fordítva, fejét felemelve csókolóztak. Egymás testét újra felfedezve simogatták és kényeztették egymást. Hosszú percekig.
Sato-kun meg elképedve nézte az egészet, miközben farka a látványtól merevedése lett. Amit észrevéve nem tudott uralkodni magán, elkezdte verni.
Disclaimer: this post and the subject matter and contents thereof - text, media, or otherwise - do not necessarily reflect the views of the 8kun administration.
No.8792
>>8791
Majd Anon-kun átkarolva Succubi/Kaho nyakát, teljesen ellengedte magát. avval a duo felcsapva szárnyalt a levegőben folytatták a csók és simogatás csatát. Majd végül visszavarázsolt, merev péniszük belehatolt Anon-kun popsijába. Ő elégedetten újra felnyögött. Majd szép lassan, menetszerűen mozgott benne kedvesei egyesített pénisze. Succubi-chan vastagsága, és Kaho-chan nagysága ötvöződött ketté érzésre. A farok elégedetten mozgott Anon-kunban, aki minden egyes szúrást egy régi érzésnek érezte. Ekkor Succubi/Kaho megragadta már állópéniszét és fokozatosan masszírozva verte kedvese farkát. Nagy lendületet véve elindultak a szörnyeteg arcához, aki hatalmas termete miatt a földet kezdte el kémlelni. Majd megakadt a szemük rajta.
- SZÓVAL ITT VAGYTOK FATTYÚK! HAHAHA! ELEVENEN FALLAK FEL TITEKET, ÉS RADÍROZLAK LE TITEKET A KOZMOSZ SZÉLÉRŐL!
avval száját nyitva hatalmas kék lángcsóvát fújt ki, amit a succubus duo ügyesen került kifelé folyamatosan.
- Készen állsz szerelmem a végső csapásra?
- Ahh…aahh…AAAHH…i…I…IGEN…IGEEEN!!! – lihegte nagyokat Anon-kun.
Karina úrnő szörnyetegsége ekkor utolsó lángcsóváját próbálta felböfögni. Majd a Succubi/Kaho és Anon-kun párosnak együttesen felvillanva a szemük csak ennyit mondtak orgazmus előtt:
- IMMA FIRIN MAH LAZER!!!!!
És mindketten egyszerre sültek el. Anon-kun fellövellve ondóját, Succubi/Kaho pedig folyamatosan adagolva saját ondójukat töltődtek fel. És Anon-kunal közösen egy hatalmas kék lézersugár fújtak ki a szájukon.
Egyenesen Karina kaiju tűzcsóvájára és középen megállítva. Sokáig egy helyben állt a két fénycsóva. Néha ide, néha oda mozogva.
- SOSE FOGTOK LEGYŐZNI! ÉN VAGYOK MINDEN SUCCUBUS ANYJA! AZ EGYETLEN, A LEGYŐZHETETLEN, AZ ÚRNŐ…
De nem tudta befejezni, ugyanis hátán, és lábai között rakéta támadások kezdtek felrobbanni. A távolba meredve meglátta Anon-san tábornokot, aki elégedett vigyorral nézte végig a távcsövén ahogy fia és a succubus támad.
- Az én fiam! Rendben katonák! TŰZ A KAIJU-RA!
És a hajó ágyúi, és teljes flottája kilőtte fegyvereit. A rakéták csak úgy száguldoztak, a védelmi lövegek csak sivítottak. És folyamatosan bombázták a démon hátfalát. Ami hatalmas lángokba és darabokra kezdett szétrobbani. Ugyanis Sato-kun ütésére, minden védőerejét elveszítette. Folyamatosan gyengülve figyelte ahogy kéklángja egyre jobban gyengül, és Anon-kun kék lézerre egyre erősebb és nagyobb lesz.
- NE…NEM! NEM! NEM! NEEEEEEM! NEM ÉRHET ÍGY VÉGET! MIÉRT ÉRDEMLEM ÉN EZT? NEEEEEEEEEEEEEEEEEEEEEEEEEEEEEEEEEEEEEEEEEEEEEEEEEEEEEEEEEEEEEEEEEEEEEEEE!
Majd kék lángja kialudt. Anon-kun, Succubi-chan, és Kaho-chan közös hatalmas lézernyalábja végül tuat tört magának, és teljesen leradírozta az úrnő hatalmasra nőt démon fejét. Majd lejjebb eresztve fejüket az aló teste robbant szét. Amiből succubusok ezrei testrészei ömlöttek ki. Egészen a lába végéig tüzelték a hatalmas hústömeget.
Majd vége lett.
Disclaimer: this post and the subject matter and contents thereof - text, media, or otherwise - do not necessarily reflect the views of the 8kun administration.
No.8793
>>8792
Vér, pusztulás, halál. Csak ennyi maradt a városból. Mindenki meghalt. A túlélők meg romok között és raktárak zugaiban vártak egy mentsvára. Végül a nap felkelt. A vörösen izzó felhők eltűntek. A kapu bezáródott, és a hajnal fényei töltötték be az elpusztult város romjait. Mindenki kétkedve bújt elő rejtek helyéből. De látták hogy a veszély elmúlt. Megmenekültek.
A hajó utasai ujjongva ünnepelték győzelmüket. Anon-san kapitány maga megszokott kemény arcával egy mosolyt csalva nézte a győzelmi pillanatot a távolban.
Az életben Sato-kun teljesen lepadlózott a látványtól. Haruka-kun meg jóllakott óvódásként ébredt fel és kémlelte az eget. Iwato-kun, teljesen megszégyenülve menekült el, egy szál lepedőben, csurom véresen. Elhaladt a dárda mellett is, ahol már nyoma nem volt a nővéreknek. Végül két utcával arrébb kifújta magát.
- Istenem…huhhh…ez a nap…de sose fognak megtalálni!
Ekkor egy kéz szúródott át a mellkasán és szeme előtt nézte saját dobogó szívét.
- Mit mondtam te fattyú? Elevenen foglak megnyúzni, amint alkalmam esik rá! – majd az ismerős hang kihúzta hátából Iwato szívét, és annak teste a földre rogyott.
- Romlott szív…de muszáj lesz a regenerálódásra. – avval a háttérben csámcsogó hangot lehetett hallani.
Disclaimer: this post and the subject matter and contents thereof - text, media, or otherwise - do not necessarily reflect the views of the 8kun administration.
No.8794
>>8793
Végül Succubi/Kaho és Anon-kun repültek le a földre. Átölelve egymást, csókolva végig. Amikor földet értek. Fáradtan, de büszkén nézték végig a győzelmi pillanatot. Mindannyian felálltak a pódium tetejére, figyelve a felkelő nap békebeli sugarát. Aztán…
A maguk mögött hagyott hatalmas KMFS hullahegy teteje hirtelen megmozdult. Hőseink elkerekedett szemekkel nézték az döglött, éget húskupac lüktetését. Majd kis vártatva hatalmasat robbanva a tetején megjelent Karina úrnő újra! Mintha csak meg se sérült volt a támadás során.
- Ezt…ezt…nem hiszem el! Ennek már sose lesz vége? – fakadt ki Anon-kun.
Karina a húskupac tetején, csurom véresen és még kicsit homályosan nézett körül. Amikor kezdett tisztán látni, lábai előtt saját népének harcosai hullái feküdtek. Kifordulva, darabokban, holtan. Majd a távolba visszanézve észrevette hőseinket, és lassú, fáradt légzése éktelen harag váltotta fel.
- Ti…ti eretnek ribancok!!! – üvöltötte, és egy szemvillanás alatt oda teleportált hőseink elé. Sato-kun, nagyot rikkantva esett hátra, majd elhúzva Haruka-kunt a tetőtér levezető lépcsőjéhez húzta. Anon-kun és Succubi/Kaho teljesen elképedve nézték a halottnak hitt succubusok úrnőjét. Anon észrevette hogy szerelmei elkezdenek remegni a félelemtől. Így bátorságot gyűjtve, elvette szerelmeinek kardját, és hatalmasat üvöltve rontott neki Karina-nak.
- Mit csinálsz szerelmem! Megfog ölni!!! – üvöltötte Succubi/Kaho, de Anon-t nem lehetett megállítani. Lecsapott hatalmas és nehéz fegyverével, és keresztbe a fejébe vágott bele. Hatalmasakat lihegve, teljesen megizzadva úgy érezte ő nyert. Majd Karina úrnő szemei ránéztek.
- Szerencsétlen kis köcsög… - majd a fegyvert megfogva kihúzta fejéből, és másodpercek alatt begyógyult a vágás. Majd ökölbe szorítva kezét nyakon ütötte Anon-kunt. Aki hörögve összeesett hirtelen.
Succubi/Kaho látva ezt égtelen nagy üvöltésbe kezdett, és elővéve a dárdát, eddig sose látott démoni üvöltéssel rontott neki és repítette el Karinát. Mindketten egyenesen a város szívében repültek, ahol repülés közben egymás arcát és testét püfölték. Valamint Succubi-ék a dárdával folyamatosan lecsaptak, és szúrtak. Többször is megsebezték Karinát, de azok azon nyomban begyógyultak a sebek. Karina nem is támadott, inkább dühösen farkasszemet nézve védte ki a támadásokat. Végül a városi parkba zuhantak le. Ahol gyorsan felugorva folyamatos teleportálás közepette folytatták ádáz harcukat. A fák csak úgy csavarodtak ki egymás után, a park tava meg hatalmas csobbanásokkal jelezte merre vannak. Végül Karina megunva az állandó támadást újabb ökölcsapást mért egy megfelelő pillanatban és Succubi/Kaho-t a park szökőkútjához csapta. A romokból hirtelen kikelve kis távolsággal nézték egymást.
- Azt hitétek, hogy ilyen könnyen megölhettek? Pont engemet? Minden succubusok anyját? Van róla fogalmatok milyen erővel rendelkezem? De tudjátok mit. – avval szárnya alól előhúzta hosszú, fegyverpallosát, aminek végén hatalmas elektromos szabja szabadult el, evvel egy kaszát formálva belőle. majd Succubi-ék felé mutatta.
Disclaimer: this post and the subject matter and contents thereof - text, media, or otherwise - do not necessarily reflect the views of the 8kun administration.
No.8795
>>8794
– Egyetlen fegyveremmel öllek meg titeket! avval, amivel anyám erőszakolóit daraboltam fel, és sokkoltam ropogósra! Ti is erre a sorsra juttok – a pengét megfordította, és nekirontott a párosnak.
Akik utolsó percek alatt védték ki dárdájukkal, ami hirtelen megtört a támadás során. „A francba, ha itt lenne a kard, akkor talán visszatudnám varázsolni a karikás fegyveremre és megtudnám ölni” de csak egy fegyvere volt nála éppen. Eközben Sato-kun előbújva a rejtekhelyről odarohant Anon-kunhoz, segíteni neki. Anon erre eltolta barátját, és teljes erővel a betont ütötte és üvöltözött:
- A FRANCBA! MÉRT VAGYOK ILYEN SZERENCSÉTLEN? Én megpróbáltam elintézni ezt a bestiát, de ő megse érezte a pengét ami a fejébe állítottam! Most meg valahol épp megölni készül a kedvesemet!
- Ahelyett hogy itt sírna a szád, már rég rohannál a szeretteidhez, segíteni nekik! – dörmölt fel egy hang a közelben. Sato-kun, Anon egyszerre néztek oldalra, és Anon-san látták egy katonai konvojból kilépve.
- Apa! – mondta Anon meglepődve!
- Mit ülsz ott még? Ugorj be a kocsiba, a katonáim úgy látták a parkba zuhantak le.
Így a kis csapat beugrott a konvojra, ami a gázra taposva száguldoztak a romokban heverő város közepette.
- Apa, nem is tudom hol kezdjem…
- Magyarázkodni később is elég lesz fiam. Most arra koncentrálj, hogy azt a kardod a kedvesed kezébe dobjad ha odaértünk. Érzem, hogy anélkül nem fog ma élve maradni, ha nem segítünk neki.
A park hatalmas energia robbanásokat generált. Most Karina támadt teljes erővel, és egy úrnőtől elvárva támadott vissza. Succubi/Kaho alig tudott elugrani a fegyvertől. Harcolt már kaszás succubus ellen, de ez ennél gyorsabb, és erősebb volt. Ha nem is találta el, az elektromos kisülések így is megcsapkodták.
- AHAHAHAHAHH! Nah mi az szépségeim? Csak ennyit tudtok? Pedig előtte több száz társaitokat, meg legjobb lányaimat kaszaboltátok fel. Most tanultok egy kis tiszteletet!
- Tisztelet? Mi abban a tisztességes, hogy rabláncra vered az emberek gyermekeit, és másokat elpusztítasz, megölsz? Mi lesz akkor ha már minden embert megöltél a földön? Elkezded a sajátjainkat ölni? – avval fordult a dárdával, és egy nem látott pillanatban hason szúrta Karina-t. Aki megragadva a fegyvert, elkezdte mélyebbre magába szúrni, hogy mellei összemorzsolódjanak Succubi/Kaho-ékhoz. Majd mélyen a szemébe nézett.
- Pimasz, neveletlen, parancsmegtagadó succubusok szégyenei vagytok! De itt a vég számotokra. – és egy váratlan pillanat múlva az elektromos kasza hátulról bele nyilalt Succubi/Kaho lábába. Akik testét átjárta a közel 400 w áramkör. Földre rogytak, mozdulni sem tudtak már. Ekkor Karina feléjük kerekedett és felemelte kaszáját.
- Kár értetek. Kiváló utódaim lehetettek volna. – majd mielőtt beadta volna a végső vágását, a feje hirtelen nagyot robbant. Majd további 20 lövés közepette oldalra esett. Anon-san katonái voltak, akik megérkezve lőtték a succubusok uralkodóját.
Disclaimer: this post and the subject matter and contents thereof - text, media, or otherwise - do not necessarily reflect the views of the 8kun administration.
No.8797
>>8795
Anon-kun kirontva a konvojból, kezébe kardjával üvöltött az égbe:
- Succubi-chan! Kaho-chan! Kapjátok el! – majd Anon-kun minden erejét bevetve a levegőbe dobta a kardott.
Succubi/Kaho meg új erő átjárva testüket, elkapták a fegyvert. Majd csatlakoztatták a dárdával, amivel egy sokoldalú mechanikus bárdkarddá változott, halványan látható kék láng kíséretével. Karina úrnő újra megalkotta magát, és nagyon mérges volt. Majd megtorpant, mikor a kardot meglátta. Nem is a fegyver ijesztette meg, hanem az azt körülvevő halvány kék láng, ami biztosra vette hogy megfog halni tőle.
- Karina úrnőm! Uralmad most végetért! – mondták közös hangon Succubi/Kaho.
- Majd meglátjuk!
És mindketten üvöltve rontottak egymásnak futva. Mintha csak az idő lassult volna le, láthatta mindenki, ahogy a két legjobb succubus harcos egymásnak esik. Arcukat láttuk, kezüket ahogy támadásra lendítik, majd végül lábaikat ahogy egyre közelednek. És szinte egyszerre sújtottak le fegyvereikkel.
A többiek feszült csenddel várták mi fog történni. Hisz egyszerre támadva akár mindketten meghalhatnak. Végül Succubi/Kaho fel egyenesetek, fegyverüket hátracsapták fegyvertokjukba, majd mikor már pár centi volt kát másodpercre megálltak, és belecsapták. Ahogy a fegyver a tokjába zárult, Karina úrnő teste kettényílt, és a szökőkút módjára spriccelt fel vére az égre. Beterítve az egész környéket. Majd lassan kék lángon elkezdett kigyulladni, és összeomlani a test. Végül a már égő hús közepén egy hatalmas fénysugár tört ki az úrnőből, egyenesen az égnek törve. evvel elillanva a vörös felhőket, és bezárva a kinyitott démonkaput.
És eltűnt.
Minden succubusok úrnője véglegesen, és most már tényleg elhagyta földi pályafutását. Nem maradt más belőle, csak vörös hajának egy csomója repkedett a levegőben, amit Succubi/Kaho páros elkapva kezükbe szorítva törtek el, és engedték el a levegőben.
A többiek, egyszerre csaptak ki üdvrivalgásba, és rohantak a kapcsolódott succubus pároshoz. Anon-kun rohant előre, hátul pedig a csapat kis része és mindenki Succubi/Kaho közelébe sietett. Anon-kun kicsapva a boldogságtól ölelte meg, és szorította magához jó erősen. A most egy fejjel alacsonyabb Succubi/Kaho páros pedig könnyekben úszva viszonozta az ölelést. Majd fejüket elhúzva egymás könnyes arcukba mosolyogva csókolták meg egymást. A többiek meg újfent üdvrivalgásba nyilvánultak ki.
Disclaimer: this post and the subject matter and contents thereof - text, media, or otherwise - do not necessarily reflect the views of the 8kun administration.
No.8799
>>8797
- Ah, ah! Nővérem, te…eltűnsz! – riadt fel Haruka-kun
Succubi/Kaho lenéztek a kezükre és valóban egyre átlátszóbbak lettek.
- Mi a fene! Succubi-chan! Kaho-chan! Mi történik veletek??? – kérdezte aggódva Anon-kun.
- Ghhh…sejtettem, hogy lesz mellékhatása a fúziónak. Nem csoda hogy évszázadokon át, egy succubus sem próbálta huzamosabb ideig ebben a formában lenni. – mondta a duo páros, majd térdre rogyott a földre.
- Ne…Ne! Ne csináld ezt velem! Hallod Kaho-chan! NEM CSINÁLHATOD EZT VELEM! TE AZ ÉN FELESÉGEM VAGY!!! – üvöltötte Anon-kun
- Oh, baka anon… - mondta folyamatosan erejét vesztve a succubus Kaho-chan hangján.
- Hé…hé Succubi-chan! Találj ki valamit! Én szerelmem, aki mindig mellettem állt, és annyi esze volt mindenre. Ereje pedig mindenkinél nagyobb volt. De a szíve még nagyobb!
- Oh Anon-kun drágám! – mondta most Succubi hangján, elcsukolva és könnyekbe ázva.
- Lányok? LÁNYOK! NE! NE HAGYJATOK ITT! TI MINDANNYIAN FONTOSAK VAGYTOK NEKEM!
De ahogy kimondta csak jobban halványodódni kezdett.
Eközben a háttérben az Elit nővérek….jobban mondva már Elit nővér jelent meg. Egyesítve a testvérek legjobb alakzatát rajzolódott ki egy gyönyörű női test. De részben inkább az idősebb idomai voltak dominánsak.
Disclaimer: this post and the subject matter and contents thereof - text, media, or otherwise - do not necessarily reflect the views of the 8kun administration.
No.8800
>>8799
- Tsk! Amatőrök…sose gyakorolták a fuziót, aztán ez lesz a végzetük.
- Mond nővérem…segítsünk rajta?
- Kizárt, majdnem a fogunk odalett. És ebbe a kényelmetlen testben kell regenerálódnom, amíg hazaérünk. Egyébként is, az úrnőnk meghalt!
- Igen csak…olyan szomorú annak a bőgőmasinának az arca. Látja hogy szerette teljes szívből.
- Ebből elég. Elmegyü… - Ekkor az idősebbik succubus észrevette Sato-kunt is hogy ott van közöttük. Szíve most az egyszer teljesen elkezdett verni. Majdnem elfeledkezett róla, de eszébe jutott.
- Nővérem?
- AAARGH, nah jó segítünk rajta! De minél előbb kiakarok szabadulni belőled!
- YAY! EZAZ! HÉ! Miért mi bajod van belőlem?
- El vagy hízva malackám. szúrja a bordámat a hájas feneked.
- MIT MONDTÁL?
Majd odarepültek hőseinkhez, akik próbálták nyugtatni Anon-kunt hogy már vége. Amikor a nővér megjelentek mindenki megijedve ugrott egyet hátra. Anon-kun meg kisírt szemekkel figyelte a nővér közeledését.
- Te ott, halandó. Válaszolj őszintén, nekem. Szereted ezt a succubust?
- *szipp Igen, természetesen!
- Máshogy kérdezem. Melyik részét szereted igazából? Ugyanis a fúzió egy nagyon bonyolult technika nálunk, és nem kellő gyakorlással csak az egyik fél túlélésével élhet újra az alany.
Anon-kun teljesen elképedve fogadta a válasz. Természetesen mindkettőt szereti. De most döntés elé állítják.
- Kérlek, siess a válasszal, mert hamarosan teljesen eltűnik, de még megtudom menteni egyikkőjüket!
Anon-kun teljesen letargiába esve nézte az elhalványuló testet. Nem tudta hogy most üvöltsön vagy bőgje el magát. Végignézte ismerőseit, akik hasonlóan elképedve figyelték. (Sato-kun-on elégedettség jelei látszódtak a nővért látva. Haruka-kun pedig majdnem sírva fakadva várta a választ)
Események teljes fogataga fordult meg hirtelen a fejemben. Leforogtak a nyár teljes szakaszai újra. Amikor először találkoztam Succubi-val, az első szúrások. Amikor Kaho-chan feltűnt, ahogy a puncijába dugtam a farkam, a nyaralás Succubi-val, a crossdressing büntetés a lányoktól, az iskolai orgiák. És a végső harc Karina úrnő ellen.
A világ hirtelen kicsinek érezte Anon-kun.
- Rendben döntöttem.
- Hát halljuk. Fogyunk ki az időből.
- A választásom…
Disclaimer: this post and the subject matter and contents thereof - text, media, or otherwise - do not necessarily reflect the views of the 8kun administration.
No.8801
>>8800
Három évvel később…
A világ újra békére lelt. Már csak történelmi foszlányba sugallnak a várost ért támadások. Azóta kedvesemmel kiköltöztem vidékre. És éljük gondtalan életünk virágzását. Én keményen dolgozok, majd mérföldeket utazva a belvárosba, segíteni újraépíteni a várost. Azóta a háromnegyedén túl vagyunk és apám büszkén verdeste hátamat minden találkozó után. Fáradtan hazaérve pedig egy kietlen, és lakatlan tanyán lakom szeretteimmel. Hatalmas területen önellátó gazdálkodás keretén élek Sato-kun-al. Újra összejött a nővérekkel, és már közösen tenyésztik az állatokat. Illetve gondozzák a kertet. Ők közös tanyán, de külön házba élünk. Az élelmen meg osztozkodunk.
- Ohayo! Hazaértem! – üvöltöttem a levegőbe.
Az Elit Nővérek virgoncan mosolyogva integettek, miközben a teheneket fejték. (és rúgták ki a tehenek alól Haruka-kunt, aki a tőgyeket szorgosan szopogatta) Sato-kun meg félúton abbahagyva a földművelést kezett rázott vele.
- Örülök hogy hazaértél barátom!
Abban a pillanatban a házunk ajtaja kinyílott és öt kis virgonc kis succubus kislány futott felém. Ők mind az én gyermekeim. És mindegyiket imádom. Hát még a feleségemet, aki elégedetten mosolygott az ajtón.
- Üdv egyetlenem! Már azt hittem késni fogsz!
- Ugyan már, tudod, hogy ti vagytok a legfontosabbak nekem…Kaho-chan.
Majd átkarolva hosszú, mély csókot adott neki.
De a kis succubus lányok már ráncigálták apjukat játszani.
- Jól van, jól van kis ördögfiókák! Ledobom a ruháimat, és máris megyünk fürdeni a patakban!
- Hurrá! – ujjongott mind az öt.
Kaho-chan pedig elégedetten a falnak dőlve nézte ahogy apjuk elviszi fürdetni a tóhoz a gyerekeket. Majd nagyot sóhajtva nézett fel az égre.
- Bárcsak itt lenne Succubi-chan is…nagyon hiányzik.
Ekkor megpillantott egy ismeretlen, kalapos hölgyet a kapun. A madarak egyszerre ugrottak ki a fákon, amit Kaho-chan is megfigyelt. Amikor visszanézett a titokzatos hölgy eltűnt.
Eközben a tónál a kis succubus lánykák önfeledten ficánkoltak a tóban. Egymásnak passzolva a labdákat.
Anon-kun kicsit kifáradva figyelte őket a parton. Mikor neszre lett figyelmes.
- Lányok, ti csak játszattok. Valamit láttam a fák között!
avval felmászva a domb tetején jól körülnézve meglátott valakit, aki sietősen távozni akart.
- Oh hé várj!
A titokzatos valaki megállt, hosszú fehér haja kibuggyant a kalapja alól.
Anon-kun furcsa ismerős érzés fogta el. Köpni, nyelni nem tudott, hogy a szépséges ruhában az van a ki.
- Ki vagy te?
Majd a titokzatos fehérhajú szépség visszafordult vörös izzó szemeit kinyitotta és csak ennyit mondott, simogatva a combját.
- Szia szerelmem. Rég láttalak!
Az életem most már tökéletes.
VÉGE!
Disclaimer: this post and the subject matter and contents thereof - text, media, or otherwise - do not necessarily reflect the views of the 8kun administration.
No.8802
Zárszóként köszönöm minden anon olvasómnak, aki elolvasta történeteimet. (akár itt, akár másik oldalon)
Valamint a rengeteg pozitív, negatív, dicsérő és ötleteket adó visszajelzéseket.
Srácok, nélkületek tényleg nem tartott volna eddig.
A succubus legyen veletek!
Disclaimer: this post and the subject matter and contents thereof - text, media, or otherwise - do not necessarily reflect the views of the 8kun administration.
No.8804
na e jó volt, köszönet érte
csak annyi volt a gond, hogy nem tudtam eldönteni, hogy most fappoljak vagy téglát szarjak
Disclaimer: this post and the subject matter and contents thereof - text, media, or otherwise - do not necessarily reflect the views of the 8kun administration.
No.11932
Ha már befejeztem a szériát a másik oldalon, ti se maradjatok ki a jóból
Üdv, barátom rég láttuk már egymást. Lehet nem is emlékszel rám, hisz rég volt hogy jelenkeztem magamról. De azóta is boldog életet élek Kaho-chan kedvesemmel, lányaimmal és barátaimmal Sato-kun és a végzett nővéreivel. Ez az idilli mindennapos életből nekem csak egy valaki hiányzott, de ő nagyon. Succubi-chan. Noha egy szép nyár végi napon újra feltűnt, és karjaimba tudhattam egy kis időre. De amikor megkértem tartson velünk, nagyon örülni fognak a többiek a visszatérésére. Ő könnyes, kis megtört testtel nem-et mondott. Okát nem mondta meg, de hamar elviharzott egy gyors csók után. Azóta sem láttam...egészen tegnap estig.
Így hadd meséljem el fiatalkorom, legszebb Halloween-i éjszakáját.
Halloween napja volt. Annyira már nem nyűgöz le ez az ünnep engemet. Nagyon rég kinőttem belőle. De ez az egyetlen este, ahol a kis lurkóim boldogan öltöznek kicsi démonoknak. Kaho-chan drágám ragaszkodott azokhoz az öltözékekre, amiket ő hordott még gyermekkorában, de én megkértem őt hogy inkább maradjunk a szellem, mumus, és más egyéb jellmezen. Mert itt halandók olyan ruhákért, amiben egy succubus öltözne nos...elég hamar börtön járna érte. Eközben a végzett nővérei Sato-kunal közösen faragták, és díszitették a házat halloween-i köntösbe. Sajnos idén kimaradok a cukorka osztogatásból, elhúzódó üzleti dolgaim miatt. De még megvártam, míg az öt kis succubus gyermekem elrepül anyjukkal az éjszakába.
- Nem aggódsz kicsit Kaho-chan miatt? - kérdezte Sato-kun mellettem.
- Áh, dehogy. Nemfogja a lányokat KMFS tanítani. Ezt már rég megbeszéltük.
- Nem is az, hanem olyan magányosnak tűnik. Még úgy is hogy öt kis ördöglánykát hozott világra, és veled él már mióta. Valaki nagyon hiányzik neki, és ez meglátszik rajta.
- Mégis kire gondolsz Sato-kun?
- Tudod, te azt jól Anon-kun. - majd megpaskolta a vállamat, és ment vissza dolgozni.
Disclaimer: this post and the subject matter and contents thereof - text, media, or otherwise - do not necessarily reflect the views of the 8kun administration.
No.11933
>>11932
Eközben a nővérek már sokadjára ejtik el a díszleteket, vagy esnek le a létráról. Nem pont az ügyességük miatt szeretjük őket. De igazán lehetnének már ügyesebben.
- Nyaaah, ezt nem hiszem el! Már megint kiütöttem a falat! Sato-kun mi a fenét csináljak?
- Talán abbahagyhatnád a siránkozást, és megtanulnál kalapálni egyszer az életben. - vetette oda nővére, gúnyos mosollyal.
- Te beszélsz, aki még egy tököt sem képes megfaragni, hogy az ne törjön össze? Azért mert 3 perccel hamarabb alkottak meg, máris bölcsebbnek érzed magad ha? - kérdezte sértődötten chubby nővérke.
- Végtére is, nem mondasz hülyeséget. - nyújtotta ki a nyelvét.
- Te szemét kis ribanc!
avval chubby succubus előrántotta fegyverét, és nekitámadt nővérének. De nem sokáig jutott, ugyanis teste beleakadt nővére láthatatlan drótakadályába. Chubby succubus szabadulni próbált, de a ficánkolásra fejjel lefelé került és idei jellmeze a fejére röppent, ahol kiderült hogy nem nagyon vett fel bugyogót, így egész hátsója kilátszott.
- Ejnye lányok, csak egy pár percre tűnök el, máris egymás nyakába ugrottok. - fakadt ki Sato-kun.
De a többit már nemvártam meg, mert hívott a meló sajnos. Távolba még visszanéztem és láttam ahogy a két nővér egymással veszekszik, miközben Sato-kun próbálja őket egymástól eltolni, melleiket fogdosva. Végül csak kibékültek, mert egyértelmű utalással rángatták be a pajtába Sato-kunt.
Disclaimer: this post and the subject matter and contents thereof - text, media, or otherwise - do not necessarily reflect the views of the 8kun administration.
No.11934
>>11933
Munkát letudva és kilépve a város utcáin nézzek végig az utcákon. Mindenki sürög, forog. Házról-házra járva kérik a gyerkőcök az édességet, és útközben jókat röhögnek egymás jelmezén. Ideje búcsút vetni valakinek. A temető csak este 10-ig van nyitva, és mindenképp szeretném drága édesanyám sírjára elmenni. Sajnos ő nem volt olyan szerencsés mint apám. Ő a városba maradva, hazafelé jövet egy épület falai omlottak rá, miközben a KMFS harcoltak körülötte. Szemtanú nem volt, így mai napig nemtudni ki lehetet. (bár feltehetőleg meghalt) A sarki boltból kilépve egy kis édességgel és üdítővel rohanok a kereszteződésre, de persze pirosat kapok ki. Mindennapi kis bosszankodások. Az unalmas kocsik száguldása helyett inkább szemügyre veszem az idei jelmezeket a lurkókon. A legtöbbje egy klisés horror karakternek öltözött. De mind boldogak, és erőtöl teljesen. Egészen addig, amíg egy szélvihar nem csapja meg hátamat, és a sapkám lerepül a lábam elé. Mikor bosszankodva felveszem a földről, nagyon furcsa érzés járja át a testemet. Valaki itt van közelembe, és ismerős illatott érzek. Körülnézek de sehol senkit nem láttok. Csak kaján nevetéseket a távolból.
A temető nagyon szép volt. Ilyenkor éjszaka különösen, ahogy a lámpások égnek minden elhunyt mögött. De már későre járt, és indulni kellett haza. Nem akartam újabb nagy kerülővel hazaesni éjfélre. Így, úgy gondoltam idén az erdőt átjárva talán hamarabb hazaérek majd. Épp hogy pár lépést tettem, a temető kapuőrre szólított meg:
- Fiatalember, mégis hova indul?
- Az erdőn át, le szeretném vágni az utamat. - feleltem, kicsit mélyebb hangon
- Én azt az utat nem ajánlanám. El van átkozva, és főleg éjszaka veszélyes lények élnek arra felé. Szinte mindig meghal valaki ott. Különösen a fiatal fiúk tűnnrk el már miótta.
Érdekes.
- Ne féltsen engemet, tudok én magamra vigyázni. - legyintettem az öregnek és nem is figyelve rá bemerészkedtem az erdőbe.
Disclaimer: this post and the subject matter and contents thereof - text, media, or otherwise - do not necessarily reflect the views of the 8kun administration.
No.11935
>>11934
Még jó hogy hoztam magammal zseblámpát. Hiába a holdfényes éjszaka, nagyon sűrű volt az erdő lombkoronái. Zseblámpával felszerelve jártam a kitaposott utat, hogy minél előbb hazaérjek. Amit az öreg mondott mind igaz volt. Már nagyon régóta mennek a beszédek erről a helyről, és mindenki csak elkerüli inkább. Szinte minden hónapban meghalt valaki itt. Sokuk súlyos vér veszteség, és belsőszervük nélkül, teljesen kiszottyanva feküdtek fákra kikötözve. Mintha csak évekkel ezelőtt ölték volna meg, miközben csak tegnap tűntek el. Vajon ez is succubus lenne? Esetleg Karina úrnő tevékenykedett? Persze a helyiek mindenfélét kitaláltak. Sokuk vámpírt kiáltanak, mások a vén St. Patrick törpöt hozták fel, mások titkos szektát, vagy darabolós sorozatgyilkost emlegetek. De mind teljesen ellentmondott az a tény, hogy az áldozatok úgy kerültek elő, akár a kifacsart és otthagyott narancshéj. És természetesen mind srác volt az áldozat. Véletlen lenne?
Este még sose jártam itt. Így ezt is felírhatom a listámra, hogy jártam a nagy, félelmetes, Karina úrnő erdejében! Hahaha! Nevetnem kell. Ám nem sokat nevetgéltem, mikor lépéseket kezdtem hallani. Zseblámpámmal gyorsan körbenéztem, de nem láttam senkit. Majd folytattam sétámat, de a friss őszi faleveleken más is lépkedett, mégpedig nagyon közel! Nem vagyok egy félős ember, de így teljesen egyedül egy sötét erdőben...én is jó hülye voltam így visszagondolva. A lépéseket, lassan neszek és suhanások váltották fel. Volt mikor hátam mögött, de rá hirtelen közvetlen mellettem hallottam. Annyira azért nem ijedtem meg, hisz volt már dolgom succubus-al, nem is egyszer. De nem volt nálam a fegyverem. Kaho-chan meg távol volt tőlem.
Így kicsit tempósabbra vettem a figurát. Jobb gyorsan kijutni innét, mint várni a végzetedet. A lépések zajai eltűntek, ám a suhogások és most már fura hangok csak egyre erősödtek. Az erdő éjszaki zajaival keveredve, meg nagyon zavaró volt. Szinte egybe olvadtak, mégis lehetett hallani, hogy valami más is van a fák között, nem csak erdei állatok. Egyre idegtépőbbé kezdett válni. Főleg hogy a suhogásokat, lassan felváltotta nem evilági sziszegések és kuncogások. Innentől már jobban vettem a lépéseket. Eszem ágába sincs találkoznom a végzetemmel. De a hangok nem múltak el, csak egyre közeledtek. Arról nem is beszélve hogy mikor már nem hátra néztem ki követ, visszanézve szembesültem vele, hogy letértem a kijelölt járó útról, és egyenesen az erdő közepébe érkeztem.
Disclaimer: this post and the subject matter and contents thereof - text, media, or otherwise - do not necessarily reflect the views of the 8kun administration.
No.11936
>>11935
- Francba!
Ijedtembe elővettem a telefonomat. Persze hogy a térerő erre nem működik. Okés, semmi baj, van gps-em, és iránytű is rajta. Csak megmutatja hol...mutatná ha nem épp most merülne le teljesen a telefonom.
- Ó a jó életbe! Miért? Miért most? Francért indulta...
Ekkor hirtelen valami nekem jött, én meg hanyatt estem a földre. Nem tudom mi lehetett, de ez itt volt közvetlen mellettem! Ne ütött vagy szúrt meg, csak nekem jött. De ennyi elég is volt hogy futásnak eredjek. Már nem érdekelt hol lehet az út, de minél előbb ki akartam jutni innen. Futás közben egyáltalán nem hallottam semmit. De még az erdő is elcsendesedett szép lassan. Fát, követte fát, de sehol egy távoli fény vagy bármi más. Hallottam az erdő állatai moraját és visítását. Egyik bokornak nekimenve madarak ezrei megriadva repült ki, egyenesen arcomba. Kicsivel arrébb egy nyúltól ijedtem meg, ahogy kiugrott a fák mögül, és ellenkező irányba futottam. Végül nem figyelve elbotlottam egy kis árokba. Abból kimászva aztán valami megint nekem jött, és csak kuncogó hangot hallottam. Teljesen megijedtem. Hát még akkor, amikor földön kúszva, valami hosszú megragadta a lábamat, és nem engedte. Hátra nézve nem tudtam kivenni mi volt az. De azt igen, hogy próbál hátrahúzni. Teljes erőmmel lerúgtam a másik lábamról, és nagyobb iramra kapcsoltam. Most már nekimentem mindennek ami szembejött. Fának, bokornak, gallyaknak. Már a bőgés határán voltam, amikor végre megtaláltam a kijelölt ösvény kivilágított végét.
- Csak sikerült!
Már majdnem, ott voltam, mikor előttem egy sötétben burkolt alak jelent meg a semmiből.
- Megvagy! - majd egy határozott mozdulattal torkon ütött, amitől nyomban elájultam.
Disclaimer: this post and the subject matter and contents thereof - text, media, or otherwise - do not necessarily reflect the views of the 8kun administration.
No.11937
>>11936
Csak percekkel később kezdtem felébredni. Amit fel tudtam idézni, hogy mi történt velem, az az hogy valaki körbekötözi a kezem és lábamat, majd a földön húz el folyamatosan. Egészen egy hegy gyomráig húzott, majd újra elájultam. De most felébredve tényleg abban a barlangba kerültem, ahova hoztak!
Amikor megmozdulni próbáltam, kezemen nyálkás, élőlény csápjai tekeredtek. Amikor lábammal megmozdulni akartam, hirtelen a semmiből újabb csápok jelentek meg, és fogtak le. Megijedtem, jobban ficánkolni kezdtem, de csak újabb csápok jelentek meg, és szorgosan akár a polip kezdtek tekeredni rajtam.
- Mi? Mia? Voah hé elég! - üvöltöttem, de a csápok csak jöttek, és erősebben leszorítottak.
Teljesen körbeölelte a testemet, de amikor a lábaim között kotorászott a legrosszabbakra gondoltam mi lesz velem.
- Megállj! - szólalt meg a sötétben egy hang, és csápok visszamásztak helyükre.
Egy alak kezdett kirajzolódni a sötétségből. Mégpedig nagyon ismerős alak. Hosszú, vörös haj, fekete bőr melltartó, és hosszú harisnya...micsoda? Hisz ez, ez lehetetlen! Karina úrnő él??? Atyaég, lehet nem is halt meg azon a napon?
- Úgy látom felébredtél te kis fattyú. Féltem, hogy csak reggel tudlak felfalni, és bosszút állni rajtam amit tettél. - mondta kacarászva. - Bocsáss meg a szörnyecském miatt. Néha elkapja a hév, ha áldozat kerül a kezei közé. Nem fogom hagyni hogy előbb játszadozzon veled, mielőtt én ki nem zsigereltelek. HAHAHA!
Nevetett fel hangosan, én meg elkerekedett szemekkel és remegő testtel vártam a végzetemet. Kicsit közelebb sétált hozzám. Egyik karjával megfogta az állkapcsomat, és jobbra-balra mozdítva fürkészte az arcomat.
- Elég nehéz volt feltámadni miután a cafka kedveseid felrobbantottak és felgyújtottak engemet. De most egyikőjük sincs itt. Így végre befejezhettem, amit elkezdtem!
Ennek hallatán csak még jobban megijedtem, és próbáltam kimászni a csapdámból. Ám akkor a szépséges nő csettintett egyet, és a kezeimen lévő csápok elengedtek. Alig hogy leestek karjaim, a nő megragadta bal karomat, és egyik melléhez tolta.
- Naaah, hagyd abba a rettegést. Nem akarlak én bántani annyira. Csak kicsit játszadozni veled, mielőtt végleg kihunysz. - mondta, miközben egyre jobban nyomta a kezemet a melleihez.
Minden erőmmel tiltakoztam ez ellen, ám amikor egy hatalmas kard kezdett a farkamhoz simulni, kicsit lenyugodtam, és engedelmeskedte.
- Óóó igen, folytasd csak, Anon-kun. Emlékeszel még amikor boldoggá tettelek? Most újra eljött az idő.
Majd fejem felé hajolva adott egy mély csókot. Szemeim elkerekedtek, de szép lassan visszacsukódtak. Mi a fene történik velem? Mért ilyen kedves Karina velem? Nem megölni akart engemet? Miért olyan ismerős nekem ez a csók? Karjaival átölelt, és még közelebb húzot. A csókot abbahagyva fejemet a mellkasához tette, és túrta be fejemet a mellei közé. Én meg engedelmesen habzsolni kezdtem. Kicsit felemelve fejemet a nyakába csókoltam, és élveztem ki a helyzetemet.
- Aaaahh...milyen pajkos kis srác vagy még mindig! Nem kellet sokáig győzködni téged! Óóóh, de Allahi ez.
avval a nő kezeivel lejjebb csúszott és megmarkolva fenekemet közelebb húzott. Próbáltam a kezeit eltolni, mert mégis csak nemesis-emmel nézek farkas szemet. De ő folyton, folyvást tapizott utánam.
- Nah, most mért lettél ilyen szégyellős? Nem kell félni tőlem, nem foglak kinevetni a kis fütyidet! Csak játszani akarok vele! Naaah, enged meg.
avval az én nyakamat kezdte el csókolgatni, majd nem bírva ezt az érzéki csókot, elengedtem kezeimet a gatyámtól. Majd éreztem ahogy a pólóm alá nyúlva lejeb indul meg a keze.
Disclaimer: this post and the subject matter and contents thereof - text, media, or otherwise - do not necessarily reflect the views of the 8kun administration.
No.11938
>>11937
- Ó igen, és most szépen elővesszük ezt a finom, életet adó kis virgonckát.
Virgoncka? Várjuk csak egy kicsit...Karina úrnő sose nevezte így a szerszámomat! Csak egy valakiről tudok, aki így nevezte még hajdanán.
- Succubi...
- Hmm? Nem hallottam. Mondtál valamit?
- Succubi...Succubi-chan nevezte mindig így a farkamat. Honnan tudsz te erről? - vetettem fel a kérdést Karinának.
A KMFS királynője hatalmas vigyort csalva az arcán nevetett hatalmasat az arcomba. Majd kicsit hátralépve hatalmas fénycsóvát varázsolva átváltozott. Mégpedig Succubi-channá, ahogy mindig is kinézet!
- Succubi-chan!
- Nah mivan picúr, kellően rád ijesztettem? Meglepetés! - jóízűen kacarászott rajtam – Látni kellett volna az arcodat. Annyira kis aranyos voltál.
Kicsit zavarba jőve nevetgéltem én is vele. Elmosolyodva, kecsesen közeledett hozzám. Majd mellkasomhoz tette apró kezét, másik kezével az arcomat simogatta.
Bocsáss meg szerelmem hogy ennyi ideig távol voltam. A regenerálódás a pokolban sem egy könnyű menet. És még harcolnom is kellett érte a démonok uralkodójával, hogy újra a földön járhassak. Azért is lehetek itt, mivel életem áráért de megöltem Karina úrnőt, és még a lelke sem tért vissza a pokolba. Jutalmul elengedtek, de csak minimális erőmet adták nekem. Pont annyit, amennyi egy halandó elvisel. Így tartott egy kis ideig, míg rendbejöttem.
- De Succubi-chan...mért nem jöttél oda hozzánk? Hisz a család része vagy te is jól tudod.
Succubi-chan jobbra-balra mozgatta a fejét.
- Nem, én sose voltam a család része. Csak egy succubus voltam, aki beleszeretett egy halandóba. És halálom napján ez a halandó legjobb tanítványomat választotta, akibe gyermekkora óta szerelmes volt. És én elfogadtam ezt a döntését. - mondta, kicsit csalódottan de mosolyogva.
- Succubi-chan...
- Nem kell magyarázkodnod! Láttam mindig is rajtattok. Még ha sokszor engem jobban szerettél, mindig is volt egy távoltartásod és inkább Kaho-chant szeretted igazából. De ez már évekkel ezelőtt volt. Felnőtt ember lettél, családod van. Gyermekeid, boldog, gondtalan életed.
- Csak te hiányzol nekem.
- Jajj, ne mondj ilyeneket...mindjárt elsírom magam. - törölgette a szemeit.
Tettem egy bátor lépést, amit már évekóta megakartam tenni. Kikászádóltam láb bilincsemből, odamentem Succubi-chanhoz. Magamhoz húztam, és most én csókoltam meg szenvedélyesen.
Karjaimba zártam, combját felemeltem magamhoz. Kezemet hajába túrtam, és mély nyelves csókot adtam neki. Majd levegőhöz jutva homlokára fektettem a fejemet, majd vallomást tettem:
- Ami megtörtént, az megtörtént. Megmentettük a világot. Te, én, és Kaho-chan. Mindkettőtöket ugyanúgy szeretlek és imádlak, és legszívesebben téged választottalak volna, mikor döntés előtt álltam.
- Anon-kun de...
- Semmi de, ez az igazság! De mégis...tudatalatt tudtam, éreztem hogy nemfoglak soha elveszíteni! Nagyon sokat sírtunk Kaho-chanal közösen hogy nem vagy itt közöttünk. Sokszor sírva is szeretkeztünk, arra gondolva mennyire hiányzol nekünk. De soha, de soha nem felejtettünk el! Kérlek Succubi-chan. - csókoltam meg, majd folytattam – térj vissza közénk! Szeretlek...
avval Succubi-chan eltört a mécsesse, és sírva fakadva ugrott az ölembe, és a boldogsága járta át teste. Aurája újra felragyogott, és bejárta testét. És valami csoda történt. Succubi-chan haja újra fehérré vált, szemei átszíneződtek. Egyik szeme vörös, másik pedig zölddé változott. Teste lekicsinyült, de mellei változatlanul maradtak, és arcvonásai Succubi és Kaho vették fel.
Disclaimer: this post and the subject matter and contents thereof - text, media, or otherwise - do not necessarily reflect the views of the 8kun administration.
No.11940
>>11938
- Mi? Mi történt?
- Anon-kun...
- Kaho-chan! De hogy, és mikor?
- Amikor már órák óta nem jöttél haza útnak eredtem, és követtem az illatodat. Ebbe a barlangba vezetett és nagyon megijedtem Karina úrnő látványától. Már lassan támadásba akartam kezdeni, de amikor átváltozott Succubi-channá én...teljesen blodog voltam. Végighallottam a beszélgetéseket, én meg...meg...nem bírtam tovább, és mikor láttam hogy csókoljátok egymást, előkerültem. Csendben, hangtalanul, észrevétlenül aktiváltam a fúzió varázslatomat, és most újra Succubi-chan testében vagyok.
Felelte végig Kaho-chan hanghordozásán. Közben Succubi-chan kezei végigtapizták önmagukat, majd hasát teljesen átölvele ennyit mondott Succubi-chan hangján.
- Jó újra látni Kaho-chan. Érezni tested melegét, és szerelmét. - mondta újra elérzékenyülve.
Csak néztem nagyokat, és szívem újra boldogságba kezdett telni. Végül csak előkerült Succubi-chan is, és Kaho-chan is láthattam boldogan. Főleg hogy újra egy testben voltak végre. Most már öröm könnyek jöttek elő bennem is. Újra megcsókoltam, most már mindkettőjüket. Kimerítő nyelves csatát vívtunk. Talán a leghosszabbat. Csók után melleit kezdtem el újra puszilni, kezeimmel meg átölelve és magamhoz húzva ismerkedtem meg a lányok testével. Majd kicsit levegőhöz jutva kezdtem el a nyelvemmel mellbimbóját nyaldosni körbe. Nagyra nyitottam számat, és egy nagy adagot haraptam a melleibe. Amit Succubi/Kaho elégedett nagy sóhajjal viszonozott. Kezeim végül lefelé kezdtek matatni, és ugyanúgy ahogy ő tette, belenyúltam bugyijába. Éreztem lüktető punciját, ami egyre jobban forrósodni készült. Végül ő is szintén viszonozta és ujjaival matatni kezdte az én falloszomat is, ami már addigra kőkeménnyé változott. Elkezdett fel-le mozogni és nyögdécselni Succubi/Kaho. Édes hangjai az egész barlangot betöltötte.
Disclaimer: this post and the subject matter and contents thereof - text, media, or otherwise - do not necessarily reflect the views of the 8kun administration.
No.11941
>>11940
Gyorsan felemeltem őket, és a barlangba található ágyra vittem. Apró ruháit lehúztam róluk, és folytattam ahol abbahagytam. Melleit habzsoltam szaporán, miközben ujjaimat lefelé véve hatoltam be. Ó Allahem. De rég voltam már itt. Succubi/Kaho is belémkapaszkodva súgott a füllembe szebbénél szebb dolgokat. "Szeretlek" , "Én kis picúrom" , "Egyetlenem" Majd lejjeb csuszanva fejemet, elértem az öröm barlangjába. Szétnyitottam punciját és csodával néztem élettel teli személrem ajkait. Teljes köröket téve alulról, felfelé haladva nyaltam körbe, majd a végén a csiklót elérve bekapva nyújtottam neki mély szívásokat. Succubi/Kaho pedig alig bírt magával. Szinte a mennyekbe érezték magukat. Ezt az érzést már nagyon rég éreztem, és valami felejthetetlen volt. Lábaitfeljebb emelem, előrébb tolom őket, majd farkamat a puncijukra fektetve dörözsölöm hozzájuk. Fel-le mozgok rajtuk, miközben lábaik a nyakmba veszem és kérően várom a válaszukat. Bólogatnak. Én pedig teljes magabiztonsággal tolom be péniszemet az öröm barlangjába. Be és kifelé mozgattom, teljes erővel szúrom meg szerelmeim közös testét, és együtt nyögdécselünk.
Hirtelen aztán megfénylik Succubi/Kaho csiklója, és hatalmas péniszük is megjelenik.
Pózt váltunk, és lábinkat keresztbe téve, ollót alkotva nyomkodjuk egymás nemi szervét. Kis dörzsölgetés után, Succubi/Kaho megmarkolja mindkét péniszt, és érzékien egymáshoz fektetve masszírozza. Hihetetlen érzés, ilyet még egyik lánnyal sem próbáltam ki, és most hirtelen mindkettővel megteszem! Succubi/Kaho eközben melleit is morzsolva, néha hosszúnyelvével belenyalva mozgatja élvezi ki a helyzetett. A menet egyre jobban felgyorsul. Mindketten érezzük hogy közeledik a régen várt orgazmusunk. Egyre jobban nyögdécselünk, és lihegünk. Intezívebben mozgunk, és Succubi/Kaho is egyre erősebben verdesi a farkunkat. Majd végül egy hatalmasat kiálltva mindkettőnk pénisze elsül és az égbe lövelve terítjük be egymás testét.Kis pihenő után, oldalra feküdtünk. Succubi/Kaho hátulról teljesen átölelve lihegtek a füllembe. Farkuk meg az én farkam alatt pihengetett.
- Ó succunbusra mondom, nagyon régóta nem éreztem magam ilyen boldogan.
- Én se szerelmem...vagyis, kedveseim.
Még szokni kell ezt a közös testet. De idővel jobb lesz.
- De látom nagyon tetszett a kis játékunk – harapdálta a fülemet. - Nem szertnéd, hogy a régi idők emlékére...újra beléd hatoljunk?
- Már mióta várok erre... - mondtam teljesen elolvadva.
Disclaimer: this post and the subject matter and contents thereof - text, media, or otherwise - do not necessarily reflect the views of the 8kun administration.
No.11942
>>11941
Succubi/Kaho jót kuncogot ezen, majd megpuszilva arcomat állítottak fel. Hátára feküdt, és kihézve ültetett a hasára.
- Gyerünk picúr. Azt akarom hogy lovagolj rajtam! Én drága egyetlenem!
Én meg engedelmesen felálltam, majd leguggolva helyzetbe állítottam magam. Kezeimet hátra támasztottam, majd Succubi/Kaho péniszét újra erőre kapva kezdte dörgölni a popsimhoz. Majd szép lassan makkja vége behatolt régóta nem használt hátsómba. Allahem, ezt az érzést már nagyon rég nem éreztem! Fájdalom, mégis kellemes érzés fut végig a hátamon, és nag sóhajra kényszerít engemet. Lassan továbbhaladva ülök bele tövig Succuib/Kaho drágám szerszámába, és egyre jobban érzem hogy bennem is felmegy a pumpa. Hamar árbócot húzok én is, és Succubi/Kaho drágám teljesen elpirulva kap oda, hogy magafelé húzva kényeztesse. Végül megszoktam a kellemes nemiszervet a hátsóba, így ideje volt mozogni. Felemeltem hátsómat, majd visszaültem.
- Ahhh...uram Allah, ez mindennél jobb mint gondoltam! - csusszan ki a számból.
- Nehogy elmenj nélkülünk! Maradj...ahh...ritmusba!
Mondták a lányok, közös hanghordozással, és jeléül teljes erővel szorították meg farkam tövét. Ami mégjobban esett.
Így hát tovább lovagoltam kedveseimen, miközben ők nézték ahogy az akrobatika gyakorlatom közepette a farkam fel-le limbálózik a levegőben. Csak mozogtam, és mozogtam tovább, mint egy engedelmes szolga, akit épp megjutalmaznak sok éves szolgálatáért. A prosztattám szinte éget a hasfalamon, és éreztem hogy neki is jó amit éppen csinálnak velünk a lányok.
- Erre még emlékszel picúr? - akkor, hirtelen Succubi/Kaho farka vibráló mozgásokat kezdet leadni, és végigfutott az egész hátsómba. Irrdatlan nagyott üvöltöttem fel. És csak egyre gyorsabban, és gyorsabban mozogtam. Elmondhatatlanul jó érzés töltött el, ahogy hátsó barlangobba mozgot és vibrált Succubi-ék pénisze. De már mindketten éreztük hogy közeleg a sorsdöntő pillanat.
- Ah, nem..nem bírom! Több kell, több kell!
avval Succubi/Kaho szépséges szemei felválltva villantak fel, majd emelkedtek fel az égbe. Felkaptak a hátamon, és a levegőbe maradva szúrtak folyamatosan felfelé. Én meg közbe belekapaszkodva vállaikba néztem a szemükbe. A csodálatos szemükbe, amivel most se tudok betelni. A menet gyorsabb és gyorsabb lett. Itt már olyan szinten extásiba kerültünk, hogy már az ájulás szélén forogtunk, de próbáltunk még ébren maradni.
- Ahh, AHHH, IGEN! IGEN!!! EZ AZ! Még, még, még, még, még, MÉÉÉÉHÉÉÉÉÉÉHÉÉÉÉG!!!!
- AAAAHHHH!!!
Üvöltöttünk fel, és felváltva mentünk el egymáson. A lányok régi idők emlékére, teljesen belém eresztették naftájukat, én pedig teljes testüket, illetve arcukra löveltem teljes ondó termékemet.
Az est hátralevő részében egymás karjaiba és testnedveibe úszva aludtunk el. Hosszú, forró jóéjt puszival letudva.
Disclaimer: this post and the subject matter and contents thereof - text, media, or otherwise - do not necessarily reflect the views of the 8kun administration.
No.11943
>>11942
Másnap kora hajlnalban Sato-kun és a Végzet nővérei nagyon kimerülten ébredtek a farmon. Azért öt kis succubus lurkót még így is nehéz feladat három embernek kordába tartani. Egész éjszaka zsongtak, és csak hajnali háromkor dőltek ki teljesen. Nem csak ők, de Sato-kunék is egymásra esve aludtak el, mert már erejük sem volt egy kiadós kufircra. A reggeli felszálló napsugarába két alak repült be a tanyába.
- Héééé! Lányok! Hazajöttünk!
- Hurrá! Anyu megtalálta aput! - üdvrivalgásba kezdtek a kis succubus lánykák.
Gyorsan kirohantak a kertbe, és mind az öten apjuk nyakába repültek. Kis híján a pajtájig repítették, de Anon-kun már elég gyakorlott volt, hogy félúton lefékezze őket.
- Mond, mond apu, nagyon féltél egyedül a sötétben?
- Láttál vámpírt? Esetleg vérfarkast?
- Te is mondtad az erdő lakóinak hogy "csokit vagy csalunk"?
- Lányok, lányok nyugi. Mindent elfogok mesélni. Anyukátoknak nem is köszöntök?
avval a lányok hátrafordultak és Succubi/Kaho szépséges szemei, és hosszú fehér haját látták. Mindannyian kicsit meglepődve nézték az ismeretlent, mert még sose látták. Eközben Sato-kun is kidörzsölte a szemét, és a végzet nővérei is kinéztek.
- Nyaaah...mi ez a zsivaj már megint? Nem volt elég egész éjszaka zsongani? - kérdezte a fiatalabbik, chubby nővér.
- Fiatalság...mi lesz akkor ha tinédzserek lesznek. Egy újabb apoklipszis fog elszabadulni az már tuti. - felete az idősebbik.
- Lányok, jól láttom amit én? - mutatott Sato-kun Succubi/Kaho-ra.
A lányok elképedve nézték hogy a lányok újra eltudták érni a fúzió kinézettüket. És úgy is maradtak másnapra. Csak pislogtak nagyokat. Mert még nekik sem sikerült 2 óránál tovább megtartani.
- Ez...ez....lehetetlen! Mégis hogy a kénköves pokolba sikerült nekik ez? Már rég szétkellet volna válniuk, erre itt vannak és...
- Fogd be hugi! Inkább figyelj. - avval a kis succubus lánykákra mutatot, akik érdeklődve nézték az új jövevényt.
Succubi/Kaho nagy mosollyal nézte végig az öt kis succubus. Mindegyik egyedi volt, és mérhetetlenül aranyosak. Szinte minden ismerős jegyüket örökölték Anon-kun, Kaho-chan, és bizony Succubi-chanból is. Akkor kis hezitálással végül Succubi/Kaho szólalt meg, teljesen új, mély de mégis olyan kecses hangon.
- Sziasztok kis rosszcsontjaim. Örülök hogy újra látlak titeket. - avval kicsit előre lépett, de a lányok nagyon megriadtak és apjuk hátammögé bújtak.
- Ejnye, lányok hogy viselkedtek? - fakadt ki Anon-kun.
Succubi/Kaho kicsit megtántorodott ettől, és a legrosszabbra gondolt. Szája remegni, szemei sírásra készen álltak. Ám akkor...valami történt.
A kis lurkó tömeg között előbújt Anon-kun hóna alól, és egyenesen Succubi/Kaho-hoz igyekezett. Majd három lépésre megállva felnzéve nézett rájuk. Pár percre mindenki visszafojtva csendben maradt, és vártak a csodára. A legkisebbik succubus lányka meg csak nézte, és nézte Succubi/Kaho-t, akik már nagyon a sírás határán voltak.
- A...anya... - szólalt meg a kis succubus lány - Anya...neked új hajszíned lett? - mondta nagy mosollyal a legkisebbik succubus lányka, és anyukája nyakába ugrott. A többi kislurkó ezt meglátva egyszerre repültek oda, és anyjukhoz siettek, hogy üdvözöljék és megdicsérjék új külsejét.
Sato-kun nagy levegőt fújt ki.
- Phew, már megijedtem hogy nemfogják felismerni. Elég volt egyszer megtapasztalni, milyen rossz ha valakit elveszítünk. Tudjátok volt az a na... - folytatta Sato-kun végeláthatlan meséjét.
Az idősebbik Végzet nővére még mindig csodálta hogy sikerült Succubi/Kaho párosnak elsajátítani a fúziót, végérvényesen. evvel együtt teljesen elismerte a lányokat, és méltónak tekintette hogy letudták győzni Karina úrnőt. Ám volt valami más ami megakadt a szemén. Közelebbről szemügyre vette a legkisebbik succubus lánykát, aki elsőként ismerte fel anyukáját. Megsimogatta kobakját, majd furcsa érzés maradt a kezében. "Barna hajfesték?" lepődött meg. A kisebbi succubus lurkó érdeklődve nézett fel.
- Valami gond van Végzet keresztanya?
- Nem semmi...nagyon ügyes lányka vagy, hogy felismerted anyukádat.
- Hát ez természetes! Anyut bárhogyan felismerhető! - avval nagyott nevetve futott tovább a többiekhez játszani. Futás közben az idősebbik nővér megpillantotta kobakját, és bizony vörös hatincseket vett észre rajta. Nagyon is ismerős vöröses színű hajat.
- Milyen kicsi a világ. - mosolyodott el a Nővér, majd kezét megtörölve ő is csatlakozott a vidám társasághoz. Hisz rögtönzött közös családi piknikezésen döntöttek végül.
Disclaimer: this post and the subject matter and contents thereof - text, media, or otherwise - do not necessarily reflect the views of the 8kun administration.
No.11944
Szakadó hó, fog vacogtató hideg szél, és ünnepi fények mindenütt. Ilyen karácsonyt még pár évvel ezelőtt senki sem remélt, amilyen világvége hangulat volt pár éve. Szerencsére egy véletlen találkozás következtében, ahol két KMFS és egy akkor még 14 éves kis srác találkozása során alakult szerelmi kapcsolatnak hála sikerült legyőzni minden gonoszság legnagyobb úrnőjét. Minden succubus ősanyját, Karina úrnőt. De ezek már évekkel ezelőtt történtek. Azóta Succubi/Kaho és Anon-kun (a 14 éves kis fiú áldozatból mostanra már felnőtt, felelősségteljes építészmérnök) szerelméből megszületett új succubus generáció. Öten voltak, mindannyian lányok, és örököltek minden succubus tulajdonságot. Kis szárnyaikat már tudták használni. Így a karácsonyfa díszítése idén talán még könnyebb volt valaha. A kis virgonc lánykák már nagyon várták az idei ünnepek, mert temérdek ajándékot halmoztak fel a szüleik és a rokonaik. Succubi/Kaho, akik azóta egy testbe fuzionálva éltek, épp a nővérek sütötték az ünnepi kajákat. A fiatalabbik elit nővér nagyon unott arccal pucolta az újabb krumpli adagot, miközben nővére újabb krémest kent fel az ünnepi tortára.
- Noooh, de unalmasak ezek az ünnepek. Mindig ugyanaz történik. Fa díszítés, ünnepi kaja, móka kacagás. Semmi élvezet nincsen!
- Már megint kezded húgocskám? - kérdezte a nővére.
- Igen, kezdem! Mert amíg hivatásos KMFS legalább rettegésbe tartottam a fél világot az erőmmel, és a tetteimmel. Mióta Karina úrnőnk eltávozott mi maradt? Móka, kacagás, rózsaszín felhő! Hánynom kell...HÉ! - ekkor Succubi/Kaho fejbe kólintotta egy fakanállal.
- Elég legyen ebből! Legalább ünnepekor ne jöjjön elő ez a téma! Már kezdtem örülni, hogy teljesen elfejtettem azt a világomat, erre te most felhozod. Vége van, és sose tér vissza az a világ!
- Te kis áruló! Te még élvezed is ezt a béke és nyugalmat? Miféle KMFS voltál te? Mindjárt torkon szúrlak evvel a hámozó késsel és... - de nem tudta befejezni, mivel nővére megragadva karját, kicsavarta a szerszámot.
- Hugi hűtsd le magad. Vagy azt szeretnéd, hogy Sato-kunnak csak egy szerelme maradjon mostantól? - kacérkodott.
- Nah te meg a másik vagy! Te is beleszerettél ebbe az érzelmileg sivár popsitöltelékbe! Undorodnom kell attól hogy te a testvérem vagy! Egy már halott testvérem!!!
- !!! Ho...hogy merészelsz így beszélni velem!!! - emelte fel a hangját nővére.
- Nah valami nem tetszik? Gyere ki a hóra! Rendezzük le egyszer és mindenkorra ezt az egészet!
avval a nővérek szárnyat bontva kiviharoztak a hóviharba, hatalmas rendetlenséget hagyva maguk után.
Disclaimer: this post and the subject matter and contents thereof - text, media, or otherwise - do not necessarily reflect the views of the 8kun administration.
No.11945
>>11944
Succubi/Kaho meg nagy sóhajtva fogta a fejét, hogy mekkora kupit hagytak már megint. Becsukva az ajtót, seprűt ragadva elkezdte a takarítást. Legjobban az bosszantotta, hogy megint egyedül maradt a főzéssel. Ekkor a konyhába magassarkú koppanásokat lehetett hallani. Haruka-kun volt az. Kaho-chan egyetlen unokatestvére. Hosszú fekete haja volt, és ünnepi szoknyás mikulás ruhában és sapkában segített a fa díszítésében. Ám mikor meghallotta a ricsajt, elindult a konyhába.
- Nővére...Nővérkéim...segíthetek? - kérdezte Haruka-kun, kicsit fáradtan.
- Hát persze gombóckám! Vedd át a seprűt, mert különben odaégettem az idei vacsorát.
Haruka-kun elég visszahúzódott az elmúlt években. Nemi identitása és öltözködése miatt sose volt neki huzamosabb kapcsolata a világvége után. Próbálkozott mindenhol de vagy hamar véget ért, vagy jó helyben hagyták. Succubi/Kaho kicsit magát is hibáztatta, hogy öcsikének ilyen magányos sors jutott, miközben körülötte mindenki boldog kapcsolatban élt. Próbált neki segíteni, de sose jutottak egyről a kettőre. Haruka-kun pedig nagyon a háttérbe húzódott a világ előtt. Egy ideig még odabújt a Végzet Nővérekhez, de ők is hamar megunták. Mert nekik egy tiszta hetero fiú kellet, nem pedig egy crossdressinges kis meleg fiúcska. Mikor a kis succubus lánykák is felcseperedtek, lassan ő lett a dadájuk. Akkor Haruka-kun kicsit helyreállt a depressziója, de nem volt teljesen boldog sose. Succubi/Kaho még jobban hibáztatta magát, hogy sose ült le öcsikéjével, úgy testvériesen beszélgetni. Mindig volt valami elfoglaltsága. „De idén másképp lesz!” mondta magában, és a karácsony tiszteletére annyi év után lefog ülni öcsi elé, hogy beszélgessen vele.
- Oh a francba, a ruhák! Elfelejtettem őket. Anon-kun drágám, átvennéd a főzést?
- Persze aranyom! - felelte a szoba másik feléből történeteink főhőse.
Ekkor a szobába beviharzott az egyik kis succubus lurkó, felborítva az egyik tányér tornyot, egyenesen anyjuk nyakába.
- Anyuuuuu! Én úgy szeretlek! - mondta nagy hangon, a kis succubus.
- Ejj ejj, én is drágám de nézd mit tettél! Most nincs időm erre, segítenél Haruka bácsikádnak összeszedni a szemetet?
- Hé! Haruka néni! - javította ki Haruka-kun.
- Mindegy, az összetört tányérok nem szedik össze magukat. Gyorsan huss-huss! - avval elviharzott a fürdőszobába Succubi/Kaho.
Haruka-kun és a kisebbik leányka kedvtelenül szedték össze a tányérok darabjait. Szépen, csendben semmi témát felhozva. Ekkor a kis succubus megszólalt.
- Neh, neh, Haruka bácsi, te hiszel a mikulásban?
- Haruka nővé...mindegy is. Nem, nem igazán. Kis koromban mindig hittem benne, de sose láttam őt.
- De hiszem képek vannak róla, meg mesék is! Hogy éjszaka, miközben mindenki alszik ő titokba betér a házakba és hoz sok finomságot! Hogy nem lehet hinni ha ennyi minden íródott róla? - kérdezte a kis succubus.
- Tudod...umm....izé.
- Aya!
- Aya-chan, tudod én olyan vagyok, hogy amit nem láttok a két szememmel nem hiszem el. Látlak titeket, és anyukátokat, szóval hiszek a KMFS-ekben. Látom a teheneket, és a lovakat is, így elhiszem őket. De a mikulás sose láttam, így nem is hiszek neki.
- Aaaaaammm, azt hiszem értem...Mért vagy olyan szomorú mindig Haruka bácsi? Amióta ismerlek csak nagyon ritkán mosolyogtál eddig.
Haruka-kun kicsit zavarba jött. Remegni kezdett, és érzései kavarogtak benne. Neki nem járt ki olyan élet mint a többieknek. Bár próbálta elnyomni magába, egy ilyen kis ártatlan lány kérdése mégis régi, sok mindenért vágyakozó érzés fogta el. Még könnyei is kicsordultak, pedig megígérte, soha többé nem fog elérzékenyülni ilyesmi miatt.
- Izé...tudod... - de nem tudta befejezni, ugyanis éktelen nagy robbanás tört ki a környéken.
Disclaimer: this post and the subject matter and contents thereof - text, media, or otherwise - do not necessarily reflect the views of the 8kun administration.
No.11946
>>11945
Eközben kint a hóviharban a két nővér civakodott újfent. Csak úgy záporoztak a csapások, és ellentámadások egymásra. Az ifjabbik nővér teljes dühével harcolt nővérre ellen. Nővére pedig teljes fa arccal védte ki a támadásokat. Nekromata léte miatt pedig akárhány testrésze is tört el, pár percre hamar begyógyította a sebeit. A harc már odáig fajult, hogy a környék is belerázódott. Egyre hangosabb, és élesebben lehetett tovább hallani a vihartól.
- Ezt az elmúlt öt év sérelmeiért kapod!
- Hahh, tavaly még négy év volt. - kacérkodott az idősebbik.
- ELÉG! ELEGEM VAN BELŐLED MEG AZ EGÉSZ KOPPÁNIÁBÓL! MAJD ÉN EGYEDÜL ÚJRA ELHOZOM A KMFS URALMÁT! - üvöltött a fiatalabbik nővér.
- HAHAHAHA, és mégis hogy akarod kivitelezni? Mert köszi nekem egy életre elég volt.
Harcukat végül a közeli erdőben folytatták. A fák csak úgy csavarodtak ki a földből, vagy vágódtak el a borotvaéles drótpengéktől.
Végül abbahagyták a marakodást, és egy tisztább terepen egymással farkasszemet néztek. Mindketten vigyorogva fújták ki magukat, mert nagyon élvezték az ilyen marakodásukat. Ha máson nem is, legalább kettejük között le tudták rendezni a felgyülemlett feszkójukat. Ám amikor támadni kezdtek volna, egy hatalmas robajra lettek figyelmesek, és néztek az égre. Egy átjáró nyílt meg, ahol ismeretlen vörös ruhás személy ugrott ki, egyenesen a ház felé haladva. A nővérek ráeszmélni sem tudtak ki lehet ez, hisz az erdőben, eddig ismeretlen hosszú, zöld csápok jelentek meg és ragadták el a nővéreket.
- Jajj, mér megint egy kóbor szárazföldi polipmutáns keveredett ide? Már kicsit unalmas számomra a tentacle rape, menj innen! - Parancsolt rá az idősebbik nővér, megragadva damiljával az egyik csápját és elvágni készült...de nem sikerült neki, akárhogy ráncigálta.
- Háhh nekem mondott, nem is értem miért erre próbálkoznak ezek a dögök, miközben a városban simán összeszednek ártatlan szűzlányokat! avval kardjával sújtott le az egyik csápra...de az ütés után darabokra tört a kezében.
A végzet nővérei csak néztek nagyokat mi a fene lehet ez. Elkezdtek tovább támadni, minden tudásukat összeszedve. De a csápok már szorgalmasan elkezdték tekeredni derekuk, mellük, és lábuk között.
- Mi...mifé...miféle csápok ezek? Még sose láttaaaaaaaaaaaaaaammm!!!! - ez volt az utolsó szava a nővéreknek, és az ismeretlen erővel rendelkező csápos szörny az erdő mélyére rántotta a nővéreket.
Disclaimer: this post and the subject matter and contents thereof - text, media, or otherwise - do not necessarily reflect the views of the 8kun administration.
No.11947
>>11946
Succubi/Kaho végre be tudta tenni az utolsó szennyest is a mosógépbe. Nagyot lihegve törölte meg arcát hogy ez is megvan. Mosdóba megmosva az arcát, fejét megtörölve, végül nagyot nézett. Nem saját tükörképét látta, hanem kedvese Anon-kun öt évvel fiatalkori képmását.
- Mia? Szerelmem? De hogy...
Nem tudta felfogni a helyzetet, de nagyon megijedt, mikor Anon-kun képmása nagyot mosolyogva a tükörre tette a kezét. Succubi/Kaho ijedtébe ököllel beleütött a tükörbe, ami darabokra tört. Nagyon megijedt a látványtól, pedig ennél cifrábbat is látott már. „Lehet elpuhultam?” gondolkodott el. Ám abban a percben újra meglepődött. A tükör darabjaiból Anon-kun kisebbik másai vigyorogtak folyamatosan. Majd megfogva a törött széleket egyesével kimásztak a tükörből! Páe másodperccel később sok kicsi Anon-kun chibi figura jelent meg.
- Mi...MI? Miez? - SuccubiKaho hátrálni kezdett, de el is esett a saját lábába, beverve a fejét.
Mikor feleszmélt, kellemes, simogató érzést fogta el több helyen is. Úgy érezte, mintha több kis shota kényeztetné egyszerre. Mikor tisztult a kép, csak akkor látta, hogy a chibi Anon-kunok ellepték testét, és különféle erogén zónát megtalálva élvezkedtek rajta. Többen melleit puszilták, vagy nyalogatták. Lábain lovagoltak, Hátát masszírozták, haját ráncigálták, vagy démonfarkába beleharaptak.
- Ah!! Nheeeh...elég...ez...aaahm...mi csinál...aaahhaaaahhh, ez olyan jóóóóó! - felelte Succubi/Kaho, akik már nem akartak menekülni. Inkább a helyzetet elfogadva, elkezdte élvezni a dolgot. Melleit masszírozni kezdte, miközben az egyik kis Anon-kun közötte ficánkolt kicsit testével. Succubi/Kaho újra fiatal kis KMFS-nek érezte magát.
Disclaimer: this post and the subject matter and contents thereof - text, media, or otherwise - do not necessarily reflect the views of the 8kun administration.
No.11948
>>11947
Anon-kun és Sato-kun épp indulni készültek átvenni az ebédet, mikor ricsajt ők is meghallották.
- Mintha a pajtából jött volna. - mondta Sato-kun – megnézem gyorsan.
- Várj, én is veled megyek! - mondta Anon-kun.
Felkapva egy kabátot rohantak be a pajtába, miközben fejük felett a Végzet Nővérei viaskodtak újfent, és repültek be az erdő mélyébe.
- Ezek sose fognak kibékülni? - kérdezte Anon-kun
- Elhihetted, már többször beszéltem velük...nem jutottam sikerrel – felelte Sato-kun
Aztán a pajtába betérve nem láttak semmit. Mintha nem is történt volna. Csak a képzeletük játszott, és már fordult vissza Sato-kun, mikor Anon-kun megragadta a vállát.
- Várj, ott a sötétben! -mutatott a pajta végére.
Elkezdtek előre menni, mert tényleg láttak valamit. Mikor a petróleum lámpát felkapcsolták és oda emelték...egy kis rókát vettek észre.
- Huhh, hála az égnek. Már azt hittem egy KM.... - de nem tudta befejezi, mert Anon-kun elvesztve eszméletét rogyott össze.
- Vooah! Anon-kun! Mi van vele...de nem tudta befejezni Sato-kun sem, mikor meglátta ahogy a kis róka eltűnt. - mi, MI? De előbb még ott volt! Hova lett?
Fordult meg jobbra-balra Sato-kun de nem látta. Felkapta vállára Anon-kunt de amint visszafordult két nagy mellbe ütközött és esett el. Nem tudta pontosan mibe ütközött, de az árnyak között egy kimonóban lévő nő jelent meg. Arcát ne látta, csak a kacérkodó nevetését.
- Gihihih! Végre valami kis játékszert találtam. - avval előrenyúlt a sötétben, és elragadta hőseinket. Sato-kun csak annyit látott utoljára, mintha a nőnek, hosszú vörös lompos farka lett volna.
Disclaimer: this post and the subject matter and contents thereof - text, media, or otherwise - do not necessarily reflect the views of the 8kun administration.
No.11949
>>11948
Eközben Haruka-kun és Aya-chan meghallva a morajt, abbahagyták a söprögetést, és füleltek. Síri csend lett hirtelen. A nappaliba nézve a megmaradt négy succubus lány hirtelen álmosság gyötörve pottyantak le a földre és szundítottak el. A többiek meg teljesen eltűntek. Csak Haruka-kun és Aya-chan maradt egy helyben. Lépéseket kezdtek hallani a tető felől.
- Valaki jár a házunk felet! - mondta Haruka
- A mikulás!!! Yaaaay! - mondta Aya-chan
- Csitt! Még meghallja! - csitította Haruka-kun
- Neh, neh! Menjünk, és üdvözöljük! - ahogy kimondta Ayu-chan, áttörve a nappalin már vedte felfelé a kabátját.
- Oaah, várjál meg!Veszélyes lehet! - futott utána Haruka-kun, aki szintén felkapott egy hosszúbb bundát magára.
Kilépve a házból a hóvihar csillapodni kezdett. Aya-chan nagyba kémlelte a tetőt, hátha meglátja a mikulást. Haruka-kun meg magába szitkozódva próbált felvenni egy csizmát, félig kiesve az ajtón. Mikor odaért Aya-chanhoz megszólalt.
- Oi! Legközelebb várjál meg! Még kicsi vagy egyedül elmenni valahova! - felelte Haruka-kun kicsit mérgesen.
- Nézd, nézd! - felelte izgatottan Aya-chan, aki épp a tetőre mutatott.
Haruka-kun felkapva a fejét, nem hitt a szemének. Egy vörös ruhás alak mászkált a tetőn, hatalmas zsákkal a hátán. A kémény felé közeledve.
- Ezt nem hiszem el...HÉ TE! - üvöltötte Haruka-kun, amitől a vörös ruhás alak megijedve hirtelen rosszul lépet és elcsúszva lerogyott a tetőről, beleesve egy nagyobb hókupacba.
- Haaaa? Haruka bácsi! Nézd meg mit csináltál! - üvöltött fel Aya-chan
- Én...izé...nem hittem volna, hogy leesik. - nevetgélt Haruka-kun.
Mindketten odarohantak segíteni a frissen pottyant vendégnek. Karját megfogva húzták ki a hókupacból. Haruka nagy meglepetésére, egy gyönyörű nőt emelt ki, aki rövid sortos mikulás szoknyába, és melltartóban volt. D kosaras mellekkel, és szép csípővel megáldva. Haja hosszú, világos vörös színű volt...és démoni szarvakkal, és démonfarka is volt.
- Voaah! De hisz...de hisz!!
- Áiii, a lábam. Jól elestem miattatok. Még a lábam is eltört szerintem. - felelte az ismeretlen mikulás kosztümben lévő nő. - ti hogy-hogy ébren maradtatok? Azt hittem a varázslat titeket is elaltat.
- Mikulás!!! - mosolyogva üvöltött fel Aya-chan, és ugrott a nyakába.
- Oh ho ho ho ho! Igen, bizony én vagyok! Remélem kis lurkó jó voltál idén, mert finomat hoztam nektek. - felelte a succubus aki ezek szerint a mikulás volt.
- Izé...de hogy..de...te egy KMFS vagy! Nem a mikulás! - fakadt ki Haruka-kun
- Ejj milyen hitetlen szavakat hallok! Én a mikulás vagyok! Mért mit hittél? Valami pocakos, hosszú őszszakállas nagypapa a mikulás valójában? Oh ho ho ho ho ho! - nagyokat vihorászott a mikulás – de látom te még a régi inkognitóm szerint nőttél fel. Szólítsatok csak Santa-chan-nak. - kacsintott és mosolygott Haruka-kunra, aki kicsit zavarba jött.
Disclaimer: this post and the subject matter and contents thereof - text, media, or otherwise - do not necessarily reflect the views of the 8kun administration.
No.11950
>>11949
Percekkel később már a kandalló mellet kötötte be Haruka-kun Santa-chan törött lábát. Miközben Aya-chan repülve hozta a finom és még forró karakót és süteményt.
- Oh ho ho ho, de édes vagy! Bár minden ilyen kis succubus lurkó élne még a földön. - avval nagyot szürcsölt a kakaóba, és finoman harapott bele a sütibe. - gondolom most hogy elfogtatok sok kérdés forog a kis fejetekben. De az az igazság hogy nincs időm elmesélni ezt. Messze van még az éjszaka vége, és már most késésben vagyok. Ezt még jóízűen megeszem de...ááíítátátá.. - felelte végül Santa-chan aki rálépve törött lábára, végigfutott testén a fájdalom.
- Ohaah! Óvatosan Santa-chan, nagyon friss még a sérülés. Másnap reggelig nem is fog ez begyógyulni.
- Mi? Az nem lehet! Én a mikulás vagyok! Nekem most kötelességem van! Mi lesz így a karácsonnyal? - vette fel Santa-chan.
- Majd mi segítünk! - felelte Aya-chan.
- Mi? Szó se lehet róla! - felelte mérgesen Haruka-kun
- Most mért Haruka bácsi? Santa-chan lesérült, hogy fogja kiosztani az ajándékokat? Hogy lesz gí karácsony??? - tette fel a kérdéseket.
- Haruka....bácsi? Oh ho ho ho! De édes! Szóval te ilyen crossdressing fiú...
- ELÉG! - üvöltött fel Haruka-kun, aki nagyon zavarba jött a mondattól.
- Oh ho ho...bocsánat édesem, de annyira cuki látni így téged. – fogta meg nyugtatóan az arcát Santa-chan, Haruka-kun arcát.
- Anoo...mi az a crossdressing Santa-chan? - kérdezte érdeklődve Aya-chan
- Owaaah! Izé..aaahmmm...Aya-chan várj! Se...segítek...Santa-channak befejezni a munkáját... - mondta kicsit zavarba jőve Haruka-kun.
- Valóban? - érdeklődött Santa-chan.
- Hurrá!!! - üvöltött fel Aya-chan, és ugrott oda közéjük nagyokat mosolyogva. - De mégis hogy csináljuk? Nem láttam, hogy szánnal és rénszarvasokkal érkeztél volna Santa-chan.
- Mert már nem is azokkal közlekedek! - kacsintott Santa-chan, és előhúzott a zsebéből egy világító tőrt, ami tokjába élesen lezárva világított minden színben. - kifejlesztettem egy saját védőeszközt, amit az utazásomra felhasznált varázserővel vérteztem fel. evvel pikk-pakk ott termek bármelyik ház tetején egy külön portál segítségével.
Átadta Haruka-kunnak a fegyvert. Aki kézbe fogva vizsgálta a szerkezetet. Próbálta kihúzni de nem nagyon sikerült. Pedig nem volt lelakatolva.
- Ha tényleg segíteni akartok, akkor jobb ha indultok. Már csak pár óra van hátra, és egy csomó házhoz kéne még elmenni. - egy hosszú listát adott át Aya-channak – fogd kedvesem, olvassátok fel az adott ház nevét, nyomjátok meg a tőr végét, és az átjáró oda visz titeket.
avval Haruka-kun még tanakodva nézett Aya-chanra, aki nagyra nyílt mosollyal nézett vissza rá. Mivel most ő a felelős vigyázó, muszáj vele tartani. Akármilyen is abszurd a szituáció. (bár hogy így kiderült számára hogy a mikulás is KMFS volt mindvégig...)
Percekkel később már a vállára dobta Santa-chan zsákját, kezében a tőrrel pedig készen állt megmenteni az idei karácsonyt. Ayu-chan már nagyon vigyorogva várta, hogy elinduljanak. Még integetett Santa-channak, aki mosolyogva figyelte ahogy a kis duó elindul, majd jobban betakarózva szürcsölte tovább a kakaóját. Haruka-kun kérte a következő ház címét, majd Aya-channal közösen kimondva a kapu megnyílt, és elindultak felé. Épp hogy eltűntek, a hára újabb csend honolt. Még Santa-chan is elszundított a kényelmes kanapén, és a jó meleg kandalló mellett.
Disclaimer: this post and the subject matter and contents thereof - text, media, or otherwise - do not necessarily reflect the views of the 8kun administration.
No.11951
>>11950
Percekkel később Haruka-kun és aya-chan egy ismeretlen területen taálta magát. Egy megszokott kis ház előtt teremtettek.
- Úgy tűnik ez lesz az. - felelte Haruka-kun, miközben nézte a papírra írt címet.
- Hát akkor...menjünk be! - mondta magabiztosan Aya-chan, és avval az erővel berúgta az ajtót, ami kiszakítva a helyéről a ház másik végére repült. Hatalmas kiáltást lehetett hallani.
- Oaaaw! Gyorsan Aya-chan, dobd be az ajándékodat és húzzunk innen! - avval Haruka-kun kikapva a zsákból valamit (csodák- csodájára pont a megfelelő ajándékokat) dobta oda Aya-channak aki röhögve dobálta befelé, evvel romba döntve több lámpát, szobrot, és képet a falról. A ház lakói is lerohantak, akiket jól arcon vágott az ajándékokkal. Ezt látva jókat röhögött az egészen. Haruka-kun meg aggódva kapta fel és ugrottak a portálba.
Majd kikötöttek egy másik lakásba, ahol most kivételesen a tetőre érkeztek.
- Vaaah...nem valami fényesen indul a karácsonyi karrierem.
- Gyere Haruka bácsi, azt hiszem beragadtak az ajándékok – Aya-chan eközben a zsákból kivett ajándékokat gyömöszölte be a kéménybe. Amik már vígan elkezdtek meggyulladni a tűztől, ami épp lent volt.
- Vooaaah! Várjál az ne úgy, még a végén! - de amint kimondta az eltömített kémény hatalmasat pukkanva robbantotta ki a ház ablakait, és öntötte el a lakást, sűrű fekete felhővel. A házban lakók jajveszékelve menekültek ki otthonukból, és köhögve szemüket törölve nézték, hogy mégis mi történt.
Haruka és Aya gyorsan leléptek. Haruka-kun csak fogta a fejét mibe keveredtek. De szerencsére nem fog kiderülni kik voltak azok. A következő állomásnál egy nappali közepébe kerültek.
- Hála az égnek... - fújta ki magát Haruka-kun, majd meglátva, hogy Aya-chan a zsák felé közeledik, gyorsan elcsaklizta tőle. - Ehehehehehh...izé, ezt majd én átveszem. Tessék, vigyázz a tőrre, amíg én elrendezzem ezt.
- Nyaaaah, azt hittem segíthetek.
- Segítesz is...te fogsz kormányozni...de ezt most hagyjad rám.
- De ez így uuuncsiiiiiii!!! - fakadt ki Aya-chan, aki elragadva a tőrt inkább elment felfedezni a lakást.
Haruka-kun kicsit kifújva magát rázta a fejét. Elkezdte szépen kivenni az ajándékokat, és elrendezni szépen őket. Amikor már az utolsó csomaggal is végzett lépéseket hallott a hátam mögött.
- Mi...ku...lás? - egy fiatal kis srác hangja volt, aki a ricsajra ébredt fel, és ébredezve törölgette a szemét.
Disclaimer: this post and the subject matter and contents thereof - text, media, or otherwise - do not necessarily reflect the views of the 8kun administration.
No.11952
>>11951
Haruka-kun megtorpant a hangtól, váratlan vendégre nem számított. Ha most megfordul, gyorsan kiderül, hogy hiába van mikulás szerkóban, nem ő lesz az. De ha elég ügyes...talán tud adni akkora tockost a gyereknek, hogy elaludjon. Ekkor Aya-chan körbejárva a házat meglátta hátulról a lakás kis tulajdonosát, méregette, majd valami furcsa, eddig nem érzett érzés kerítette hatalmába. A kézben a tőr lila színben felvillant, majd az egész testét átkarolva aurát képezett körülötte. Szemei vörösbe izzottak, barna, festett haja pedig egyre jobban fakulva hirtelen vörös színbe pompázott. Kiejtve a kezéből a tőrt, és az a szőnyegre huppanva sétált előre, észrevétlenül a srác felé. Haruka-kun épp hogy hátrafordult, mikor meglátta az átváltozott kis Aya-chan vörös szemeit, és vérvörös haját kibontakozni. „Mi a? UAAAHH!!! Csak...csak nem?” nyilallt belé a felismerés. Mintha csak a fiatal Karina úrnőt látná maga előtt...sőt tovább szörnyülködve még a szelleme is megjelent pármásodpercre, hatalmasakat kacarászva. Remegve rágta a körmét, a ház tulajdonosa meg nem tudta kit is lát, de hirtelen valaki hátulról átkarolta. Kezéből a macit kiejtve nemtudta mit csináljon, miközben Aya-chan, hátulról átkarolta. Lábával a kis srác lábait zárta be, egyik kezét az égnek emelte, másikkal a pizsama ruháját felemelve a mellkasát kezdte simogatni. Miközben szájával a nyakát kezdte csókolgatni a srácnak. Megszeppenve vette tudomásul a srác, hogy valaki elfogja. De mégsem érezte, hogy csapdába esett. Ellenkezőleg még jól is érezte magát, ahogy az ismeretlen átkarolja, és simogatja. Nagyon furcsa volt neki, ilyet még sose érzett. Hát még mikor a fütyije elkezdett mocorogni, és furán felágaskodni a gatyájában. Ezt az átváltozott Aya-chan is megérezte, gyorsan rámarkolt a srác gatyájára, és a kis ágaskodó fütyijét kivéve elkezdte masszírozni. A srác még nagyobbat meglepődve akarta kinyögni valamit, de Aya-chan gyorsan szájához fordította a fejét, és mély csókot adott neki. A csók után kicsit előre döntötte a remegő testet, majd karját elengedve fütyije végére tette nyitott tenyerével, míg a másikkal elkezdte fel-le húzogatni rajta a bőrt. Nyelvévvel pedig a srác arcát, majd fülét kezdte el nyalogatni, harapdálni. Haruka-kun teljesen leblokkolt a látványtól, és furcsa érzések kezdtek mocorogni falatnyi bugyijában. A kis lurkók kéjelgése végül véget ért, és a kis srác kilövellte első ondóját Aya-chan kezeibe. Nagyot sikoltva még remegett mint a nyárfalevél, majd eldőlt testével a földre. Aya-chan még mindig transzba esve vizsgálta a kezére került friss testnedvet. Vizsgálgatta, mozgatta, majd feje felé emelve, nyitott szájjal meg szerette volna kóstolni. Haruka-kun ekkor kapcsolt, hogy ennek rossz vége is lehet. Gyorsan odarohant, és még időben le tudott adni egy bénító ütést Aya-chan nyakára, amitől teljesen kiütötte. Aurája eltűnt, szemei újra normálisak lettek. Ám a haja vörösen maradt.
- Hála az égnek...Allahem, remélem ezt nővérem is tudja. - tanakodott Haruka-kun, majd hónalja alá véve Aya-chant, hátára csapva pedig a zsákkal indult meg a megnyitott portál felé. Vagyis csak ment volna, mikor a kis srác, aki most élte át első fütyitornáját el nem ragadta a lábát.
- N..ne...neeeh! Ne menjetek el! Még, még akarok! Nagyon jól esett – mondta a srác, teljesen elpirulva, kielégülve.
- Eressz el! Majd ha idősebb leszel, érted is eljönnek...vagyis...tudsz szerezni még ilyen örömöket! - felelte Haruka-kun.
- Neeeeh...nekem...most keeelll! - avval felcsimpaszkodott a srác és a földre rántotta Haruka-kunt. A srác pedig egyenesen Haruka-kun bugyirája esett a buksija. Nagyokat pislogott, majd jobban beletörölve az arcát feltápászkodott és elpirulva fogdosta Haruka-kun nemesebbik szervét a bugyin keresztül.
- Mi...mi ez? - kérdezte a fiú.
Haruka-kun erre olyan zavarba jött, hogy felüvöltve akkora pofont leadott a srácnak, hogy a szoba másik végébe repülve, beverve a fejét a falba elájult. Haruka-kun könnyes szemekkel nézett maga elé. Majd hallva, hogy a többi lakó érkezik lefele a lépcsőn. Gyorsan felkapva mindent ugrott be a portálba.
Disclaimer: this post and the subject matter and contents thereof - text, media, or otherwise - do not necessarily reflect the views of the 8kun administration.
No.11953
>>11952
Miután Aya-chan felébredt szerencsére nem emlékezett semmire mi is történt vele valójában. Az este további óráit egyre ügyesebben észrevétlenül vitték ki az ajándékokat. Végül sikerült mindenhova kivinni az idei ajándékokat. Mosolyogva és büszkén mentek haza Santa-chan elé. Aki már teljesen felépülve, lábait linglang olajjal kenegetve várta őket. Percekkel később, kint a kertben összeszedve minden cuccát, Santa-chan hazatérni készült.
- Oh ho ho ho ho! Nagyon köszönöm szépen kedveseim! Nélkületek az idei karácsony nagyon nagy bajba került volna. - mondta mosolyogva Santa-chan.
- Szóra sem érdemes Santa-chaaaan!!! - monda Aya-chan nagyon mosolyogva.
- Az én dolgom idén véget ért. A szeretteitek boldogan szunyókáltak bent a lakásban, senki sem tudja, hogy itt voltam. És ez maradjon is köztünk. - kacsintott Santa-chan Aya-channak, aki mosolyogva bólogatott.
Haruka-kun nagyon boldog volt. Végre annyi év után valami nagyon fontosat tett le az életben. Bár nem pont erre számított, de ez is jól esett neki. Igaz hamarosan újfent egyedül fogja érezni magát, de mit számít, ha megmentette a karácsonyt. Már visszafordulni készült a családi házba, hogy a többieket fogadja, mikor is. Santa-chan a vállára téve a kezét, megfordítva egy mély, és érzelmes csókot adott neki. Haruka-kun kikerekedett szemmel fogadta, majd szép lassan szemeit becsukva ölelte át, és húzta magához Santa-chant. A csókot nézve Aya-chan az ujját a nyelvéhez mutatva adott ki öklendező hangot. (nem nagyon tetszett neki, hisz még gyerek volt)
- Haruka-kun... - mondta elpirulva Santa-chan.
- Santa-chan...
- Tudod...már jó ideje nincs kis rabszolga segédem...vagy ahogy ti mondjátok „krampuszom”. Nem akarsz velem tartani Haruka-kun? Nagy segítség voltál most, és máskor is jól jönne a kis karjaid. - felelte Santa-chan és melleihez húzta Haruka-kun kezét.
Haruka-kun talán még boldogabb volt mint gondolta. De tudta, hogy evvel hátrahagyja a családját, és kis barátját Aya-chant. Nagyon elkezdett gondolkodni, hogy mi legyen. Végül tanácstalanul odanézett Aya-chanra, aki kis vörös kobakjával mosolyogva csak ennyit mondott:
- Menj csak Haruka bácsikám. Anyu majd meg fogja érteni. Gihih~
Haruka-kun elégedetten és elpirulva mosolygott, könnyeivel küszködve. Bólintott Santa-channak, aki mégközelebb húzta magához és elégedetten felröhögött mikulás módjára. Megnyitotta a portált, egyenesen az észali sarkra, Haruka-kun kezét megfogva pedig elindultak. Még utoljára integettek Aya-channak, majd végül átléptek, és eltűntek az éjszakába.
Disclaimer: this post and the subject matter and contents thereof - text, media, or otherwise - do not necessarily reflect the views of the 8kun administration.
No.11954
>>11953
A kis succubus másnap reggel nagyot visítva, ébresztette testvéreit. Anyukája teljesen kipirult és kielégülve mászott ki a szobából. Majd megigazítva magát ment oda a lányokhoz.
- Oi, oi, hát mi ez a nagy ricsaj lányok? Máris karácsony reggel lenne?
- Igen anyu! Nézd mit hozott a mikulás! - mutatta az egyik a halom ajándékot.
- De hiszen mi csak...azok meg...vagyis, persze itt járt a mikulás. - kacarászott Succubi/Kaho
- Képzeld anyu! Én mentettem meg a karácsonyt Haruka bácsival! - felelte Aya-chan, aki nyakába repült anyukájához.
- Ez nagyon vicces, de biztosan csak álmodtad az egészet.
- Nem, nem! Tényleg így volt. Nézd, ezt neked hagyta itt Haruka bácsi! - avval egy képeslapot nyújtott át amin Santa-chan és Haruka-kun mosolyogtak vissza.
- Mia fene? Ez...tényleg? - akkor meglátta kislánya vörös hajkoronáját. Kicsit megszeppent, mivel gyermekkora óta ő festi a haját barnára, amióta megszületett. Erős volt a gyanú, hogy kitől örökölhette, de mostanra már mindegy is volt. Meggyőződött hogy az akit elpusztítottak már nem térhet vissza. Olvasva a levelet, és lányának történetét teljesen elpirult, hogy mi minden történt öcsikéjével. (és kicsit irigykedett is, hogy Santa-chan milyen szépen néz ki még ennyi év után)
A csendet végül a Végzet nővérei törték meg. Akik mocskosan, teljesen megtörve, mindenféle sebekkel a testükön, szakadt bugyiban és melltartóban jelentek meg. Szájuk szélén, és lábuk között megszáradt zöld massza foltok maradványai csöpögtek.
- Veletek meg mi történt?? - kérdezte Succubi/Kaho
- Ne akarjátok tudni... - avval a két nővér bevonulva a fürdőre, maguk után csapták az ajtót.
A karácsony jóízűen, és nevetgélve folytatódott. Az asztalhoz ült mindenki, a nővérek már teljesen tisztába, harci ruhájukba foglaltak helyett. Az öt kis lurkó pedig már alig várta, hogy a megtermett hatalmas vaddisznó és őz az asztalra kerüljön. Nagyot nevetgélve köszöntöttek egymásnak boldog karácsonyt. Bár...Succubi/Kaho nagyon zavarta, hogy hova lettek a fiúk.
- Nővéreim, a fiúkat nem látáttok? - kérdezte érdeklődve.
- Mi azt hittük te tudod hol vannak. - felelte a fiatalabbik nővér.
- Amikor utoljára láttam őket, a pajta felé mentek. - felelte az idősebbik.
Megdöbbenve néztek egymásra, hogy amíg ők karácsonyoznak, a szeretteik eltűntek! Egyszerre felugorva repültek ki a pajta felé, és aggódva kezdték keresni. Se híre se hamva nem volt Anon-kun és Sato-kunnak. Bármi is történt velük, itt nincsenek.
Succubi/Kaho végül egy falhoz szegezett írást és képet vett észre.
„Ha élve akarjátok látni a szerelmeiteket, jöjjetek egyedül az új év hajnalakor oda, ahova úrnőtök szintagmája elindult még az évszázad elején! Ideje a sok éves viszályunkat lerendezni...mindörökre!”
A képen Succubi/Kaho és a két nővér számára nagyon is ismerős személy látszódott, ahogy a két srácot kikötözve, és meztelenül fejjel-lefelé lógva pózolt közöttük. A Rókatündér volt az.
Disclaimer: this post and the subject matter and contents thereof - text, media, or otherwise - do not necessarily reflect the views of the 8kun administration.
No.11955
>>11954
Eközben valahol messze északon, egy feltűnően túldíszített házban...
Santa-chan házában hangulat gyertyák fényei világították be a szobát. Szenvedélyes, és mély sóhajok hallatszottak a házban, ahol a már teljesen meztelen Haruka-kun, szenvedélyesen csókolta szerelme ajkait, aki viszonyozva a szájában mászkált hosszú, succubus nyelvével. Haruka-kun nagy levegőt fújva folytatta csókját Santa-chan mellei között, majd virgonc kezeivel leszedve a vörös csipkésmelltartót szájába vette, hatalmas duzzadó mellbimbóit. Akár egy virgonc kis gyerek olyan elégedetten nyalta, és falta az emlőket. Másik kezével meg körbemasszírozta a másik mellett is. Santa-chan nagyókat sóhajtott fel, és elpirulva figyelte ifjonc kis segédjének habzsolását. Hatalmas combjával magához húzta, és dörzsölte alsó testét Haruka-kun combjaira. Hátát átkarolva, megmarkolva apró popsiját húzta egyre jobban magához.
- Ahh...igen...uuuh...de rég éreztem már ezt a kellemes...és...aaaahh!!! - mondta Santa-chan.
Kezei végül lejjebb csusszanva ragadta meg az ifjonc álló farkát, amit megragadva szenvedélyesen elkezdte masszírozni. Haruka-kun érezve, szájából kiesett a hatalmas mell, és megfordulva fejét a két mellközé nyomta, és lihegve nyögdécselt.
- Tudom ám mit élvezel igazán a legjobban. - avval Santa-chan hosszú ujjai, Haruka-kun popsija között mozgolódott. Hátsóbejáratát egyre jobban izgatta hosszú manikűrözött körmeivel, amitől Haruka-kun csak még jobban felsikoltott. Majd mikor az ujjak beljebb hatoltak...Haruka-kun nagyot nevetve a mennyekbe érezte magát. Santa-chan fürge és hosszú ujjai, csak úgy törtek elő a kis szűk pospiba, amik évek óta kihasználatlan volt. A finom puha ujjak morgolódása végül elérte a prosztatát is, amit nyomkodva és masszírozva Haruka érezte az örömök oltárja felé halad.
- Ez minden kisfiú szereti. Te sem vagy kivétel. - mondta Santa-chan, aki mély csókot adott fentről-lefelé Haruka-kunnak.
Végül egyre hevesebben, és kiéhezve nyomta ujjait Haruka popsijába, ami végül a farka masszírozásával hamar elérte az eredményét, és Haruka-kun elégedetten lövellte ki testnedveit a mikulás házába.
Percekkel később, egy hatalmas nyalókába kapaszkodva, hátra pucsítva testét, vigyorgó elpirult arccal várta Santa-chant. Aki levéve hatalmas bugyiját, nagy és vastag pénisze is előkerült. Haruka-kun teljesen elolvadva nézte a már nedvesedő péniszt. Popsijával meg még jobban mozogva kívánta a dolgot.
- Nah kis szerelmem...készen állsz a vágtára? - kérdezte Santa-chan, egyik ujját nyalogatva.
Haruka-kun pedig lányosan nyögve, csillogó szemekkel bólintott.
Disclaimer: this post and the subject matter and contents thereof - text, media, or otherwise - do not necessarily reflect the views of the 8kun administration.
No.11956
>>11955
Santa-chan odaérve, kezében hatalmas farkát kezdte masszírozni. Másik kezével pedig a virgoncan mozgolódó popsit kezdte simogatni. Majd végül hozzádörzsölve farka végét, makkját kezdte előretolni a szűk kis popóba. Megnyalva szája szélét, végül óvatosan előrenyomva behatolt Haruka-kun barlangjába, és előretörve helyezte beléje. Haruka-kun éktelen nagy kéjes nyögést adott ki, szemei könnybe úsztak a gyönyörtől. Végre egy KMFS farkát érezhette testébe. Annyi magányos év után. Santa-chan fallosza csak mozgolódott benne. Fel és le, fel és le. Egyre jobban benedvesedve, és keményebben. A vágta csak úgy haladt előre. Haruka-kun teljesen belemarkolva a cukorka nédva mozgott előre és hátra, miközben szerelme tolta befelé szerszámát.
- Ahh...ahh...aaaaaaaaaaaammm....aaaahhH!!!! - kéjes nyögések még a tomboló hóvihart is elnyomták.
- Uuuuughh....Allahem, milyen szűk és meleg belül, ez a törékeny kis test! Nem tudok betelni vele! - mondta Santa-chan, majd kivéve farkát, elragadta Haruka-kunt. Ledobta magát a szoba másik végén található kandalló mellé helyezett hatalmas jegesmedve szőnyegen, és fordította maga felé az épp reszkető lábú Haruka-kunt.
- gyerünk kis krampuszom! Azt akarom, hogy lovagolj hatalmas farkamon! Örökön-örökké, amíg a jövő karácsonya el nem jön!!! - felelte Santa-chan.
Haruka-kun teljesen elpirulva nézte szerelmét. Ahogy a szőrös fehér bundán elterülve nyomja egymáshoz melleit, másik kezében pedig farkát fogva rázogatja. Haruka-kun szemei az égbe nézte és nagyokat röhögcsélt magában. Nagy terpeszbe állt Haruka, farkát kezébe fogva, egyenesen Santa-chan farkára ült rá. Kicsit igazított magán, majd a hatalmas fallosz újra kis barlangos testébe került. Haruka a kérésnek eleget téve most ő mozgolódott fel és le. Santa-chan meg melleit fogdosva élvezte ki a kis srác mozgolódót testét, miközben farkával pumpálta annak hátsóját. Testük csak mozgott, ők meg csak szenvedélyesebben nyögtek, és üvöltöttek. Mindkettőjük a mennyekbe érezték magukat. A hatalmas fallosz már Haruka-kun gyomrát ütötte, amit megfogva hasát jelezte mennyire élvezi az egészet. Több percen át mozogtak ebben a pózban. Nagyon elnyújtva, hogy mindörökké tartom ez az érzés. Ám végül mindketten megérezték a lüktető fallosz lövésre kész. Haruka-kun jobban élvezte a remegő falloszt popsijába. Második fokozatra kapcsolva mozgott. Santa-chan megragadva a combját végül ő szúrta egyre hevesebben beléje farkát, majd mindketten nagyokat üvöltve végül elsültek!
Disclaimer: this post and the subject matter and contents thereof - text, media, or otherwise - do not necessarily reflect the views of the 8kun administration.
No.11957
>>11956
Santa-chan farka csak úgy pumpálta a kis testbe farka ondótermékét. Haruka-kun farka pedig az égbe kiálltva remegve sült el, és locsolta le szerelmének arcát, és melleit. Santa-chan visszaesett a prémes szőnyegre, és arcát dörzsölte a szebb napokat megélt jegesmedve bundájába. Haruka-kun még kicsit élvezve a succubus farkát a popsijába, szép lassan elkezdett kimászni belőle. Mikor a makkhoz ért, érezte, hogy hátsója összeszorulva beszorult. Remegő lábakkal ott állt, majd kezével megragadva elkezdte kifelé masszírozni. Aminek hatására a megmaradt ondó is kicsurrant kis popsijába, majd végül csak sikerült kivenni a farkat. Hátsójából meg csak úgy szivárgott kifele a mézédes ondó majd egy liter terméke. Haruka-kun térdre rogyott, és előredőlve feküdt rá szerelmére. Szenvedélyesen megcsókolták egymást, és még sok óráig egymáson feküdve maradva aludtak el a soha ki nem aluszó kandalló mellett.
Folytatjuk!
Disclaimer: this post and the subject matter and contents thereof - text, media, or otherwise - do not necessarily reflect the views of the 8kun administration.
No.11958
Kellemetlen szúró fájdalom, suttogó hangok a fejemben, sötétség érzése és hideg futja át a testemet. Valaki rajtam fekszik. Nő lehet, hisz érzem puha melleit a hátamra nyomódni, és teste melegét ahogy teljesen átkarolva...megerőszakol éppen. Lassan kinyílik a szemem, de még csak foltokat látok. Valaki van előttem, ő is nőnek tűnik, jóízű nevetését hallom csengeni a fülembe. Kezei hajamba túrva kapaszkodik, néha megsimogatva államat. Hirtelen elkap a légszomj és gyorsan rájövök mi miatt. Az előttem lévő nő személy szorgosan dugja le torkomon nemi szervét.
Észbe kapok ettől hirtelen. Elkezdek kalimpálni, lemászkálódni ebből a szituációból. De mind hiába, karjaimat nyúlós és sikamlós csápok fogják le és kötözik a földre. Kiáltanék segítségért, de mind hiába. A furcsa idegen nőszemély fallosza cuppog a számba, és ki-be mászkálva épp örömét leli amit csinál. Elégedetten mélyeket sóhajtva kacarászik rajtam. Melleit meg-megfogva ingerli teste egészét. Igazán élvezheti. Hát még aki hátam mögött épp hátsófelemet szentségeli meg, és fosztja meg szüzességétől. Az idegen nőszemély derekamat fogva, néha megsimogatva mellkasomat, belemarva mellbimbóimba tolja felfelé farkát az én popsimba. Szinte már rutinosan tör egyre előre és előre, miközben egyre sikamlósabb és kényelmesebben végzi dolgát. Testem egésze remeg. Nem tudom, hogy jutottam ide, és azt sem miért pont engem ver a sors evvel...de élvezem. Már nem rettegek el rablóim elől, sőt mi több amit csinálnak velem már nem érzem úgy hogy megszentségtelenítenének. Örömet, és jó érzést okoznak nekem. Nem tudom miért, de nem harcolok tovább. Kezeimet eleresztem, mire a csápok szorításai is enyhül. Cserébe elkezdenek felhúzni engem. Fejem megbillen, számból kiesik az előttem lévő nőszemély fallosza. Édes előváladéka öklendezem fel és folyik kifelé a számból, miközben nyelvem majd kiesik a helyéről. Folyamatosan csak nyögök. Hátam mögött lévő leányzó még nem végzet velem. Rendületlenül folytatja násztáncát velem. Leül a pódiumra, karjaival átölelve magához húz engemet. Akárcsak egy kislány a plüssmackóját, fejét a hátamra fekteti és megnyugtató nyögéseket duruzsol a fülembe. Előttem lévő leányzó is közel hajol felém. Mellei az én mellkasomra fekteti, karjaival társa arcát simogatja...a másikkal meg az én farkamra fektetve masszírozni kezdi. Farkas szemet néz velem, bár én még mindig halványan látom. Vörös haja, és még vörösebben izzó szemeit kezdem kivenni. Elégedett kacarászva nézi, ahogy élvezem ezt az egészet. Majd hirtelen olyat csinál, amire nem számítottam.
Disclaimer: this post and the subject matter and contents thereof - text, media, or otherwise - do not necessarily reflect the views of the 8kun administration.
No.11959
>>11958
Fejét felemeli, és mélyen lenéz az arcomba. Kezével visszafordulva számat hatalmasra nyitja, majd ő is így tesz, és nyelvét kidugva közelít lefelé arcomra. „megfog csókolni” gondolom magamba. De előtte szájából nagy mennyiségű nyálat folyat az én számba! Nyálterméke végigfut az egész számon és már csorog lefelé a torkomba. Kis híján majdnem garatra ment, mikor végre lehajolva nyelves puszit add nekem. Hatalmas nyelve hihetetlen párbajt vív az én nyelvemmel. Majd győzedelmeskedve és meglepetésemre még tovább megy a torkom irányába!
Kezei gyorsabb fokozatra váltva kezdi fejni a farkamat. Hátul lévő birkózó lány pedig szintén gyorsabban és hevesebben kezd felfelé szúrni belém, miközben nyögései is egyre elszántabb és démonibb lesz. Nem bírom tovább, ez már túl sok a testemnek is. Kezeimmel eltolom a leányzót, számból csak úgy omlik kifelé hosszú és nyálas nyelve. Fenekembe egyre erősebb pumpáló érzés fog el, és éktelen nagy sikítás a hátsó lánytól. Majd én is felüvöltve egyszerre ellőve farkunkat sülünk el.
Ondómmal beterítem az ellőttem lévő leányzót, aki kapva a friss, meleg váladékot végigsimogatja kezeivel testén. Szájával pedig mohón nyalja fel. Hátsó lány meg kirántva farkát, az égnek emelve lövi telibe arcomat, és testem egészét.
Mindhárman egymáson fekve rogyunk össze. Nagyokat lihegve, teljesen kipirult arccal, egymást ölelve, teljesen elázva fekszünk a földön.
Látásom teljesen kitisztul, magamhoz húzom az egyik lány arcát, és mély csókot adok neki...olyan igazi szívhez szólót. Csak most látom, hogy nem e világról származó. Hosszú, démoni farka és szarvai vannak. És ahova elvittek nem kicsit kínzó kamrának tűnik.
A csók után megszólal a lány:
- Sato-kun...Sato-kun...ugye elhoztad a bizonyítékokat?
- Bizonyí...milyen bizonyíték?
- Sato...Sato.... - ekkor újra megcsókolom a hosszú vörös hajú démonlányt, és teljesen ráfekszem.
- SATO-KUN!!!
Disclaimer: this post and the subject matter and contents thereof - text, media, or otherwise - do not necessarily reflect the views of the 8kun administration.
No.11960
>>11959
Riad fel hirtelen álmából Sato-kun. Aki egy hatalmas nagy pofont kap Chubby Succubus-tól.
- Ébresztő popsitöltelék! Ez nem a délutáni szeánszunk, hallod-e!! - üvölti fel a Végzet Nővére – Még egyszer megkérdezem, ELHOZTAD A BIZONYÍTÉKOK PAPÍRJAIT?
Sato-kun észbe kap hogy nem teljesen ott van, ahol volt. Mindez csak egy régi, még ünnepek utáni elrablásának az emlékei elevenedtek fel. Azóta eltelt három hónap is. Már nem is emlékszik pontosan mik történtek vele, és Anon-kun-al. De álmaiban még mindig vissza-visszatér azok az éjszakák jobbak és rosszabbak is. A végzet nővére előtte állt, nagyon is csinos üzletasszony ruhában, és szemüvegjében. Karjai összekulcsolva, egyik kezében egy aktatáskával, másikkal megigazítva ksi szemüvegét nagyon mérgesen néz szerelmére.
- Tudhatnád, hogy annyi baszakodás után, végre eljött az igazság pillanata. Te pedig elkezdesz itten csucsukálni. Még egyszer megkérdezem, nálad vannak a bizonyítékok???
Sato-kun nagyokat sóhajtva emeli fel a földről a saját táskáját, és kivéve belőle egy dossziét nyújtja át szerelmének. Chubby succubus meg mérgesen tépi ki kezéből. Teste egyszerre remeg bele, hisz ruhája szinte rátapad kicsi súlyfeleslegével, és ött ujjal kapaszkodva küzd azon, nehogy szétszakadjon. (Sato-kun nagy bánatára) Lábai még mindig kecsesek, és hatalmas combjai csak úgy szorulnak kifelé a combharisnyájából.
- Fél óra múlva kezdődik. El ne aludj nekem!
- Jó, jó értettem... - sóhajtott fel Sato-kun
Chubby Succubus arcára tette kezét, és megsimogatva emelte fel Sato-kun arcát és lenézve mondta neki:
- Tudom, hogy nem én vagyok a kedvenced. Tudom, hogy nővérem iránt, nagyobb szerelmet érzel. Bocsáss meg ha durva voltam, én nem...
Ekkor Sato-kun megfogta kezét, amire chubby succubus elpirult.
- Miket beszélsz, hisz a te ölelésed és melegséged szerettem a legjobban. - mondta Sato-kun
Chubby Succubus hirtelen elpirult ezen, szemei megkönnyezték ezt a pillanatot.
- B-baka... - mondta elcsuklova chubby succubus, majd eleresztve kezét rohant be az épület szárnyába.
Sato-kun kellemesen mosolygott ezen. Még ha kicsit álmos feje is volt, nagyon örült neki hogy chubby succubus még mindig szereti. Még ha ezt csak mérgében tudja sokszor kimutatni. Nagyot ásítva vakarja a fejét. „azt hiszem harapok valamit a büfében” mondta magában, majd Feltápászkodva elindult a lépcsőn lefelé. Útközben észrevette Haruka-kunt aki szintén bóbiskol az egyik széken leülve. Kedvenc női ruhájában, a fehér inges, kis fekete kabátjában, és miniszoknyájában, mostanra rövidre vágott hajjal van jelen. Békésen, fejét a falnak támasztva, szájából a nyála folyva. Sato-kun jót mosolygott rajta, majd továbbment. Nem is tudva, hogy Haruka-kun mit is álmodott eközben...
Disclaimer: this post and the subject matter and contents thereof - text, media, or otherwise - do not necessarily reflect the views of the 8kun administration.
No.11961
>>11960
Hideg, fagyos éjszaka volt. Olyan igazi zimankós téli este. Kint tombolt a vihar, a Succubus tanyán meg csak úgy süvített a szél, és fújta a havat százával. Haruka-kun meg egyre jobban fázott. Pedig három takaró volt alatta, mégis hideg volt ez az idei tél. Kész szerencse hogy a lányok nem fagynak halálra. Bár ez nem csoda, hiszen KMFS. És a pokol legmélyebb bugyraiban még hidegebb van ennél. Ez kis fagypont meg se kottyan nekik. Haruka-kun persze ettől függetlenül nagyon fázott. Főleg hogy kialudt a tűz a lakásból. Fát meg persze hogy elfejtettek a lányok behozni. Fogai dideregve, és remegve mászkált a lakásban kedvenc hálóingjében. Megkereste a hősugárzót, és elégedetten tette áram alá, és élvezte a belőle kiáramló meleget...amíg az áram is teljesen el nem ment. Haruka-kun még jobban vacogva kuporgott a földön. Ha hamarosan nem talál melegebb terminált, lehet ma este lesz az utolsó neki. Egy nagy bundatakarót magára téve kereset másik menedéket a lakásba, mikor nyögéseket hallott az egyik szobából. Mikor ajtót nyitott a Végzet Nővérei szobájába tévedt, akik épp egymásba karolva álomba előjátékoznak.
„Sato és Anon-kun a városba ragadtak a vihar miatt. Csak nem haragszik meg Sato-kun, ha ma ágyasaival alszom el...” gondolta magába Haruka. Becsukta maga után az ajtót, a bundatakarót maga előtt ledobta, majd kecses mozdulatokkal lépet az ágyra. Négykézláb feküdve, pucsítva mászott a hatalmas ágyon, majd mikor a két lány arcához ért, elkerekedett szemekkel nézte mit csinálnak, miután kicsit lehúzta a takarót. A Végzet Nővérei tényleg mélyen aludtak. De a hideg kellemesen simogatta testüket, és megtalálva magukat, egymást kezdték simogatni, és izgatni. Ki a másik mellét, ki a clitorisszal, puncijába belenyúlva hosszú lakkozott körmös ujjaival. Halk, és mélyen nyögdécseltek, nehogy felébredjen valaki.
Haruka-kun óvatosan befurakodott közéjük, majd magukra húzta a takarót újra. Végre kellemes, és finom meleg járta át testét. A felhevült lányok alvó-násztánca megtette hatását. Haruka-kun már elaludni készült, amikor is. Az egyik lány rá nem feküdt az egyik kezére. Haruka-kun nagyon megijedt, és próbálta kihúzni de evvel az idősebbik Succubus szemeit kezdte mozgatni. Mikor Haruka kicsit oldalra tolta magát, hátha úgy ki tudja húzni észrevétlenül, akkor hátával chubby succubus melleit érintette meg. Amire természetesen chubby succubus halkan felsóhajtott. Haruka-kun, most már nem mert megmozdulni. Megpróbált inkább visszahúzódni. Lábait behajlítva aztán az idősebbik succubus égnek álló falloszát érintette meg, amire különösen megijedt. Haruka-kun teljesen elpirulva és izzadva csikorgatta fogait, hogy nehogy felébredjenek. Mert akkor halál fia lesz. Ekkor hirtelen chubby succubus átöleli teljesen, és rámászik a fél testére.
Disclaimer: this post and the subject matter and contents thereof - text, media, or otherwise - do not necessarily reflect the views of the 8kun administration.
No.11962
>>11961
- Saaatoo-kuuuun~ olyan későn értél hazaaaa...aaahhh – mondta
Eközben Haruka érezte, hogy feje alatt egy kéz kezdi átkarolni és magához húzni. Az idősebbik nővér volt az, aki mellei közé húzta Haruka-kun fejét.
- Oooohhh édesem...már azt hittük nem érsz haza....uuuhmmm – mondta, és fejét Haruka-kun hajába dörgölte.
Haruka-kun teste remegni kezdett, miközben feje vérvörös volt a kényeztetés során. Farka pedig lassan vérrel megtelve kezdett állni. Ezt chubby succubus is észrevette, miközben kezeivel taperálta Haruka-t.
- Aaaahmmm, édesem. Hiányoztunk már mi? Mi lenne ha.... - ekkor a succubus eltűnt a takaró alatt, és megtalálva Haruka szerszámát, arcát beledörzsölte. Puszilgatta, simogatta golyóit. Majd nyelvévvel felfelé kezdte nyalogatni. Haruka pedig eközben még mindig az idősebbik nővér mellei között volt, és szuszogni kezdett. „atyaég, mibe keveredtem megint...” De inkább nme próbált szabadulni, mert tuti lebukott volna.
Chubby succubus meg miután kellően körbenyalta, végül bekapta Haruka-kun makkját. Haruka ezért belemarkolt idősebbik Succubus oldalára aki nagyott nyögött ezért. Chubby succubus meg elégedetten habzsolta szájába a trap srácnak a farkát. Nem is tudva, hogy valójában nem szerelmét kényeztetti. Haruka-kun teste mostanra teljesen leizzadt. Egy szaunába érezte magát, olyan testhőmérsékletük volt a lányoknak. Amikor meg érezte, hogy bármikor elsülhet, elkezdett mocorogni. Idősebbik nővér is érezte ezt, gyorsan oldalra fordította Haruka-t, nővérének fejét megsimogatva közölte, hogy jön a kedvenc pózuk. Chubby succubus meg nagyot nyelve mászott vissza és ellentétes irányba feküdt el oldalra.
- Ahhh...igen!!! Gyerünk Sato-kun...tégy magadévá!!!~
De Haruka-kun esze ágába sem volt ezt csinálni, inkább kihasználva az alkalmat menekülőre akarta fogni. De az idősebbik nővér erősebb volt, és visszahúzva nővére irányába fordította.
- Neeh...ne Sato-kun...ez nagyon jó...csináljuk...aaaaah...
Idősebbik nővér megragadva Haruka-kun farkát, mivel az nem volt hajlandó megfelelő irányba menni. Megfogva nővére puncijához vezette. Megsimogatva vele a teljesen átnedvesedett puncit, majd kicsit megmozgatva beletúrta Haruka farkát. Chubby Succubus elégedetten sóhajtott fel, még mindig álomba szenderülve. Haruka-kun meg szép lassan elkezdte elveszíteni a fejét, de a finoman meleg punciban csak jobb érzés fogta el a testét. De megdugni nem akarta, csak benne melegítette akár egy melegszendvicset a mikróban. Érezte ezt idősebbik nővér is, így ráfeküdve Haruka-ra, testével tolta meg, amire Haruka farka beljebb tolódva tört utat chubby succubus puncijába. Nem lehetett mit tenni. Innentől már az érzések vihara veszi át a helyet. Egymáson mászva mozogtak midndhárman. Miközben az idősebbik nővér fallosza is harcra készen állt. Száját Haruka füléhez húzta, és csak ennyit mondott:
- Ohh, Sato-kun...itt az idő megtölteni a szendvicset.
Disclaimer: this post and the subject matter and contents thereof - text, media, or otherwise - do not necessarily reflect the views of the 8kun administration.
No.11963
>>11962
Haruka elképedve várta mi fog történni vele. Miközben farka már ritmusszerűen mozgott chubby succubus puncijába. Aki meg elégedetten verte saját nemi szervét.
Idősebbik nővér, végül kezébe fogta hatalmas péniszét, és végigdörzsölve Haruka-kun hátsóján megtalálta a bejáratott. A nővér makkja erőteljesen és remegve próbált bejutni, majd kis váratva végül bejutva tört előre.
Ennek hatására Haruka-kun sajátos lányos hangján nyögött fel egy hatalmasat, és...hirtelen a lányok megálltak.
Haruka-kun pedig szájához húzta kezét. A végzet nővérei meg hirtelen felriadva néztek a sötét éjszakába. Az ismeretlen lányos nyögésen akadt meg fülük. Ilyen hangot még sose adott ki Sato-kun magából. Mivel még nem aktiválódott az éjjellátó képességük, elkezdték simogatni Haruka-t, hogy jó szerelmük van ott. Azt tudni kell egyébként hogy Sato-kun és Haruka-kun szinte egy magasak, és test felépítésük is megegyezik. Ha Haruka nem hordana női ruhát, meg hosszú hajat, akár testvérek is lehetnek. Haruka totál pánikba esett. Idősebbik nővér még tett egy utolsó kísérletet. És elkezdte tolni hátulról Harukát. Aki pedig chubby succubusba tolta tovább farkát beléje. Haruka lesütött szemekkel, száját betapasztva próbálta visszatartani nyögéseit, miközben a lányok egyre agresszívebben és hevesebben kezdtek mozgolódni közötte. Haruka meg csak tűrte, és élvezte. Csak mozogtak, és mozogtak. Haruka-kun már a sírás kerülgette. Mikor érezte, hogy orgazmusa lesz, nem bírva tovább elvette kezét. az égbekiáltót újfent lányos hangján. Kezével meg cubby succubus pinájából húzta is, és ment el totálisan. Ondójával az egész ágyat bepiszkította. A forró és erotikával fűtött takaróval együtt.
A lányok szélsebesen repültek fel az ágyból. Ujjaikkal egy tűzlabdát varázsolva világították be a szobát. Az ágyon pedig Haruka-kunt látták meg, aki elégedett vigyorral a száján elpirult arccal, félig megtépázott hálóingjében. Teste és az egész ágy pedig saját és lányok testváladékaiban úszott benne.
- HARUKA-KUUUUUUUUUUUN!!!!! - üvöltött fel a Végzet Nővérei. A környék beleremegett üvöltésükbe. Madarak százai repültek el az addigra már megnyugodott hajnal hasadásban.
Disclaimer: this post and the subject matter and contents thereof - text, media, or otherwise - do not necessarily reflect the views of the 8kun administration.
No.11964
>>11963
Órákkal később Haruka-kun az újra begyújtott kandalló mellett feküdt le. (mégiscsak volt egy kis félretett fa a végzet nővérei szobájában) Hatalmas puklikkal a fején, egyik szeme pedig lila színbe pompázva, az egyik nővér ökle után. „Legalább az éjszaka nem fáztam...” mondta Haruka-kun, aki fájdalmasan szürcsölte a reggeli kakaóját. Fájdalmak közepette nézett fel a faliórára. Lassan hat óra, mindjárt harangoznak.
*ding *dong
Hmm, fura...nem emlékszik hogy ilyen hangon szólalna meg a falióra.
- Hé álomszuszék, ébresztő! - szólalt meg háta mögött valaki
Megfordulva pedig egy maszkban lévő, kimonó öltözetben lévő lányt látott meg...akinek róka fülei és lompos farka volt.
- Hé! Hófehérkém! Ne aludj el!
Szólalt meg a maszk mögött, farkát kacéran mozgatva. Majd nagyot huppanva Harukára ugrott. A földre leteperve nézte a rókalány Haruka-t. Szép kimonója kicsit kinyílva, szépséges mellei ugrottak elő.
Haruka kíváncsian nézte a jövevényt. Nem tudta hova tenni. Valami miatt, kezével a maszkoz nyúlt. Majd mikor már pont megláthatta ki van a maszk mögött, egy fénylő kar nyújt a háta mögött és rázta vissza a mi világunkba.
Disclaimer: this post and the subject matter and contents thereof - text, media, or otherwise - do not necessarily reflect the views of the 8kun administration.
No.11965
>>11964
- Hé! Haruka-chan! Kis manókám, kezdődik a tárgyalás!
Rázta meg Santa-chan. Tudjátok, a szépséges succubus mikulás, aki minden évben hoz nektek valami jófélét. A legjobbakat meg különleges estében részesíti. Haruka-kun lassan fél éve együtt vannak. Távol a családtól és élik mindennapjaikat a messzi Északi-sarkon.
Haruka megdörzsöli a szemét, és elégedetten mosolyog vissza Santa-chan-ra.
- Nah végre, azt hittem az orrodat kell lassan befognom, olyan mélyen aludtál. Hihih~
Santa-chan nem változott semmit az elmúlt 1000 évben. Nem is csoda, hisz ő sose harcolt senki oldalán sem. Csak évente egyszer körbejárta a világott szeretettével.
- Ahmm...ummm...nagyon furcsát álmodtam. - mondta Haruka-kun szemét dörzsölve.
- Tényleg? Miről, miről? Meséld el!
Santa-chan kezeit Haruka térdére tette, ahol érezte, hogy teljesen leizzadt a lába. Szoknyája alá nyúlva, és Haruka felüvöltésére megérezte, hogy itt bizony más testnedv is csorog Haruka lába között.
- Óóóóh te kis perverz...remélem én is benne voltam az álmodban manócskám – nézett összehúzott szemekkel és mozgolódó szemöldökkel
- Ehhehehe...nos tudo... - de nem tudta befejezni, mert az óra újfent megszólalt.
- Ahh, már kezdődik! Gyere gyorsan Haruka drágám, elől akarok ülni! - ugrott fel Santa-chan, majd megragadva Haruka-kunt, beviharoztak a tárgyaló terembe.
Utat kezdtek maguknak törni. Hurka-kun folyton bocsánatot esedezett az embereknek. Majd mielőtt betértek volna, szemében meglátta a nővéreket. Ők is észrevették őt, de nem fogadták boldogan Haruka ábrázatát. Bár chubby succubus, fintoros arcát egy percre aranyos mosoly váltotta fel, szemüvegét letolva meg odakacsintott Haruka-kun-nak.
„Szóval emlékszik rá...”
A bírósági terem pedig lassan megtöltik az emberek, és succubusok sokasága.
Folytatjuk...
Disclaimer: this post and the subject matter and contents thereof - text, media, or otherwise - do not necessarily reflect the views of the 8kun administration.
No.11966
„A tárgyalás hamarosan megkezdődik. Kérem, foglaljanak helyet!”
Hangzott el a hangosbemondóból, és a tömeget követve indultunk el a tárgyalótermébe. Hatalmas, évszázadok óta épített gótikus, nagy belsőtérrel rendelkező helység volt. A szokásos tárgyalóterem volt. Volt két nagy sor, egy elválasztó erkély, az ügyvédek asztalai, oldalon a tanúk helyei, középen pedig a pódium. Tekintve hogy mi is az ügy részei voltunk, így a jobb oldali székhez ültünk a Végzett Nővéreivel, de két sorral arrébb. (chubby succubus azt mondta „Jó móka lesz!” ami egy kis aggodalommal fogott el) Mellettünk ment el Santa-chan és Haruka-kun is, akik a elválasztó oldalon búcsú puszit adtak egymásnak. Mivel kiderült Santa-chan az év hátralevő részében, amikor nem ajándékokat kell hurcolásznia, másodállásban profi védőügyvéd volt, akinek jó pár KMFS pereskedését sikerült megnyernie. Így mondhatni a mostani ügyhöz is pont jól jött. Intettünk Haruka-nak, hogy jöjjön ide, de ő csak rázta a fejét és elpirulva a helyiség hátsó részéhez fordult, ott is a függöny mögé bújva. Oh igen, Succubi/Kaho is itt voltak. Ők foglaltak helyet az egyik vádlott padján. A bal oldali asztalon pedig a titokzatos rókalány Allahség foglalt helyet. Ugyanabban a virág és sárkányokkal díszített kimonóban volt mint az elrablásunk estéjén, és a maszkja is az arcán maradt…
- Gyaaaah, kezdjék már el! Még rengeteg huncutságot akarok kipróbálni Sato-kun-al!!! – felelte hirtelen a fiatalabbik nővér.
- Már megint kezded? Az előbb még a fejét akartad leharapni, most meg a kis testét kívánod. – tette szemrehányóan az idősebbik nekromorf nővér
- Az akkor vooooolt, de ez a sok ember és succubus testillatától…teljesen beindultam, kyaaah!!! – avval elkezdte a térdemet simogatni, másik kezével pedig a ingem alá turva a kezét a mellkasomat simogatni.
- N-ne-neh…tudod hogy erre mindig…aaahh… - nem volt mese, máris merevedésem volt, és a fütykösöm is elkezdett könnyezni.
- Tss, tsss, tsss. Ne olyan hangosan cukorkám. Csak sunyiba, kicsit szórakozva.
Disclaimer: this post and the subject matter and contents thereof - text, media, or otherwise - do not necessarily reflect the views of the 8kun administration.
No.11967
>>11966
Mondta chubby succubus, miközben a testéhez simult mellei megemelkedtek és majd kidurrantak a helyükről. Mellbimbói már égnek álltak, és rendesen kiemelték ruháját. Lábait szét tette, és kezem önkéntelenül oda nyúltam. Már nedves volt. Csipkés fehér bugyija csak úgy lüktetett a tenyerembe, és a nedves is könnyeit éreztem az ujjaim között. „ez tényleg komolyan gondolja, hogy itt, mindenki előtt” gondoltam magamba. De őt nem is zavarta az egész. Épp ellenkezőleg, chubby succubus mindig is ez hajtotta, hogy tömött, szűk helyen, sok ember között élvezze ki a perverz dolgait. Nem egyszer volt, hogy a tömött metrókocsiba rájött ez a fétise, és nővérével együtt farkaltak meg, miközben a kíváncsi embertömeg folyamatosan taperolta, és csókolgatta őket. De ez mégiscsak egy tárgyalás! Nem akartam jobban súlyosítani az ügyünket. Próbáltam segítségét kérni az idősebbik nővértől. De már ő is a szoknyája alá nyúlva nézett minket. Félelmetes, és domina tekintettel az arcán. „Remek, lesz mit magyarázkodnom…” ahogy ezt kimondtam, chubby succubus az ölébe fogott.
- Tudod mi fog következni ugye?
Kérdezte, és egy kicsit leizzadtam. Mindezt tárgyalás előtt! De hiába kapálóztam, lábam alatt megjelent a fényesség, és chubby sucubbus hatalmas farka ki is buggyant a helyéről, és a földön lógott. Megfogva kicsiny testemet, dörzsölni kezdte a térde között. Amire merevedő pénisze is hamarosan olyan pozícióba került, hogy itt bizony lesz egy sunyi menet tárgyalás közben. Le is tolta a nadrágomat. De olyan gyorsan hogy a körül ötünk ülők már kezdtek érdeklődve hátra és oldalra pillantani, hogy mi folyik (vagy folyni fog) hamarosan itt. Én meg vörösödő fejjel próbáltam elrejteni a dolgokat. Chubby succubus farka már az én kis farkam mellet helyezkedett el. Rá feküdve egymás mellet voltak. Ekkor az idősebbik succubus alányúlt az eltakart farkaknak, és mindkettőt megfogva, elkezdte őket masszírozni. Merevedésem hamar elérte végső formáját, és már nagyokat lihegve akartam. De ekkor idősebbik nővér hamar befogta másik kezével a számat, ami előtte nedves punciját simogatta. Arcomba nézett és merev, gonosz tekintette gyorsan mosollyá változott. Kezét elvéve, nedves ujjait az én számba tömködte. Én pedig, mint a rendes kis baba, lenyalogattam ujjairól testnedvét. Miközben chubby succubus a hasamat, mellkasomat simogatta megállás nélkül, a dörgölőző farkaink pedig egymásba olvadva vonaglottak. Úgy éreztem, hogy itt helyben elmegyek. Nem is tudom mikor volt ennyire romantikus helyzetünk hármunk között. De a tárgyaló és az embertömeg most kihozta belőlünk. Éreztem a két lány odaadását. Chubby succubus hatalmas melleinek dörzsölését a hátamon, démoni farkának az állatiasságasát. A finom kezei simogatását. Az idősebbik nővérnek pedig a passzív hozzájárulását. Csak úgy forrt a levegő köztünk, és a körül ötünk ülők egyre kínosabban érezték magukat. Aztán eljött, aminek jönnie kell. Először chubby succubus farka lüktetését éreztem, majd az enyém is válaszolt, hogy itt elfogunk sülni. Idősebbik nővér pedig ahelyett, hogy lassított volna, csak még gyorsabban verte összesimuló farkunkat! Chubby succubus beleharapott a vállamba, hogy nyögéseit elfolytsa. Én meg, mint aki levegő után üvölt próbáltam kiköpni a másik nővér ujjait, aki tenyérre emeleve kezét fogta le számat. Masszírozása meg egyre hevesebb, és hevesebb és hevesebb lett! Elengedte a farkakat, a nadrágomat lejjebb tolta. Majd, mint aki letépve láncait, farkam és chubby succubus farka egyszerre sütöttük el. Olyan erővel és sűrűn spriccelt ki, hogy az előttünk ülő arisztokrata nő egész parókájára, hátára, és ruhájára kijutott. Idősebbik nővér elengedte kezét a számról. Fiatalabbik pedig mélyharapás után az én számba mászott bele. Ahol hosszú, démoni nyelvévvel máris adott egy mélyreható csókot nekem. Ennél romantikusabb kültéri szeánszom még soha nem volt.
Az előttünk ülő arisztokrata személy kényelmetlenül érezte magát. Hátra nyúlva parókáját akarta megigazítani, de furcsa meleg váladékot érzett. Mikor a hátát akarta megvakarni, újra érezte. Megnézve kezeit, teljesen ledöbbent, majd mikor hátra fordulva látta a félig meztelen, kigombolt ruhában fürdünk a testi örömökben, hatalmasat sikoltva tüstént távozott kisérőjével a tárgyalásról.
- Kyaaah! Ez az! Végre eltakarodott ez a vén banya. A hájas teste és hatalmas dísz a fejétől, semmit sem láttam volna!
Disclaimer: this post and the subject matter and contents thereof - text, media, or otherwise - do not necessarily reflect the views of the 8kun administration.
No.11968
>>11967
- M…mi? Várj, az egész arra ment ki hogy ők… - döbbentem rá.
- Jajj, te kis butus, dehogyis! A feszültséget is leakartam vezetni, mert nagyon imponált a tömeg. – kacsintott felém chubby succubus.
Én, nem is tudom, mit mondjak. Mindenesetre jól esett még tárgyalás előtt ilyet elvégezni. Kicsit jobban is érzem magam. Előttünk pedig Succubi és Santa-chan figyelt minket. Utóbbi ragyogó és könnyes szemekkel, teljesen elpirulva fogta arcát, és lábait dobálta. Succubi pedig megvető „Ugye ezt most nem gondoltátok komolyan?” Kérdéssel az arcán nézett minket.
A tárgyalás biztonsági őrre szólalt meg, hogy a bíró elfoglalja helyét! Hatalmas csend, és fegyelem ütötte végig a termet.
Disclaimer: this post and the subject matter and contents thereof - text, media, or otherwise - do not necessarily reflect the views of the 8kun administration.
No.11969
>>11968
A nagy fegyelem, kíváncsi szemek figyelték, hogy vajon ki lesz az ügy levezetője. Az ajtó kinyílt, de senki sem érkezett meg. Aztán egy gyerek dudorászást lehetett hallani, majd egy kislány rózsaszínű hajkoronáját lehetett látni a nagy asztalok mögött. A lány lehuppant a bírói székbe. De még mindig a fejét látta mindenki. Elvöröslött a feje, amit a biztonságiőr is észrevett és gyorsan odarohanva magasabbra állította a széket. Végül mindenki meglátta az alig 10 évesnek tűnő, rövid rózsaszín hajjal rendelkező leányzót, akin a bírói fekete köpeny is rajta volt, bár két számmal nagyobban. Így kezei elterítve voltak.
- Ohayo mindenkinek! Remélem megittátok a reggeli kakaótokat. Mert ma bizony nem egy egyszerű tárgyaláson fogunk részt venni. Hihih~
Sato-kun teljesen ledöbbent. Egy lolita kislány lenne a bíró? A BÍRÓ?
- Ezt…mégis…vagyis…ki ez? – jött ki a szájából a kérdés, de idősebbik succubus adott is egy tockost hátulról neki.
- Idióta, hát nem ismered meg a bírót? Ő fogja levezényelni a tárgyalásunkat. Ő a legjobb az ilyen ügyekben.
- De hiszen ez csak egy gyerek! – fakadt ki Sato-kun.
- Hogy beszélsz! Hát fel se ismered a világ és az élet megteremtőjét? – fakadt ki a nővér
- Várj, mi? Azt mondod, ő lenne…Allah?
- Sok alakban szokott feltűnni. Valójában nincs neki alakja, csak ti buta emberek hiszitek azt hogy egy nagy szakállas bácsi. Volt ő már néger, ufo, rókalányokat terelő juhász, és persze nő is, nagyon sokszor. Ezt az alakját még nem láttam, gondolom most találta ki.
Sato-kun próbálta megemészteni a megdöbbenését. Bár kezdett beletörődni, hogy itt a nagy alakok valójában mindig is nők voltak. A bíró eközben a lapokkal játszadozott az asztalánál, és a fülét piszkálgatta.
- Okéééés. Ezennel megnyitom az idei pert. Anon-kun elhalálozása kontra területi viszályok megsértése a mai téma. A sértettek az emberiség megmentője Succubi/Kaho-chan, és a természet világ egyensúlyának őrzője Horo hercegnő. Kérem, álljanak fel a tanúk…hé! Horo kisasszony! Hol van az ügyvédje? – vetette fel a kérdést a bíró.
Horo hercegnő, a természet örökös őrzője, és ökoszisztémájának egyengetője mindvégig csendben ült a széket, maszkjával az arcán. Hosszú, vörös haja, hegyes róka fülei ágaszkodtak ki a maszk alatt. Kimonoja kötelén pedig lompos farka lógott ki. Teljesen kimérten, és hercegnőhöz méltóan megválogatva a szavait felelt a bíró kérdésére.
- Ügyvédem nézeteltérés miatt már nem tud megjelenni az ügyem intézéséhez. Helyettesítője meg még nem érkezett meg. – felelte.
- Hát remélem is hogy hamarosan feltűnik. Az esti pankrációt még megakarom nézni!
Ekkor a háttérben futás és hangos kiabálást lehetett hallani. Az ajtó kinyílott, de olyan erővel hogy az előtte védő őrök a plafonra lettek kenve, Haruka-kun meg ijedtében még jobban a függöny mögé bújt el. Az ajtón egy hatalmas papírtömeggel érkető kis ember érkezett meg. Aki sűrűn, és megállás nélkül káromkodott. Fél kézzel kinyitva az elválasztó kaput, helyet foglalt és ledobva a papírtömeget, végre fellélegezett.
- Mélységesen sajnálom bíró hölgyem. Hirtelen kaptam meg az ügyet, és csak most szedtem össze a dolgokat. – felelte a rövid, barnahajú kölyök, glóriával a fején, ügyvédi ruhában, bár mellkasán hosszú gézzel összekötve.
- Ohh? Ez túlélte volna? – kérdezte az idősebbik nővér, és intett a fiatalabbik nővérének hogy nézze kit látnak. Sato-kun is észrevette, és nem hit a szemének. Ahogy Succubi is meglepve nézte ki lesz a védőügyvédje a rókalánynak.
- Csak nem! Szia Iwato-kun! – üvöltötte chubby succubus, és kapálózott a levegőbe.
Iwato, aki mélyen benne volt Karina úrnő apokalipszis napjain. A végső küzdelmek közepette maguk a végzet nővérei nyársalták fel a harcok végén.
- Mégis ki az Allah ismert fe…WOAAAHHH! MI? T-TI? – oldalra pillantott – WAAAH! MEG TI? EZ MÉGIS HOGY A KÉNKÖVES POKOLBA JÖTT ÖSSZE? – üvöltötte Iwato, akit nem kicsit felzaklatta, hogy régi nemeziseit látja.
- Szia popsitöltelék. Milyen érzés holtak között, sterilizálva vezekelni az örökké valóságig? – kérdezte mosolyogva idősebbik succubus.
Iwato-t nem kicsit leverte a víz, és még jobban idegesebb lett, mint valaha volt. Úgy hite, hogy mivel most már meghalt, talán a rémálmai is eltűnnek. Ügyvédi gyakornokként állva próbált jó útra térni. Így az égiek a pokol legmélyebb bugyrai után már a mennyországba fogadták be. De cserébe örökérvényesen sterilizálták.
A bíró megfogva kalapácsát ütötte asztalát.
- CSENDET! A személyes nézeteltéréseket, a bíróság falai között rendezzék le! Kezdjük már el, mert már nagyon viszket a tenyerem egy csomag chipsért. Tényleg, chips. BIZTIŐR! AZONNAL KÉREK EGY CSOMAG PAPRIKÁS CHIPSET! – üvöltötte a bíró.
Disclaimer: this post and the subject matter and contents thereof - text, media, or otherwise - do not necessarily reflect the views of the 8kun administration.
No.11970
>>11969
A tárgyalás megelőző eskületéttel után a bíró felszólította Iwato-t, hogy mesélje el a vita tárgyát.
- Birónő! Esküdtek! Hölgyeim, succubusok, és uraim! Ami Horo hercegnővel történt az egy több ezer éves ökoszisztémának a rendbontása volt. Történt ugyanis hogy december környékén, utazásából visszatérve területét feldúltnak találta. Személyes dolgai és iratai felborítva, ruhái szétdobálva, és szétszaggatva. Kisállatai halálra rémülve várta. És a tetejébe, kedvenc almás italát is mind megitták! A nyomok pedig egyértelműen az erdő másik végének új lakóihoz vezettek. Mégpedig a succubus társaság, és ő családjának birtokához! Erre bizony van bizonyítékunk is. – szedte elő a képeket – a helyi bagoly megfigyelők, több repülő, latex ruhás nőt láttak berepülni, majd röhögve elrepülni a helyszínről, a rablás ügyeivel. Ha ez nem lenne elég, a közeli erdőkbe olyan erőket és entitásokat idézve elő. Ami felzavarta a természet rendjét. Mindezt csak azért, mert unatkoztak, és így kihasználva az üres telket tették tönkre az egészet! Kérdezem én a tisztelt egybe gyűlteket mégis mi alapon tették ezt?
- Tiltakozom! Védenceim az eset napján nem tartózkodtak a területen. Hanem a család összeülve a karácsonyt ünnepelték! – szólalt fel Santa-chan
- Akkor mégis mivel magyarázza azt, hogy a Végzet Nővérei az eset napjának hajnalán egy hatalmas csápszörnnyel feldúlták az erdő felét?
- Csapdába estek, egy soha nem látott és furcsa dolgokkal teli események történtek meg velük. Nem ők idézték elő. Hanem olyasvalaki, aki direkt kiakart tolni a védenceimmel és bosszút állni rajtuk. A helyszínen talált varázslatok sokkal inkább egy olyas valakitől származik, aki bizony nagyon benne van az erdő misztikusságba. Ez a személy pedig ott ül maga mellet Iwato-kun.
- Rágalmazás! Hogy merészel így beszélni a természet hercegnőjével?
- ELÉG! – csattant fel a bíró – Kéretem Iwato urat hogy maradjon kussba, elmondta a beszédét. Santa-chan szólítom fel hogy elmesélje mi a fészkes fene történik itt!
Hangzott el a lolita bíró hangja. Aki morcosan huppant vissza székébe, keresztbe téve kezét nézett hőseinkre.
Santa-chan két perc megbeszélést kért. Megbeszélni akarta Succubi-val mit is mondjon majd. Haruka-kun pedig még mindig a háttérben figyelte az eseményeket. Sose volt még ilyen tárgyaláson. De nem is szerette a tömeget, ezért is fordult leghátra. Függöny mögött bátran figyelte az eseményeket. Ám nem volt egyedül. Egy idősebbik, kopaszodó szakállas férfi is leghátul foglalt helyet. Oda-oda nézett Haruka-kunra, akit meglátva oda kaccsintott rá és bámulta. Haruka-kun nagyon zavarba volt emiatt, így próbált nem figyelni rá. Mikor lement az ügyvédi beszéd, visszanézve már nem látta a helyén az öregurat. Ellenben…
- Lám, lám. A fene se gondolta volna, hogy pont egy kislánnyal hoz össze a sors itt. – felelte a férfi Haruka-kun hátulján.
Haruka-kun nagyon megijedt, és futni készült. De a férfi elkapta a kezét és magához húzta, be a függöny mögé. Erre chubby succubus is felfigyelt, de csak gyanúsan hümmögött egyet.
Eközben a függöny hátterében a kapálózó Haruka-kun próbált kimenekülni. De a öreg kéjenc, már taperolni kezdte, miközben száját fogta le Haruka-nak. Megfogdosta a derekát, belemart a popsijába. Ruházatát akarta letépni, miközben folyamatosan dörzsölte hájas testét Haruka-ra.
- Ne ficánkolj annyit kicsi lány. Csak kicsit, eljátszadozok veled. Utána elengedlek. Nem lesz semmi baj. De sokat ficánkolsz – elővett egy kést – a szép kis torkodon fogom ezt áthúzni.
Haruka-kun teljesen pánikolva és remegve figyelte a kést.
Disclaimer: this post and the subject matter and contents thereof - text, media, or otherwise - do not necessarily reflect the views of the 8kun administration.
No.11971
>>11970
Santa-chan a két perc szünet után végül felállt, és ő is szembenézett az esküdt székkel.
- Tisztelt egybegyűltek. Ami eme ártatlan succubusokkal történt, az egyszerre félreértés és egy tragédia következménye. Védencem, alias Succubi és Kaho, akik pár éve a világunkat mentették meg a félelmetes Karina úrnőtől, már több mint öt éve békében élnek, és segítik a társadalmat újjáépíteni. Rengeteg közösségi tett és férjük, Anon-kun mérnöknek hála városunk újjászületett.
- Unalmaaaaas! Bírónő csak tereli a témát. – mondta vigyorogva Iwato
- Hogy merészelsz! – fakadt ki Santa-chan
- Csendet! Megkérem Iwato ügyvédet, hogy fogja be a lepénylesőjét, mert nem önnek adtunk szavat!
- Pfff, nevetséges. – vigyorgott tovább Iwato, ám ekkor kapott egy olyan öklöst az arcába Horo hercegnőtől, hogy a nyaka is kitört helyben. De tekintve hogy angyal volt, így kis fáziskéséssel, visszarántotta a fejét a helyére.
- Köszönöm bírónő. Tehát arra akartam kilyukadni, hogy védenceim azon az estén is békésen készülődtek a karácsonyra. Eszük ágába sem volt felülkerekedniük és megzavarni szomszédságuk birtokát. Épp ellenkezőleg, a békés együttlétet furcsa dolgok zavarták meg. A vihar még élesebb volt, furcsa villámokat szórt az ég. A házon belül nem evilági minionok jelentek meg és támadták meg ügyfelemet.
- Jah, biztos egy élmény volt, ahogy végighempergettek rajta, hahahaha! – csattant ki Iwato, aki arcába a bírói kalapács repült bele teljes erővel. Majd a bírónő varázserővel, visszahúzta a kalapácsot.
- Miután a Végzet Nővéreit is elragadta az erdő démona. A ház férfi tagjai furcsa nem evilági zarja lettek figyelmesek. A birtokuk hátsó pajtájából jött. Amit bár nem találtak semmit, ellenben egy kis gyermekrókát találtak. Akit elakartak kergetni, de hátulról maszkos nőszemélyek ütötték le őket, és rabolták el.
- Ezt megtudja erősíteni Sato-kun? – szólalt fel a bírónő, amire Sato-kun egyértelműen bólogatott. – rendben, folytathatja.
- Köszönöm. Az elrablás után védencem és a harcból legyengült Végzet Nővérei azonnal elindultak megkeresni kedveseiket. Útjuk során furábbnál, furább lényeket vettek észre, és egy sor még Karina úrnő szolgálatában élt KMFS harcos élőholt alakjával találkoztak! A nyomok végül Karina úrnő évszázadok során használt búvóhelyére vezettek, ahol behatolva egy transzdimenzionális és újjáélesztő berendezés nyomait vették észre. Ezek a gépek összelettek kötve, a gépeket pedig Anon-kun, és Sato-kun nemiszervükhöz és hátsójukba kötött kábelek és üvegek szívták ki testnedvüket. evvel a furcsa gépet életre kelteni. Védenceim harcba keveredtek a helyi hadsereggel, akik mindegyszálig a női cicalány gésákból és rókalány ninjáiból álltak. A helyszín hátterében pedig Horo hercegnő foglalt helyet, aki kanapén nézte végig az egész eseményt. A harcok közbe sikerült mind Sato-kun és Anon-kunt kiszabadítani, akik szintén harcra keltek. Végül a portál is megnyílni készült, ami még emberhez sem fogható szörnyűségek törtek volna a mi világunkra. Anon-kunnak sikerült leállítani a gép működését, ám ekkor történt a tragédia. Mégpedig Horo kisasszony hátba szúrta Anon-kunt, majd mikor földre rogyott még el is vágta a torkát kedvese előtt. És bár a portált sikerült lezárni, evvel megakadályozva egy nagyobb szörnyűség eljövetelét, de cserébe egy hősünk halt meg ezen a napon. Az eset után pedig a helyi természetfeletti rendőri osztag tört be, és tartóztatott le mindenkit. Bírónő, én úgy érzem, az egész esemény egyértelműen látszódig hogy az egész mögött Horo hercegnő áll.
- Elismeri Horo hercegnő, hogy így történt az egész? – Horo kimérten, de némán bólintott. – akkor bűnösnek nyilvánítom ki!
Hirtelen fagyos csend lelte a tárgyalótermet. Mindenki csak varakta a fejét, meg nézett ki hogy ennyivel elintézték az egészet.
- HAHAHAHAHAHAHA! Látni kéne az arcotok! HAHAHAHAHA! Jajj nekem, fáj a nevetéstől a hasam. Heheheh…csak vicceltem ti kis buták! Szeretném meghallgatni a többiek véleményét is. Öt perc szünetet rendellek el!
Disclaimer: this post and the subject matter and contents thereof - text, media, or otherwise - do not necessarily reflect the views of the 8kun administration.
No.11972
>>11971
Így a bírónő leugorva a földre ment kifelé, maga után húzva a elnyújtott ruháját, nyalókát nyalogatva.
Succubi/Kaho teljesen letörve, és mélyen szomorúan gondolt vissza, ami aznap történt. Már rég lelenne rendezve ez az egész, ha nem jöttek volna a természetfeletti rendőrség. Legszívesebben most kitekerné a nyakát a rókalánynak, de megvan kötve a keze. Könnyei végül a papírlapokra potyogtak, remegő kézzel temette el arcát. Santa-chan ölelte meg, majd finoman elvéve kezét nézett az arcába.
- Ne aggódj kicsim, megoldjuk valahogy. Mi állunk nyerésre, annyi bizonyíték áll a róka hercegnőre, hogy méltón megkapja büntetését.
- És ha nem? Ha minden kiderül, hogy tényleg mi tettük? És az a kapu elpusztítása és Anon-kun halála minden hiába való volt? Én…én…ó succubusra mondom, én nem tudom, mit tegyek. Hiányzik Anon-kun. Nélküle ezt nem tudom feldolgozni, nem tudok a gyermekeim szemébe nézni. Nem tudok méltó anya lenni. Már nem is érzem magam KMFS-nek sem…
- Ó jajj nekem. – ölelte át Santa-chan, és próbálta megnyugtatni a zokogó succubus-t.
Eközben a függönyök mögött a hosszú beszéd közben a kéjenc öreg rendesen megtépázta Haruka-kun női ruháját, és csupasz kis testét simogatta. Haruka-kun minden erejével küzdött, de az éles kés fenyegetően nézett rá, és kezdte az erő is elhagyni.
- Nem valami nagy mellek ezek. De ezért sokkal kívánatosabb vagy nekem! – röhögött magában az öreg. Majd elővéve petyhüdt lomposát, Haruka-kun vállára fektette.
- No mire vársz, gyorsan kapjad csak el!
Haruka-kun zavartságában már rugdosni kezdett, amit a férfi válaszul arcához tolta a kést, és finoman megkarcolta vele. Kis vér folyt le Haruka-kun arcán, és inkább nyugton maradt.
- Nah jó, akkor kezdjük az alapokon. Állítsd fel!
avval az öreg kéjenc felemelte Haruka-kun kezét, rászorította farkára és mozgatni kezdte.
- Azt mondtam állítsd fel te kis ribanc! – üvöltött rá Haruka-ra, aki végül engedelmeskedett és elkedzte masszírozni neki. Nem kellet sok, máris állt az öregnek. Megfordította Haruka-t és arcába dörgölte.
- Rendben, akkor most szépen ledugom a torkodon. Mond, hogy áááá!
Haruka-kun minden erejével küzdött, de az öreg szétnyitotta kicsi száját, és egyre fenyegetőbben közeledett a farok. Haruka-kun teljesen elszégyelte magát mi fog itt történni, de végül ökölbe szorította a kezét, és akkora ütést mért az öreg heréin, hogy rendesen beporhadt neki.
- ÁÁÁÁÁÁÁÁ, TE KIS KURVA! – üvöltött fel az öreg pedofil.
Haruka-kun ezt kihasználva, elfutott a lába között, kitárta az ajtót és rohant kifele a tárgyalóteremből. Az öreg kujonfi meg utána. Chubby succubus újra felfigyelt erre, és látta a rohanó Haruka-kunt. Visszafordult gondolataiba, mintha mit sem látott volna.
Disclaimer: this post and the subject matter and contents thereof - text, media, or otherwise - do not necessarily reflect the views of the 8kun administration.
No.11973
>>11972
Az öt perces szünet után a bíró elfoglalta a helyét. Rózsaszín fru-frut göndörített magának, majd eliszogatta a doboz kólát, ami mellé készítettek.
- Kérem az első tanú lépjen a pódiumra! Succu…Kah…Sukaho….uuuhmmm..izé…Suuukaaaubiii
- Kérem, *szipp csak szólítson Succubi-chan-nak. – szólalt fel a KMFS
Picit mindenki elgondolkodott az ismerősök közül hogy miért mondta ezt. Eddig mindig mindkettőjük nevét emlegették. És bár elején zavaró volt, idővel hozzászoktak mindannyian. Iwato lesz a kérdőügyvéd. Akárcsak bármelyik tárgyalás esetén.
- Szóval Succubi-chan. Mesélje el mi is történt pontosan a nagy és csodálatos Karina úrnőm barlangjában?
- Nos, amit a támadók és elrablók hagytak maguk után, egyértelműen a nyomok odavezettek. A helyszínre érkezve rengeteg halott sose látott KMFS harcost látunk. Közelebb megvizsgálva kiderült, hogy nemrég pusztulhattak el. Egyiket sem ismertük fel, de tudtuk, hogy baj van. Ám alig tettünk három lépést, a holtak felébredtek végső nyugalmukból. Hörgő és szörcsögő, félig megégett, testrészüket elvesztett élőholtként keltek fel, és estek nekünk azonnal. Mi termesztésen visszatámadtunk, és fegyvereinkkel harcoltunk ellenük. Voltak vagy ötvenen, és nagyon agresszívek voltak. Végül egy hatalmas nem evilági lökéshullám zárta le a harcot, ami a barlangból tört elő.
- És mondja Succubi-chan. Nedvesedett ettől?
- Titlakozom! Ügyvédtársam eltér a témától.
- Hogy…merészelsz…
- Bocsáss meg Succubi-chan, de neked mindig is a harc volt az életed ugye? Biztos vagyok benne hogy végig kéjesen élvezted az egészet, és rendesen nedvesedett a kék latexbugyid alatt a puncid…vagy állt égnek a kisfiúkat felszarvazó farkad?
- Rendet! Ne térjen el a témától Iwato ügyvéd! – üvöltött fel a bíró
- Tehát ahogy mondtam…hirtelen magas erő kisugárzás ütötte fel a harcot, ami a barlangból jött. Mi ennek eredtünk utána, ahol az én kedvesemet és Sato-kunt pillantottuk meg. A terembe ott foglalt helyett a róka hercegnő is, aki meredten, keresztbe tett lábbal nézte a vibráló portált, ami sötét erők törtek folyamatosan elő. Körülöttük pedig szolgái imádkoztak.
- No de vajon amikor ezt látta, biztos volt benne hogy a természet hercegnője műve lehet ez?
- Egyértelmű volt a helyzet. Szolgái vérszemet kapva, a rituálét folytatni akarva, estek nekünk, hogy ne üssük bele az orrunkat.
- Mondott valamit magának Horo hercegnő a támadás során.
- Nem, mind végig ott ült és figyelt minket a maszk mögül. Csak a gyilkossága elkövetése után szólalt meg, mielőtt behorpasztottam volna azt a szép pofikáját. „Mindent csak miattatok tettem!”
- Köszönöm bírónő, nincs több kérdésem.
- Volt valami furcsa a helységben Succubi-chan? – kérdezi a bírónő
- A furcsa portálon, és a természet hercegnője árnyhadseregén kívül? Nem, nem nagyon.
A bíró elfogadta a tanúvallomást, szólította a következőt.
Disclaimer: this post and the subject matter and contents thereof - text, media, or otherwise - do not necessarily reflect the views of the 8kun administration.
No.11974
>>11973
Eközben Haruka-kun, folyamatosan menekült a pedofil támadója elől. Teremről, terembe futott és bújt el percekig. Kitartó volt az öreg kéjenc, mindenhova benézett. Mikor meglátta Haruka-t megfogva lábát húzta magához, de kiesett a kezéből. És ez folytatódott több szobán keresztül, végén már Haruka-kun is kivárta a megfelelő alkalmat, hogy tovább fusson. Végül kis futkározás után az egyik sarkon megelőzte az öreg, és elkapta.
- Nah végre! Hogy az Allah toszon meg téged! Most velem jössz!
avval az öreg a szembe levő férfi mosdóba lökte. Haruka-kun elvesztette egyensúlyérzékét, és a kemény parkettába ütötte be a fejét. Akkora ütés érte hogy csak a feje zúgott tőle. Térdre rogyva próbált észhez térni. De eközben az öreg is megérkezett.
- Ennyit…harcolni…az ebédemért…még soha nem kellett. – elkezdte simogatni a fenekét, majd félretolta a szoknyáját – de most nem menekülsz. Megerőszakollak, és te élvezni fogod!
avval lehúzta a bugyiját is, és lerángatta a lábáról, majd érte a megdöbbenés az öreg vénszivart.
- Mia? te fiú vagy? Egy crossdressing fiú… - fakadt ki – Hahahaha! Ez még jobb is mint gondoltam. Vigyorodott el az öreg.
Haruka-kun már kezdett észhez térni, de még zsongott a feje. Megérezte, hogy valaki simogatja a fenekét, és a hátsó bejáratát piszkálja.
- Milyen friss, milyen érintetlen…rég volt már hogy kisfiút megrontottam. Szegény pára, ha nem kapkod, még most is élne HAHAH! – avval hüvelykujját beledugta Haruka-kun popsijába, amire Haruka kislány hangon sóhajtott fel hangosan. Az öreg kéjenc pedig farkát kezdte egyenesbe hozni, és száját törölgetni. Mintha egy éhes fenevad akarna nekiesni az ártatlan őznek. Abba hagyva az ujjal való molesztálást, szétnyitotta Haruka-kun popsiját, és közeledni kezdett farkával. Haruka először érezte magát megszégyenítve, és szomorúnak hogy megfogják rontani őt.
Az öreg vén kujonfi már behatolt volna, amikor igy egy suhintással jobb kezét elvágták, és repült el maga mögött. A férfi hatalmasat üvöltve vágódott el oldalra, kezéből akár a szökőkút úgy spriccel a vére. Keze távolról meg utolsó idegrángással remegett a földön. A férfi nemtudta mi az Allah van, maga elé nézve egy fekete portálból kinyúló nő jelent meg. Majd vészjósló démoni hangon annyit felelt neki:
- NE MERÉSZELD BÁNTANI A KEDVESEMET!
A férfi ijedtében felvette a földönfekvő kését, és már szúrt volna előre, de keze megmerevedett. Erőlködött, de nem mozdult meg a nő irányába. De ellenkező irányba már igen. A karja teljesen kifordulva tört ketté, és a kéztörés után a repülő öklében lévő kés beleállt a bal szemébe. Hatalmasat üvöltött fel, főleg utána mikor a kéz elkezdett mozogni, és folyamatosan szúrta az öreg arcát. Olyan hangosan üvöltözött, hogy, már a terem többi részébe is lehetett hallani.
- Ó, FOGD MÁR BE! – felelte démoni hangon a nő, majd kardjával levágva az öreg péniszét tömte tele a száját, és egyre mélyebben ledugta a torkán. Végül felemelve lábát a gyomráig rúgta le nemesebbik szervét, amibe azonnal bele is halt.
A fekete portál eltűnt, és a fiatalabbik, húsosabb Végzet Nővérke tűnt elő. Megigazította ingjét, és szemüvegét is. Egy csapásra eltűntette az öreg pedofil testét, és a portálba hajította. Haruka-kun pedig fájó fejjel nézte végig az egészet.
Disclaimer: this post and the subject matter and contents thereof - text, media, or otherwise - do not necessarily reflect the views of the 8kun administration.
No.11975
>>11974
- Én…köszönöm. – felelte
Chubby succubus, komoly, és harcias tekintette, átváltott mosolygós, pirospozsgás arcra.
- Kyhaaaah! De aranyos vagy! Csak nem hagyhattam, hogy az öreg vén fasz téged tegyen magadévá. Mit szólna ehhez Santa-chan is. Úgy örülök, hogy nem esed bajod! – ölelte át Haruka-kunt – No most menjünk vissza gyorsan.
Mondta a Végzet Nővére, és mikor megfogta Haruka kezét, Haruka-kun csak egy helyben állt. Chubby succubus érdeklődve figyelte miért van ez.
Haruka-kun nem bírva magával, neki esett chubby succubus combjához, és sírni kezdett.
- Allahem, úgy megijedtem! Azt hittem itt halok meg! Ha nem vagy itt engem…engem…*hüpp
- Jajj te kis butus. Minden rendben. Még idejében vettelek észre titeket. Hm? Mit csinálsz.
Akkor Haruka-kun dörzsölni kezdte az arcát chubby succubus szoknyájára, majd lehúzni kezdte.
- Kérlek…hadd köszönjem meg. Vágyok rá, akarom, örömet akarok okozni neked!
Chubby succubus csak még jobban elpirult az eseten. Végül is csak unalmas sallang lenne a tárgyalás, így miért ne szórakozzon el Haruka-kun-al?
- Hát jól van picúr…magamévá teszlek. – felelte a KMFS, amire Haruka-kun szemei felcsillantak.
A Végzet Nővére felhúzta szoknyáját, letolta bugyiját, ahol már a nedvesedő hatalmas farka jelent meg. Haruka-kun csillogó szemmel nézte, majd masszírozni, puszilgatni kezdte. A Végzet Nővére eközben kigombolta ingjét, és melleivel kezdett játszani. Az elmúlt hónapokban kicsit megduzzadt neki, így szájához emelve szívogatta magának, miközben Haruka-kun fejét simogatta. Haruka pedig mint a jóllakott óvodás bekapta a KMFS farkát, ami folyamatosan ment előre puha szájában és torkában. Mohón elkezdte falni, és nyalni. Nyelni folyamatosan. Farka is elkezdett nőni, amit bugyijával megfogva kezdte el verni. Chubby succubus csak úgy kéjesen sóhajtott fel. ha nem lett volna elég ami tárgyalóterembe volt, a férfi mellékhelyiségben szopatva Haruka-kunt csak mégjobban felélénkítette.
Disclaimer: this post and the subject matter and contents thereof - text, media, or otherwise - do not necessarily reflect the views of the 8kun administration.
No.11976
>>11975
A tárgyalóteremben szólították a következő tanút: Sato-kunt.
Sato-kun volt az egyetlen életben maradt tanúja a dolognak, aki mindvégig ott volt a tett helyszínen, így az ő tanúvallomása kiemelkedően fontos. Santa-chan fog kérdezni felőle.
- Sato-kun, kérlek, meséld el mi történt veled és Anon-kun-al, azon az éjszakán, mikor leütöttek?
- Nos…az elrablásunkhoz vezető utat nem emlékszem sokra. Csak arra, hogy már egy cellában voltunk felkötve Anon-kun-al. Teljesen kifeszítve, egyszál semmibe, X alakba húzva. Nagyon nem értettük a dolgokat, de két kéjesen vihorászó KMFS nagyon méregetett minket, illetve a háttérben is figyelt minket valaki.
- Mondtak valamit, bármit neked, vagy Anon-kunnak?
- A két KMFS csak kéjes megjegyzéseket, ám a háttérben lévő női hang csak annyit kérdezett. „Jártattok-e az erdő széli birtokomon, és ki építette ezt a szerkezetet?” Nem értettük a kérdést, és érdeklődve kérdeztünk vissza. Végül Anon-kunt külön elvezette, engemet meg ott hagyott a két KMFS-el. Azt üzenve „Tegyetek vele azt, amihez a legjobban értettek.” és így is tettek.
- Pontosan MIT tettek veled?
Aközben A férfi wc-ben chubby succubus egyre hangosabban üvöltött fel, és már két kézzel átkarolva szopatta farkával Haruka-kunt.
- Izé…nem akarok mesélni…
A végzet nővére érezte hogy mindjárt elsül. Kivéve farkát tele locsolta ondójával Haruka-kun arcát.
- Ragaszkodok hozzá Sato-kun. Nincs mit szégyenkeznie. Mi az igazságot akarjuk tisztázni.
Félrelökte Haruka-kun testét, majd oldalra fektetve háta mögé feküdt a Végzet nővére. Kicsit megmozgatva farkát, és felemelve Haruka lábát hatolt be a hátsójába, amire Haruka-kun lányos sikongatásba fogatta.
- Nos…a két KMFS rám mászott. Testemet csókolták, és simogatták. Melleiket arcomba nyomták és röhögcséltek rajtam.
Haruka-kun ruhája oldalát harapdálva tűrte és élvezte a Végzet Nővére szúrását. Teljes teste izzott, és hátsója remegett a megtermett succubus farokkal. Prosztatáját folyamatosan ingerelve. Akart játszani farkával, de chubby succubus nem engedte. „Nem, nem. Ezt a kört most végig fogod élvezni!” Suttogta a fülébe.
- És…hogy mondjam….feminista farkukat elő véve elkezdtek molesztálni. A keresztet fejjel lefelé állítva az egyik a számba tömködte farkát. A másik pedig a kereszt tetején, lefelé lógatva dugta meg a hátsómat. Miközben mindketten testemet karmolták és simogatták.
A Végzet Nővére meg oldalról csak tolta és tolta Haruka-kun popsijába. Néha rácsapva nagyokat röhögött kéjesen, rajta de már érezte testében, hogy jön aminek jönnie kell.
- Majd leemelte a keresztről, és testemet puccsítva mindketten megdugtak. Igen, mindkét farkukat beledugták a hátsómba, és felváltva szúrtak egyre mélyebbre, és mélyebbre.
A férfi wc már a kéjes nevetések, és lihegésektől volt hangos. Aminek anekdotája végére a Nővér több nagyobb lökést kísérve élvezett el Haruka-kun seggébe. Lüktető pénisze pedig töltötte tele Haruka-kun hátsóját, finom, és meleg KMFS ondóval.
- Végül mindketten elmentek. Az egyik kihúzta farkát, és a hátamra élvezett. De a másik még mélyebbre lökve farkát benn maradt. Addig ott is maradt, míg ujjával odanyúlva, izgatva prosztatámat el nem élveztem, majd ő is tette ezt belém.
Végezetül a Végzet Nővére felállította Haruka-kunt két lábra. Leguggolva eléje ő is bekapta Haruka-kun kis péniszét és addig falta, és nyalta míg Haruka is elélvezett, és itatta meg ondójával chubby succubus-t. Aki pedig sűrűn nyelte lefelé, akárcsak a narancslét. Végül hatalmasat lihegve nézett fel a kissrác csillogó arcára.
Disclaimer: this post and the subject matter and contents thereof - text, media, or otherwise - do not necessarily reflect the views of the 8kun administration.
No.11977
>>11976
- Nos…köszönjük a részletes beszámolót…van még kérdése Santa-chan?
Santa-chan, teljesen elalélva, bugyijába kotorászva hallgatta végig. Majd mikor hallotta a nevét, zavartan összeszedte magát. Majd köhintve még feltette az utolsó kérdést.
- Izé…khm..és mit tudsz a portál nyitásról. Miért kötöttek a gépekhez?
- Csak sejtésem van, de az a kapu energiájához a mi testnedveink kelletek. Ennek érdekében mindent megtettek, hogy mind testileg, nemiszervileg a legérzékenyebb pontjainkra kötve elvegyék az energiánkat. Ám…au…
- Valami gond van Sato-kun? – kérdezte a bíró
- A fejem…majd…szétszakad! AAARGHH!
Santa-chan odarohan Sato-kunhoz.
- Hé, hé minden rendben? Mondj valamit!
- A…portált….a KMFS…róka hercegnő…Kar…Karina…hozták létre…de…elpusztít…de…elfelejt…AARGH! – üvöltötte Sato-kun majd összeesett a pódiumnál.
- Atyaég, orvost!! Gyorsan orvost!
- A bíróság 10 perc szünetet rendel el. Valaki kaparja össze az ájultat! - üvöltötte a bírónő, majd kirohant a teremből.
Miután mindenki felfigyelt a zavarodott Sato-kun fejfájására. Horo hercegnőhöz odafordult Iwato is.
- Ez roppant közel volt hercegnőm. Legközelebb megbízhatóbb varázslatot kérjen felejtésre, ne a legolcsóbbat.
A kimonóban ülő, vöröshajú Horo hercegnő nem szólt semmit, csak egy nagyot hümmögve vette sértésnek a dolgot. Majd elővett egy fiolát, amiben rózsaszín felhő mocorgott.
- Jobb ha befogod az orrod…”popsitöltelék”. – kacarászott ezen a róka hercegnő, majd fogva a fiolát leejtette a földre.
Disclaimer: this post and the subject matter and contents thereof - text, media, or otherwise - do not necessarily reflect the views of the 8kun administration.
No.11978
>>11977
A kémiai anyag hamar elterjedt a tárgyalóterembe. A jelenlévő férfiak, nők, és succubusok mindannyian szippantottak belőle. Amitől olyan vágyaik törtek előre, amit nyilvános helyen nem szokás elővetíteni. Mindenkiből előtört a testivágyak kiélvezése. Szemük mind átváltozott élénk aranyszínűvé, és vigyor ült az arcukon. Egymásnak estek, a succubusok a kisebb fiúkra. A nők, succubusokra, a férfiak, férfira ha már nem jutott senki…mind egy közös volt bennük. Egymásé akartak lenni. A ruhák tépelődtek, a kezek elkalandoztak, szájak, puncik, és popsik kezdtek eltömődni, nemiszervekkel, és kezekkel. Voltak hármas, vagy többes pózba estek. Nő lovagolt egy succubuson, másik három succubus meg körbe állva felváltva ápolta le őket. Az ember azt hinné a kisfiúk sírva könyörögnek életükön ilyenkor. De nem ma. Simán befogadták bárki közeledését, aki nekiakart esni kicsiny testének.
Az egész hatalmas orgia között egyedül Succubi, az idősebbik Nővér, Santa-chan és Sato-kun nem érte el. Ők mindannyian a levegőbe repültek. Santa-chan próbálta életre kelteni az ájult Sato-kunt. Lent a földön pedig Horo hercegnő maradt nyugton. Ám Iwato-ra két férfi is megtalálta, ő pedig nem hallgatva védence figyelmeztetésére, jó nagyot szippantva esett neki az orgiának.
Disclaimer: this post and the subject matter and contents thereof - text, media, or otherwise - do not necessarily reflect the views of the 8kun administration.
No.11979
>>11978
Succubi-chan jól tudta kinek a műve lehet. Előrántotta harci fegyverei közül két kardot, és nekiesett a róka hercegnőnek. Ami egy hatalmas csattanás erejével a falig tolta kardjával, X alakba támasztva le feje közé. Már tolta volna le a kardokat, evvel lefejezve őt. De a füst elszállva kiderült, hogy egy ujjal megállította a nyaka előtt a két kardot.
- Megölek! Megbosszulom azt, amit szerelmem ellen elkövettél. Nem fogsz élve kijutni ebből a tárgyaló teremből! Mindenki tudni fogja hogy ezt az origát is te hoztad létre.
- Mily heves, és mérges. Így az igazság előtt tényleg képes lennél megölni engem? Nem vagy kíváncsi miért tettem? Egy kicsit sem? Tényleg úgy akarsz a Purgatóriumba kerülni, mint egy gyilkos, aki a bosszúszomja miatt sohase fogja megtudni miért halt meg a szerelme?
Succubi-chan fogcsikorgatva szedte össze minden erejét. Szemei elvörösödtek, és lilavibráló erőtér kezdett elhatalmasodni rajta.
- Mi ez a hangoskodás…10 percre hagyom el a helyemet, erre…. – a bírónő visszatér kekszet majszolva, de amikor meglátja, mi történik a teremben, szájából kiesik a finom omlós sütemény.
A testek egész sora vonaglik egymáson. nemiszervek találkoznak és oszlanak el, majd áznak el saját testnedvükben. A bírónő teljesen elvörösödik, és elkapja a méreg. Hát mikor meglátja, hogy a sarokba egymásnak estek a két vádlott is.
- ELÉÉÉÉÉÉÉÉÉÉÉÉÉÉÉÉÉÉÉÉÉÉÉÉÉÉÉÉG LEGYEEEEEEEEN!!!!!!!!!!!!!!!!!!
Üvölti el magát, majd pusztakézzel akkorát csap le az asztalra, hogy az kettétörik, hatalmas energiarobbanás robban ki. Az ablakok kitörnek, az ajtó is kettészakad. Ám a kémiai anyag megszűnik létezni. Mindenki normális szemet kap. A KMFS-ek lepotyognak az égről, Succubi-chan is összeesik a lökéstől. A róka hercegnő maszkja pedig megreped, és seggre esik a földre.
- ÉN MÉG SOHA, ILYEN SZÉGYENBE MÉG NEM HOZOTT EGY HALANDÓ SEM! MINDENKI TAKARODJON KIFELÉ A TÁRGYALÓ TEREMBŐL!
Meztelen succubusok, férfiak, nők és kisfiúk fejvesztve menekültek el a területből. Jobbhíján ruha nélkül. Miközben a tömeg elhagyta a termet, chubby succubus és Haruka-kun is visszatér a mellékhelyiség légyott-ról, és érdeklődve nézik, mi történik.
- Ó a francba! Lemaradtunk a legjobb buliról! – duzzogott chubby succubus – bár azért veled is jó volt picúr. Ugye?
Bólogatott elégedetten Haruka-kun. A tárgyalótermet végül a kiscsapat is elakarta hagyni, ám akkor a bírónő, az ajtót a földről felemelve és újra alkotva bezárta az ajtót.
Disclaimer: this post and the subject matter and contents thereof - text, media, or otherwise - do not necessarily reflect the views of the 8kun administration.
No.11980
>>11979
- Nem, ti nem! Most mindenki itt marad és szépen pontot teszünk az igazságra! Ha valaki ellenszegülni, vagy trükközni próbál. Örökre kitörlöm az életből. Megértettük?
- Igenis ó nagy uram! – felelték a KMFS és a róka hercegnő
- I…igen…megértettük. – válaszolta Haruka-kun és Kaho-kun akinek fejfájása csillapodott.
- Úgy érzem az én tanúvallomásom következik. – felelte a rókahercegnő – de mielőtt elkezdném. Szeretnék mutatni valamit, ami az ügy érdekében fontos lehet. Szabad?
A loli „Allah” bírónő megengedte neki. Horo, a természet védelmezője, és az erdő rókaszellem hercegnője megállt hőseink előtt. Törött maszkját megfogva levette arcáról, majd földre ejtette. Amin végül mérges arcát tekinthették meg. Hosszú vörös haja, és füleit átsimogatta, hogy jobban lássák ellenségük arcát. Felemelte kezét, amit a többiek támadásnak hittek, így harcállásba álltak. De varázslat vagy fegyver idézés helyett, csak csettintett egyet.
Az ajtó kinyílt, amiben egy lepedővel eltakart ketrecet hoztak elő a cicalány gésák. A ketrec alatt valami nagyon agresszív és nem evilági lény mocorgott. Miután a cicalányok letették a földre. Horo hercegnő odasétált a ketrechez, majd lehúzta a lepedőt. Amitől mindenki meglepődött.
Anon-kun volt az!
De nem az az Anon-kun, akit ismertek. Ez az Anon-nak már vörös szeme volt, szarvai nőttek, hosszú éles karmai, démoni pikkelyes bőre kezdett kinőni, és hámlani a teste. Démonfarka nőtt a hátán, és ugyanolyan hosszú nyelvei voltak, mint bármelyik succubusnak. De Anon-kun valójában incubus volt. Utoljára férfi démon Karina úrnő uralkodása során éltek. De mindannyian kihaltak a KMFS tisztogatásban. Most mégis úgy tűnik Anon-kun is ilyen lénnyé változott.
- Anon-kun!!! – fakadt ki Succubi-chan, aki sírva rohant oda eléje.
De anon nem ismerte fel, és agresszíven utána kapott. Mintha csak a vérét és halálát kívánja. Succubi-chan teljesen megijedt ettől. Nem akart hinni a szemének. Szomorúságában nem megtámadta a róka hercegnőt, hanem összeesett a ketrec előtt, és könnyes szemekkel nézte kedvesét.
- Nem halt meg.
Felelte Horo hercegnő. A bíró is megdöbbenve nézte a váratlan fordulatot. De mielőtt ítéletet mondott volna, padhoz szólított a hercegnőt. Itt volt az idő megtudni az igazság pillanatát.
Folytatjuk…
Disclaimer: this post and the subject matter and contents thereof - text, media, or otherwise - do not necessarily reflect the views of the 8kun administration.
No.11981
FINÁLÉ!
Falak megrepedve, omlás jelenit mutatták. Törött ablakok darabjain a lemenő nap sugarai világították be a tárgyaló termet. A helység törött bútorok, elhagyott szaggatott ruhák és néma csend lengte be. Nem hiába, Allah haragja elég nagy felfordulást tud okozni. Mindeznek között ott voltak hőseink is. Mindannyian meredten és elképedve nézték végig, barátjuk nem evilági alakját. Pár éve még ő volt a világunk megmentője, hónapokkal ezelőtt pedig egy gyilkosság áldozata lett. És most itt áll, magából kivetkőzve démoni formában. Lefolytot düh, káosz, és erőszak sugárzik belőle. Már nem ember többé, sokkal más. Egy incubus. Vagy más néven a kitaszított démon, akit még Lucifer is letagadott maga mellől és az emberek világába száműzte. Ahol évekig a vámpírok ellen menekült, mivel riválisnak nézték a nőkkel való oltatlan szexuális éhsége miatt. Elhappolva előlük, elszívva életeröjüket, már nem jutott az éjszaka uralkodóinak, csak üres porhüvely. A száműzetése végül majdnem öngyilkosságba fordult. Ám egy nap…
Minden Succubus-ok uralkodója talált rá. Még gyermek volt, és véres hálóingjébe, kezében anyja gyilkosaiknak a fejét húzta mikor találkoztak. Az incubus hatalmas dühvel támadt rá a lányra, de meglepetésére tőle egy centivel ledermedt előtte. A vörös hajú kislány puszta ujjával állította meg, majd kezével arcához nyúlva orrára pöccintve az erdő végéig repítette. A férfi démon csak még dühösebben repült vissza, de újfent elkapta az ismeretlen erő, és most felfelé repítve egy mamut fenyő lombkoronájáig repítette. Onnan lepotyogva a földről, törött bordával és kificamodott karral próbált elmenekülni, de rosszul lépve még meg is botlott. A fájdalom és a félelem kerítette hatalmába. Félelem, ami egy kislány miatt aggódott, hogy kifogja nyírni hamarosan. Órákkal később sem gyógyult a sebe. És a vörös hajú nem evilági démonlány is ott termet arca előtt. Az incubus felnézett az égre, és vörösen izzó szempár nézett vissza rá. Fejét lehajtotta, szemeit becsukva csak ennyit mondott:
- Mégis mire vársz. Öljél meg… kitaszítottak a pokolból, és a Földön sem találom a helyemet. Nincs semmi értelme az életnek. – mondta mérgesen
- Én meg azt hittem te fogsz végezni velem. – felelte a kis vörös hajú lány
- Hogy?
- Egyek vagyunk. Se nem ember, se nem démon nem vagyok. Egy senki vagyok, olyan erővel, amit én magam sem értek. De nem is akarok. – kicsit megcsuklott a hangja, szemei könnyezni kezdtek. Kezéből kiejtette anyja gyilkosainak fejét. Földre kuporogva, térde közé téve fejét remegve elkezdett bőgni. – Kérlek, végezz velem. Erőszakolj meg, vágd le a testrészeimet, idd meg véremet, éges el elevenen. Bánom is én, én nem akarok így élni!
Sírta el magát a kis Karina, minden KMFS úrnője. Zokogását elnyomta az erdő zajai, a távoli világok ricsaja is. Az incubus csak nézte a törékeny kis testet, aki előtte majdnem megölte. Nagy nehezen féltérdre támaszkodott, karjait kinyújtva magához ölelte a kis succubus-t, és teste lélegzetével nyugtatta.
- Nem kell meghalnod úrnőm. Mostantól halálomig és azon túl is téged foglak szolgálni. Megígérem.
A kis Karina sírása csillapodni kezdett, már csak csuklott és remegett. Karjait kitárva, egyetlen hű szolgálóját megölelte. Aki a nagy KMFS tisztogatásig végig hűséges maradt hozzá.
Disclaimer: this post and the subject matter and contents thereof - text, media, or otherwise - do not necessarily reflect the views of the 8kun administration.
No.11982
>>11981
Succubi-chan karját kinyújtva, teljesen ledöbbenve és folyamatosan sírva kapkodott Anon-kun után. De minden egyes közeledésével a ketrecben lévő vad támadni kezdett. Succubi könnyei a földre kezdtek hullani, majd nem bírva magával hatalmasat üvöltött fel.
- NEEEEEEEEEEEEEEEEEEEEEEEEEEEEEEEEEEEEEEEEEEEEEEEEEEE!!!!!! – kiáltotta
Mindenki némán figyelte, és gondolkodott mi is történhetet. Hisz mindenki tanúja volt annak, hogy Anon-t hátba szúrják, majd torkát elvágva a földre hullott. Halottnak is nyilvánították és a temetése is elővolt készítve jövőhétre. Most mégis itt áll előttük.
A loli bírónő, akiről mindenki tudta ki valójában négyet tapsolt a levegőbe, hogy rá figyeljenek:
- Yosh, ez most mi a faszom itt, és erről mért nem szólt senki nekem? – kérdezte
Horo hercegnő, a természet őrzője fordult oda hozzá, majd tiszteségesen meghajolva válaszolt neki:
- Bocsásson meg ó nagy uram! Már a tárgyalás elején akartam szólni erről, de az ügyvédi kavarodás miatt…jobbnak láttam, ha kihallgatásomkor hozakodok evvel elől. – felelte
Horo hercegnő egy csodálatos, több ezer évet megélt róka lány volt. Még kis gyermek róka volt, mikor felfedezte különleges erejét. Szülei közölték vele, hogy ősei kiválasztottja valójában, és hordozza becsülettel ezt a titulust. Így is tette, és fiatal felnőttként megpróbált az emberek sorába jutni. Megismerni őket, és békét kötni velük. Nem volt könnyű, kezdeti nézetteltérések miatt nem tudott velük beszélni. Féltek tőle, hisz beszélő rókát sose láttak eddig. Horo ekkoribban úgy gondolta másképp kell megközelíteni a dolgokat. Remete nagybácsikája megtanította az alakváltásra. Amit meglepően jól kitanult és ember alakban (bár füleit és farkát meghagyva) közeledett az emberekhez. Így se sikerült nagyon a tetszésük, de egy helyi kereskedő mégis eltudta fogadni. És békében, boldogságban lendítették fel a környék kereskedelmi szokásait. De ez egy másik történet. Évekkel később aztán a semmiből tűntek elő a KMFS. Országok, és világok sokaságát döntötték porba, és pusztították el. A lakosság fiatal fiú tagjait rabolták el, és kihasználták. Ez volt az emberiség egyik tudatosan eltitkolt legsötétebb évei. Ám fordulni látszott a kocka, mikor a Róka klán és az erdő lakói összefogva, szövetséget kötöttek az emberekkel. Másfél év véres, de kitartó nagy csatáiban végül elpusztították és jó időre megszűntették a KMFS invázióját. Vezetőjüket sose tudták elkapni, és az életben megmaradt foglyaikat sem jöttek vissza utánuk. Az uralkodó azonnal kivégzésre ítélte az életben maradt Succubus-okat. Ám pont Horo állt ki mellettük. Megtudta győzni az embereket, hogy ami történt tényleg végzetes, és sikerült is megtorolni. Több vért ezért nem érdemes ontani, és megígértette a succubusokkal hogy soha nem fognak ilyen tettet végre hajtani. Cserébe életben maradnak. A király végül elfogadta a döntést, ám mindkét fajt kitaszította a birodalomból. A rókalányok és a succubusok így békében éltek a következő 1000 évben. Voltak konfliktusok persze. De ha az egyik oldal mindig ott termet és figyelmeztette az egyességre, mindig abbahagyták a harcot. Megszületett így a fekete és fehér egyeség is. Amit az emberek átvéve Jing és Jang-nak nevezettek el. Bár az ősök még tudták minek volt ez a jelképe, a történelem során ezek a források egyre jobban kopni kezdtek, és teljesen félreértették.
- …és evvel kijelentem, hogy most is így jártam azon a téli estén, bírónő. – felelte Horo hercegnő
- De…ne már! Beszéljen konkrétabban!!! Mi vitte rá hogy Karina úrnő elhagyott barlangjában, egy csomó KMFS (később halott) egy démoni portált üzemeltetett? – fakadt ki Santa-chan, aki a kérdező ügyvéd volt.
- Akkor kezdem az elején. Birtokomat megsértették. A nyomok egy csoport vihorászó KMFS vezettek. Egy értékes, erőgyűrűt vittek el tőlem, amivel akár más világokra nyíló kapukat lehetne nyitni. utam során aztán ezekkel a tökfilkók vidéki területére is sodort az utam, és megvoltam győződve hogy ők voltak azok. Férfi társaikat elraboltam, és egyenesen a helyszínre vittem, válaszokat követelve.
- És kik voltak ott?
- Természetesen KMFS-ek, ha jól tudom Karina úrnő hadseregének, utolsó életben maradt tökfilkói. Akik éppen nyaraltak, így lemaradtak az Apokalipszis napról, és csak sokkal később érkezve látták hogy úrnőjük meghalt. Mikor a helyszínre érkeztem a két emberszabású kölyökkel, támadás helyett nagy örömmel fogadtak be szerény hajlékukba.
- Ahol szövetséget kötött velük? – kérdezte hirtelen Santa-chan
Disclaimer: this post and the subject matter and contents thereof - text, media, or otherwise - do not necessarily reflect the views of the 8kun administration.
No.11983
>>11982
A Végzet Nővérei eközben Succubi-chan támogatták, hogy szedje össze magát. Pokrócot adtak neki, és távolabb ültették le a ketrec elől. Haruka-kun eközben egy forró gyümölcsteát hozott neki.
- Tessék Succubi/Kaho. A kedvencedet csináltam. Málnás-csokis, két cukorral. – mosolygott Haruka neki, de Succubi még mindig ledöbbenve nézte volt szerelmét.
Idősebbik Végzet Nővére is sokáig méregette a ketrecet és nem akart hinni a szemének. Incubus-t utoljára Karina úrnő oldalán látta. Sose beszéltek, és soha nem harcoltak együtt. De mindig az úrnőjével együtt volt, mint egy hűséges testőr. A legnagyobb csatákban is az ő oldalán, megveszekedett vadként tépte szét az embereket, vagy rókalányok nyakát törte el. Ám a tisztogatás napjának utolsó óráiban, mikor vesztésre álltak ő maga állt ki a repülő lángolló cölöpök elé, és úrnője elé ugorva fogta fel. Testét a hatalmas cölöpök darabokra lyukasztották, ott helyben meghalt. Akkor látta először, és utoljára sírni látni Karina úrnőt. Kishíján ő is belehalt, de a Végzet Nővérei idővel felkapták és repültek be a menekülésre kikészített portálba. Még az utolsó életjelein is fogta Karina úrnő testőre kezét. Majd testőrei kirántva kezét menekültek el. Idősebbik nővér ezért is értetlenül áll hogy egy újabb incubus (vagy lehet pontosan AZ a incubus) látja.
- Apropó, amikor mondtad, hogy szólítsunk Succubi-nak, azt miért mondtad? Hé! – kérdezte chubby succubus, mielőtt testvére a fejére koppantot.
- Idióta, ne legyél ilyen érzéketlen!
- Még te beszélsz kriptaszökevény? Egy kétlábon járó halott vagy. Benne még annyi szeretett sem szokott szurkolni, csak ha szexelünk!
- Se…semmi baj *szipp, megvan a magyarázata miért. – felelte Succubi – amikor Anon-kun meghalt, abban a percben valami nagy és sötétség fogott el. Feldaraboltam minden utamba lévő rókalányt, és a barlangot is kishíján bezúztam. Amikor már a karjaim között volt az a vörösbundás hercegnő, éreztem, hogy már nem Succubi és Kaho vagyok…hanem csak Succubi. Mégpedig az a régi énem, aki volt 1000 éve. – mondta szomorú hangon Succubi-chan.
- Azt akarod mondani…hogy Kaho-chan lelke, egyszerűen eltűnt? – kérdezte Haruka-kun, zaklatottan
- Igen picúr…a nővéred ott helyben eltűnt amikor szerelmünk meghalt a szemünk láttára. – felelte
Haruka-kun kiejtette a kezéből a teát, és összeesett. A földön fetrengve magzatpózba húzva magát szép-lassan elbőgte magát. Sato-kun rohant oda, és emelte fel a földről, amire Haruka-kun úgy válaszolt hogy átölelve az ölébe kezdett el sírni.
- Bocsáss meg picúr, tudom hogy elkellett volna mondani. Csak…csak…már én se tudom mi folyik itt. – felelte Succubi
- De ha Kaho-chan eltávozott, hogy hogy még mindig a fuzió alakodba vagy? Nem kellett volna a régi alakodnak visszatérni? – kérdezte Sato-kun.
- Ez…ezen még nem gondolkoztam el Sato-kun…úgy érzed hogy Kaho…
- Hé ott hátul! Inkább figyeljetek ide, mert fontos információt közöl Horo hercegnő nektek! – üvöltött fel a bírónő.
Disclaimer: this post and the subject matter and contents thereof - text, media, or otherwise - do not necessarily reflect the views of the 8kun administration.
No.11984
>>11983
Szép kimonójában ülve Horo hercegnő kivárta míg hőseink újra ráfigyelnek. Kezével hosszú haját hátra dobta, füleit megmozgatta, majd válaszolt a kérdésekre.
- Nem, nem szövetkeztem velük. Ellenben az elhozott emberfiókák látva úgy gondolták beavatnak tervükbe. Miközben elvezették a két ifjút, ismertették velem hogy a lemaradt bulit akarják bepótolni. Mégpedig avval az utolsó portállal, amit még Karina úrnő aktivált a városban. Mivel nem működött, ezért vadászni indultak azon három ifjú után, akiknek köszönhetik a kapu nyitását. Először az én birtokomat dúlták fel, és már Succubi-ék birtokára akartak menni. Minő véletlen hogy pont arra jártam. Beavattak abba, hogy a fiúkban olyan erő entitások maradtak, amit felhasználva a kaput újra kinyithatták. Így életben maradtam. De mindenképp megakartam tudni van-e közük a fiúknak a betöréshez.
- És ezért is volt a cellájukban, és kérdezett rá?
- Pontosan. Mivel nem kaptam egyenes választ, az egyiket elvezettem. A másikat meg otthagytam a succubusok között. Ahogy olvasok a gondolataiba, annyira nem bánta meg. – kajánul elvigyorodott
Sato-kun ezt meghallva, elpirulva vakarta a fejét. Majd mikor a Végzet Nővérei vörös szemekkel kérdően néztek vissza rá, megijedve inkább elsüllyedt szégyenében.
- Hova vitte Anon-kunt?
- Természetesen a portál elé, ahol beszélgetésbe kezdtem vele, miközben a gép kábeljeit szerelték rá. Kérdeztem kicsoda ő, honnan jött, járt-e a birtokomon, és tudja-e mi folyik itt. Mindenre nemlegest választ kaptam, és már úgy voltam vele hagyom az egészet a francba. Amikor… észrevettem a bőrén valamit. Elváltozásokat. Hámlani kezdett a nyaka körül, alatta meg új bőr jött létre. Mikor odanyúltam, dühösen rám morgott. Mikor tovább piszkáltam, szemei vörösen izzadtak, és karjáról láncot letépve a nyakamat fogta el. Csak ennyit mondott „Ne merészelj hozzám érni! Engemet csak is Karina úrnőm érinthet meg!” majd a szorítása egyre erősebb volt. Már épp gyomorszájon akartam szúrni, mikor egy nagy adag nyugtatót szúrtak a seggére, amitől azonnal elájult.
A bíró érdeklődve figyelte az egészet.
- Szent ég…azt akarja feltételezni, hogy Anon-kun, már nem ember volt többé?
- Minden kétséget kizárva így történt.
- Folytassa kérem, mi történt a többi succubus-al? Hogy hogy Succubi és a Végzet Nővérei holtan találták a barlang előtt, és feltámadtak?
- Miután az indulatok lenyugodtak, előhúzták Sato-kunt is, akit szintén gépre kötöttek. Szája, hátsója és teste ondótól nedvesek voltak, arcán meg kaján vigyorral és csillogó szemekkel nézett körül eufórikus állapotban. Szerintem az se tudta hol van, annyira megdolgozták a KMFS a cellában. – felelte.
Eközben a Végzet Nővérei éppen darabokra próbálták tépni Sato-kunt hogy ezt sose közölte velük.
- Miután a gépre kötötték, a gép stimuláló vibrálást kezdett indítani a srácokba. Ami azonnali merevedést okozott, és testük forrani kezdett. Egyszerre szívták a gépek a nemiszervüket, és izgatták a prosztatájukat, miközben szívókorongok szívták a mellüket, és szájpecek a szájukba volt tömve. A KMFS olyan csodálattal nézték az egészet, páran még oda is mentek simogatni, kézzel és farkukkal jobban izgatni őket. Mérhetetlenül gusztustalan látvány volt. Még ninja harcosaimra is rákellet ordítanom, hogy ne maszturbáljanak a ruhájuk alatt.
- Miért nem akadályozta meg, ha már teljesen nyilvánvaló volt a helyzet?
- Mert semmi közöm nem volt hozzá. Igaz nem akartam tétlenül nézni a dolgot, ami miatt betörtek a birtokomra. De gondoltam megvárom a végét az egésznek. Utána súlytok le haragomra.
- De végül így történt ugye?
- Igen, mivel pár KMFS elkezdte molesztálni a lányaimat, akik nem ellenkeztek ennek. Amikor már többszöri felszólításra sem hagyták abba. Legyezőmet elővéve az összes KMFS felemeltem, és RasenFurry varázslattal kéklángon elégetve hajítottam ki őket a barlangból.
Disclaimer: this post and the subject matter and contents thereof - text, media, or otherwise - do not necessarily reflect the views of the 8kun administration.
No.11985
>>11984
- A gépet és a portált miért nem állította le?
- Mint mondtam. Nem az én dolgom volt. Mérhetetlen mérges voltam szolgálóimra, így azt parancsoltam nekik. Hogy most fél óra bocsánat esedezzenek nekem. Nálunk így szokás ezt levezetni. És ezt is látták Succubi-ék, mikor betértek. – fejezte be Horo hercegnő
- És Anon-kun halála? Miért követte el?
Ekkor Horo hercegnő elmosolyogva a ketrecre mutatott. Hosszú kecses ujjai végén, mutatott rá minden baj okozójának.
- Mert az incubus újjászületett! Az én kíváncsiságom, és a gép intenzív használatával, egyre jobban elvesztette minden emberségét. Helyette egy ismerős, sok éve nem látott valakit pillantottam meg. Karina úrnő szolgálóját. Az egyetlen férfi succubus-t aki a front vonalon harcolt mindvégig. Ha jól emlékszem Karina úrnő sok éve pont eme fiúba oltotta testnedvét, és nyitotta meg a pokol kapuit. úgy érzem az évek során Karina génjei beleívódottak az ifjú állományába, és ezidáig benne érlelődött, majd végül feltámadt.
Succubi-chan döbbenve hallgatta végig. A többiek is már kezdték kapizsgálni mi történt. Karina úrnő átka úgy tűnik halála után is kiséri hőseinket is. De nem csak Anon-kunt érte ez az egész.
- Ezért is végeztem ki. Amit ti látattok kiszabadításkor, hogy a gépet próbálja lekapcsolni. Valójában pont beüzemelni akarta. Láttam a vörösen izzó szemét, és pikkejes vörös teste és közmei is vastagodni kezdtek. Végett kellet vetnem az egésznek. Így kihasználva a figyelmetlenségüket, oda ugrottam, és leszúrtam. Hogy biztosra menjek, a torkát is elvágtam és addig figyeltem, míg szemei kinem fehéredtek. – szünetet hagyott Horo
– Igen, én öltem meg Anon-kunt! De vele együtt az utolsó portált is leállítottam és az incubus sem született újjá…vagyis úgy hittem. – fejezte be, és ült vissza a helyére.
- N-nincs több kérdésem bírónő.
A bíró hosszas hallgatásba kezdett. Hőseink épp a tisztán látott történetet beszélték át. Succubi és Haruka-kun egymást átölelve sírtak. Ki a saját szereltjét elveszítve. Horo hercegnő csendben és nyugalomban támasztotta a terem oldalsó falát, ahol rókalányai őrizték.
A romok alól eközben Iwato tűnt fel. Még mindig zavarodottan, és dühösen. Egyenesen odament Horo hercegnőhöz, de a testőrei azonnal fegyvert fogtak a nyakára.
- H-hé nem ebben állapodtunk meg! Maga átvert engemet! A halálból jöttem vissza, és játszottam a tiszteségtelen ügyvédet, hogy kivakarjam a szarból. És ez a hála mindennek? Azonnal kérem a fize… - de akkor felemelkedett a levegőben. A birónő volt az, aki rózsaszín hajával és morcos arcával nézett rá.
- Köszönjük az együttműködését Iwato-kun, de most már takarodjon a picsába, örökké!
- H-hé ezt nem teheti! Én teljesen nyílt lapokkal játszottam mindig! Jogom van végezni a munkámat! MEGKELL BOSSZÚLNOM ÚRNŐM HALÁLÁT!!! – üvöltötte Iwato
- Ó, fogd már be! – avval a bírónő egy portált nyitva belökte Iwato-t – majd ha a lelkek irattárát kitakarítottad, beszélhetünk arról hogy még az én világomba maradhass!
Disclaimer: this post and the subject matter and contents thereof - text, media, or otherwise - do not necessarily reflect the views of the 8kun administration.
No.11986
>>11985
A mindenható, aki jelenleg lolita lánybőrbe bújva játszotta a végrehajtót szólni kívánt.
- Khm, szóval. Végig hallgattam mindenki történetét. Tisztázódott pár félreértés, és meghoztam a döntésemet.
Pattanásig feszült a csend, mindenki a bírónőt figyelte. Horo hercegnő volt a legbiztosabb az igazság tételben. A többiek meg méltó büntetést kértek szerettük halála miatt.
- Horo hercegnő nem bűnös! Amit tett szörnyű esett, de tekintve hogy egy sokkal nagyobb bajt előzött meg, így ejtem az ő ért vádakat. Ellenben Succubi-chan és a Végzet Nővérei sem ítélem el őket, mivel félreértés áldozatai voltak. Sose jártak a rókahercegnő birtokán, és a végső harcban is helytálltak. A tárgyalást berekesztem!
És a bírónő lesújtott kalapácsával…ami az utolsó pillanatban el is tört és lepotyogott a földre. A loli mindenható zavarába utána ugrott, és zuttyant le a pódium lépcsőjén, majd a földön fetrengve kúszott a kalapács fejéért. Mikor elkapta elégedett vigyorral csapott a földre. Amitől 6-os erősségű kis földrengés keletkezett, és a gyenge lábakon lévő tárgyalóterem tetőszerkezete behorpadva omlott össze.
Kicsivel később a romok alól mindenki épségben előbújt. Horo hercegnő némán meghajolt mindenki előtt, majd gyalog távozni készült.
- Hé! Erdők uralkodója! – üvöltött utána a Végzet Nővére, majd testvérével odarepültek hozzá. Pár percig farkasszemet néztek egymással, majd az idősebbik nővér megszólalt.
- Szeretnénk megköszönni, hogy helyt álltál értünk azon a napon. Ha te nem vagy, azok a középkori emberek ott helyben megölnek minket.
- 1000 évet várni egy köszönésre…mily becsületes, és tiszteletre méltó.
avval az idősebbik nővér kezét nyújtotta, amit Horo hercegnő oda is nyújtotta kezét. A nővér pedig leguggolva elé megcsókolta kezét. Az erdők védelmezője pedig újfent meghajolt előttük, és tovább ment. Kicsivel később chubby succubus utána szólt:
- Héééé, Horo-chan! Mikor láthatunk legközelebb?
Horo hercegnő csak ment tovább szolgálóival együtt. De még utoljára ujjával legyintett. Jelezve hogy majd legközelebb.
Disclaimer: this post and the subject matter and contents thereof - text, media, or otherwise - do not necessarily reflect the views of the 8kun administration.
No.11987
>>11986
Haruka-kun és Sato-kun a romokat pakolták el. Keresték a ketrecet, nehogy kiszabaduljon volt barátjuk új entitása. Meg is találták a ketrecet, aminek törött végéből egy vörös kéz nyújt ki, és egyenesen Sato-kun nyakát fogta meg. Haruka-kun ijedtében hátra esett, és figyelte a fojtogatást. Amikor látta hogy Sato-kun kezd elkékülni az arca, felfogott egy éles fa darabot, és az incubus kezébe állította. Aki visítva húzta vissza kezét és rohant a ketrec hátam mögé.
- ÚrAllah! Ez nagyon közel volt *köhög *köhög majdnem meghaltam! – felelte Sato-kun.
Ekkor a ketrec rácsa kinyílott. Haruka-kun szakította ki, és tört előre az incubushoz. Az szó nélkül belekarmolt az oldalába, de Haruka-kun mérgében akkora gyomrost adott neki, hogy utána könyökével a ketrec padlójáig ütötte. Kirángatta a ketrecből és ahogy érte teljes erejével elkezdte ütni. Ilyen dühösen még senki sem látta Harukat. Csak ütötte, karmolta, ahogy érte. Az incubus is vissza-vissza támadott, de minden halálos ütésre, Haruka csak még mérgesebben ütötte. Majd mikor már az incubus is teljesen kifáradt, Haruka-kun könnyeivel küzdve ütött még egyet utoljára belé.
Santa-chan és Succubi is oda repültek hozzá, hogy lefogják végre. Haruka kirángatta kezét, és arrébb futott.
- Ezt a nővéremért kapod! *szipp A NŐVÉREM MEGHALT MIATTAD! TE OKOZTAD A HALÁLÁT! BÁRCSAK SOHA NEM ISMERT VOLNA MEG, AKKOR MÉG MA IS ÉLNE! – üvöltötte Haruka-kun, csurom véresen, és legyengülve
- Haruka-kun elég! – üvöltött hozzá Santa-chan – Vége van! Már nem Anon-kunhoz beszélsz!
Haruka először érezte magát a legdühösebben, majd összerogyva ájult el a nagy vérveszteségben. Szerelme repült oda, aki azon nyomban elkezdte gyógyítani.
- Én bátor kis krampuszom. – suttogta Santa-chan, majd könnyes szemekkel húzta magához.
Succubi-chan lépett volt szerelme új entitás teste elé. Már nem tudta hogy szomorú legyen vagy mérges legyen. Hihetetlen szánalmasnak és gyengének érezte magát. A nővérek is oda repültek eléje.
- El kell pusztítanunk. Így nem maradhat életben.
- Tudom.
- Ha tovább marad ebben az alakjában, napról napra csak erősebb lesz.
- Tudom…
- Nem hagyhatjuk, hogy újra megtörténjen. Ezért harcoltattok mind végig. Ha most nem cselekszünk akkor…
- IGEN, TUDOM!!! – üvöltötte Succubi-chan, ami akkora lökéshullámot idézet, hogy Sato-kun hátraesett tőle. Santa-chan sapkája pedig messzire repült.
- Még…hagyjatok…magamra…csak öt percig. – könnyezett el Succubi-chan.
Disclaimer: this post and the subject matter and contents thereof - text, media, or otherwise - do not necessarily reflect the views of the 8kun administration.
No.11988
>>11987
A mindenható örömteli kislány alakjában mászkált föl alá, majd megállt Anon-kun incubus teste előtt.
- Szerencsétlen pára. Pedig kiváló molesztálható fiú volt. – próbálta viccel elütni a helyzetet – No de nincs idő szomorkodni. Akarjátok, hogy újra ember legyen?
Mindenki megdöbbent a kérdéstől. Succubi-chan hangja is elcsuklott. Végzet Nővérei is csak néztek nagyokat. A mindenható megtenné ezt? Pedig ő neki külső szemlélőként szabad maradnia.
- Nyaaah, mit néztek úgy? Talán cicalányt fedeztettek fel? Hahó, ébresztő! Még nem alakult át! Megmenthetjük!
- De mégis hogyan nagyuram? Már elindult az átváltozás folyamata.
- Valóban, de Karina úrnő rontását még eltudjuk tűntetni. így akár újra emberként is élhet!
Csak tátogva hallgatták végig az egészet. Nem hittek a fülüknek sem, hogy tényleg megteszi.
- Ám ennek ára is van. Egyikőtöknek felkell áldozni magát, különben a rontás eltűntetése nem elvégezhető.
Hamar lefagyott a mosoly az arcukról. Mindenki tudta mi jár evvel. Succubi-chan lépett előre, majd leguggolva a mindenható elé felelte:
- Már semmi sem számít nekem az életben. Csak hogy boldogan lássam az uramat újra, épeszű emberként élni. Gyermekeimnek szerető apára van szüksége. Bár már nem fogok élni, de jól tudom rendes ember fogja felnevelni őket.
A többiek szomorúan fogadták a hírt, de beletörődtek a dologba. Succubi-chan és Anon-kun a kezdetektől fogva egyek voltak. Ott voltak jóban és rosszban, és a legvégső döntésben is tudtak áldozatot hozni. Succubi másodszor hozza meg az áldozati döntését. Bár az elején még túlélte, és évekkel később regenerálódva visszatért majd végleg egyesült Kaho-chan-al. Anon-kun szerelmével. De ő is eltűnt, és jól tudta hogy másodszorra már nem úsza meg ennyivel. Örökre elfog tűnni. De neki ennyit megér.
A rituálét elkezdték. Az incubus köré ősi pettagrammot rajzoltak, és a Végzet Nővérei, Santa-chan és Allahnel egy négyzet erőtért létrehozva zárták el, nehogy kiszökjön a fenevad. A rituálé lényege az, hogy az incubus testnedve átkerül Succubi-chanba, aki cserébe beleereszti a saját testnedvét is, majd a ősi rúnák és a succubusok, no meg Allah erejével megtudják szüntetni Karina úrnő rontását.
Sato-kun tovább kötötte az ájult Haruka-kun sebeit, közben fél szemmel figyelte.
Succubi-chan harciruháját varázsolta magára. Ugyanazt a ruhát, amivel megismerkedett Anon-kun-al. Az incubus eközben begyógyítva sebeit ébredt fel, és méregette a közelében lévő falat. Aztán meglátta Succubi-chant, harci ruhájában, és jobban megvizsgálta. Nem mert támadni, mert érezte hogy egy fajból lehetnek. Succubi-chan kicsit megszeppent. Így pózt cserélve, szenvedélyesen sóhajtott felé és nyújtotta kezét. Kezeivel combját, és melleit kezdte simogatni.
- Nah mivan cukorkám, már nem is vagyok kívánatos neked? – kacarászott felé, majd megfordulva, popsiját pucsítva mutatta, és húzta fel a bugyija végét. – csak a tiéd vagyok, nah mire vársz még?
avval az incubus teljesen feldühödve esett neki, és nyomta az erőfalhoz. Egyik kezével nyakát fogta, testével előre dőlt, és másik karjával melleit elő véve masszírozta.
- Ahh, igen. De rég éreztem ilyen vadságot tőled. Gyerünk husim, erőszakolj meg.
Még jobban ingerelve előkapta farkát, ami démoni erőnek hála még nagyobb lett, mint volt eredetileg Anon-kunnak. Farkát aládugta Succubi-chan puncijához, és dörgölődzve csiklóját izgatta.
- Ahhh, ahh! AHH! Ó IGEN! NAGYON JÓL CSINÁLOD AAAH!!!! NE HAGYD ABBA!
Disclaimer: this post and the subject matter and contents thereof - text, media, or otherwise - do not necessarily reflect the views of the 8kun administration.
No.11989
>>11988
Incubus odahajolva, hosszú démoni nyelvévvel csókolta meg Succubi-chan száját, aki szintén előcsalva démoni nyelvét egymásba gabalyodva csókoltak.
Végül a szörny nem bírt magával, letépte Succubi-chan ruháját, karmival belekapott testébe, amitől vérezni kezdett. Hatalmas falloszával pedig behatolt Succubi-chan puncijába. Az új méretnek hála Succubi hatalmasat felnyögött, és ahogy egyre mélyebbre és mélyebbre rúgott, egészen a méhszájig. Csak hangosabban elkezdett sikítani és tűrni az erőszakot. Az incubus meg csak szúrta és szúrta, tépte és masszírozta kezeivel törékeny testét. Bár Succubi-chan nem volt soha az erőszakos szex híve, és most se tetszett neki. De szerelme miatt kibírta a végsőkig. A démon egyre hangosabban kezdett üvölteni és lihegni. Ezért eleresztve a lányt, nyakát megfogva a földre hajította. Majd utána ugorva misszionárius pózba folytatta. Succubi-chan lábait a démon hátára támasztotta, jobb pózt adva neki az ejakulálásra, és egyre szenvedélyesebben nyögött és sóhajtott neki, miközben szem kontaktust végzet.
- Igen, ezaz! Ne hagyd abba! Uuhh, igen! Mióta erre vágyok! Ahh…igen…igen! AAAH!!!
Majd a sűrűbb lökések és még gyorsabb mozgásra az incubus felüvöltött az égre, és Succubi-chan méhébe eresztette, megrontott ondóját. Majd teljesen kidőlve kihúzva dőlt el. Succubi-chan puncija hatalmasat cuppogott, majd folyt ki belőle sűrűn a friss meleg ondó.
- Itt az idő! Succubi-chan! Most a te köröd jön! – üvöltötte neki a mindenható
Succubi-chan még az új élményét ízlelgette. Nagyokat lihegve, teste égve és izzadva, szemei könnyezni kezdtek. Most először erőszakolták meg. Még ha ez szerelme, démoni formája is tette. Nem volt teljesen kellemes. De összeszedte magát. nagy levegőt vett, varázslattal előhozta farkát, démonfarkával felemelte az incubus, aki fejjel lefelé lógott előtte.
- Most az én köröm jön…
Disclaimer: this post and the subject matter and contents thereof - text, media, or otherwise - do not necessarily reflect the views of the 8kun administration.
No.11990
>>11989
Hatalmas péniszét a démon szájába tette, és torkáig tolta le. Az incubus meglepődött ezen, és tiltakozva kezdett el kapálózni. Hatalmas sebeket ejtve Succubi-chan combján. Succubi-t egyáltalán nem hatotta meg, csak minél hamarabb túlakart ezen esni. Csak tolta és tolta lefelé a torkán, a démon meg egyre dühösebb lett ettől. Saját démonfarkát ostorszerűen csapott le Succubi-chan torkára, amitől kicsit meginogott.
Chubby Succubus már majdnem segített neki, de végül Allah megtiltotta neki. Vissza irányította, hogy az erőteret biztosítsa.
Succubi-chan rohamosan kezdte elveszíteni az erejét, de még pár lökét végezve végre ő is elélvezett, és a gyomráig küldte testnedvét a démonba. Az incubus szájából kivéve hatalmasat öklendezett a démon, de még ígyse tudta mindet kiköpni. Succubi-chan megragadta lábánál fogva, és addig csapkodta a földre, ameddig csak bírta. Amikor úgy tűnt a démon meggyengült, Succubi-chan odamászott hozzá, és utolsó erejével beledugta hatalmas péniszét a démon hátsójába. Az incubus érezve a nyomást hátulról, még nagyobb haragra gerjedt, és hátra kapkodva próbálta letépni magáról a KMFS-t.
- No nem, azt már nem! – üvöltötte a mindenható, és különleges erejével lefogta az incubus kezeit, és földre szögeszte – szépen átélvezed az egészet, te állat!
Az incubus válaszra hatalmasat üvöltött fel, majd nyögés váltotta fel, ami Succubi-chan szúrásainak köszönhette. Succubi-chan most kivételesen nem teljes élvezettel csinálta azt amit, de hajtotta a bosszú, szerelme megmentése…a megváltás ígérete….
Így péniszét egyre mélyebbre és mélyebbre tolta, és tűrte démoni szerelmének kapkodásait. Váratlanul az incubus démonfarka kiesett a szorításból, és hosszú farka egyenesen Succubi-chan hátsójába kötött ki.
- Aaaahhh!!! Szóval így állunk…uuuhhh…hát nem bánom…rajta, toljad csak. Úgyis én vagyok most a domináns itt. UUuuhhhh….aaaahmmm….. – felelte Succubi-chan.
A démon farok pedig mintha parancsot teljesítve végezte feladatát. Csak tolta, és tolta. Egyre jobban kitágítva Succubi hátsóját. Succubi-chan meg lassan élvezni kezdte az egészet. Stimulálta és hajtotta az egész. Mellei csak úgy csapkodtak a démon hátán, ami meg stimulálóbb volt neki. Eljött a végső löket. Succubi kezeit, a démon vállára rakta, majd hevesebben, és hevesebben tolta. Hatalmasakat nyögve végül elsütötte farkát, és teleeresztette ondóval a hátsóját. Az incubus meg dühébe, kihúzva démonfarkát Succubi-chan hátsójából egy nagyot csattintva átszúrta a bal mellkasát.
- Neeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeee!!!!!!!!!!!!! – üvöltötte Haruka-kun és Sato-kun.
A nővérek is elképedtek, és támadni készültek, de Allah megállította őket ott helyben, és nem engedte, hogy a pajzs összeomoljon.
Succubi-chan megdöbbenve érezte a szúró fájdalmat, ami mellkasába kapott, majd kezdett egyre homályosabb lenni a világ neki. Az incubus kihúzta a succubus farkát a hátsójából. Majd sajgó üleppel fordult meg felé, és ijesztő mosollyal, nem evilági nevetéssel nézte végig, ahogy a succubus elsírja magát. Succubi-chan ereje folyamatosan fogyni kezdett. De még utolsó erejével megsimogatta szerelme arcát, majd szemei teljesen elfehéredve az élet utolsó lépései is elszálltak.
Az incubus meg győzelem ittasan rázta le farkáról, és dobta földre a szerencsétlen lányt, akinek még a nyaka is kitört az ütéstől.
Haruka és Sato-kun elképedve, könnyes arccal nézték végig.
- Okés lányok, itt az idő! Ideje a rontást eltűntetni!
A védőfal a fényes villogások után sötétzöld energiává alakult, és hatalmas vihart gerjesztett. A Végzet Nővérei a rontó varázslatokat dúdolták együtt a mindenhatóval. Az incubus hatalmas méregbe gurulva rohant és ütötte teljes erejével a védőfalat. Fel-fel ugrott, szétakarta tépni a nőket, aki útjában vannak. Majd mikor látta nincs kiút, egy új utat kezdett csinálni. A földet kezdte ütni, darabokra robbantotta a betont, majd mikor földet látott, hatalmas karmaival elkezdett ásni egyre mélyebbre.
Disclaimer: this post and the subject matter and contents thereof - text, media, or otherwise - do not necessarily reflect the views of the 8kun administration.
No.11991
>>11990
- Jajj ne! Ez kiássa magát! Még azelőtt tennem kell valamit, mi… - ekkor egy alacsony, fehér ruháskislány sétált el mellette – Mia, te mit keresel itt? H-hé ne, várjál! Nem menj, oda az veszélyes!
De hiába próbált utána nyúlni, Haruka-kun testébe előre dőlt, és nem tudott már feljebb állni. A fehérruhás kislány pedig egyenesen a portál felé indult. Haruka-kun félig kábán homályosan nézte ki lehet azt. Meglátta ismerős alacsony termetét, és hosszú vörös haját.
- Aya-chan… - majd Haruka-kun elégedetten mosolyogva ájult el
- Kiássa magát, az Allah szerelmére siessetek már avval a verssel! – üvöltötte az idősebbik succubus
- Nem megy! Még két sort el kell mondanunk, különben lőttek az egésznek! –mondta Santa-chan
- Hé, kevesebb duma! Több szónoklást kérek! – csapott fel a mindenható.
Az incubus eközben már érezte a szabadulás útját. Már félig kiásta a kivezető utat, mikor felfigyelt, hogy az erőtér furcsa hangokat add ki. Körülnézett mi lehet, mintha szétesni kívánt volna. Ekkor hatalmas fényesség jelent meg az egyik falon, ami akár egy ajtón átlépet valaki.
Ayu-chan volt az. Anon és Succubi/Kaho egyik legkülönlegesebb lánya. Az egyetlen aki vörös hajjal született a családban. Hosszú, fehér ruhájában jelent meg. Kezében kedvenc nyuszija fülét fogta, é húzta magával. Arcával komolyan nézett az incubusra, aki furcsa ismerőst fedezett fel benne.
Mindenki megfeszülve nézte a dolgokat. A KMFS és mindenható pedig folytatták a rituálét. Aya-chan egyenesen Succubi-chan holtestéhez ment, leguggolva mellé simogatta anyukája arcát. Könnyei Succubi arcára potyogtak, és folytak le.
A démon eközben folyamatosan méregette a kis termetet. Könnyű prédának nézte. És ami a legrosszabb…még kívánatosabbnak is! Nagyot ugorva esett neki, és már támadni készült mikor.
- ELÉG LEGYEEEEEEEEN!!!! – üvöltötte Aya-chan
A démon ledermedt és csak nézte kis áldozatát. Furcsa, ismerős érzés kavargott benne. Mintha már lett volna hasonló szituációban. Villódzni kezdtek a gondolatai a fejében. Régmúlt korok eseményei. Hatalmas harcok, rengeteg rothadó hulla, Karina úrnő gyors felcseperedését, majd éles sikító fájdalom és tűz marta halál zavarta meg. A démon fejét fogva jobbra-balra dülöngélt, majd szétrobbant a feje. Újabb rémképek villództak át a fején. Succubi, Kaho, Sata, Haruka látta, az éjszakákba nyúló orgiákat, a hatalmas harcokat, Karina úrnő kegyetlenkedéseit, szörnyalakját és a végső harcot, ahol elhalálozik.
Az incubus önkéntelenül üvöltött és csapkodott össze vissza, majd négykézláb állva fejét a betonba kezdte verni, hogy elmúljanak a látomások és a fájdalma. Ahogy egyre erősebben, és erősebben ütötte a feje is vérezni kezdett, és egyre jobban behorpadni. Végül egy ölelést kapott a kis vöröshajú succubus-tól, amitől azonnal abbahagyta.
- Papa…papa…*szipp…papa…gyere vissza. Ez nem te vagy. Az apukámat akarom….az apukámat akarom!!! – üvöltötte sírva Ayu-chan, akinek sikerült az incubust végre megállítani.
Átvillant a fejében ugyanez a szituáció 1000 évről korábbról, majd vissza a mostani életbe. A démon végül hatalmas kezeivel átölelte a lányt, aki cserébe erősebben szorította őt.
Végül a démon mély öblös hangjával szavakat próbált kimondani, majd mikor érezte hogy teste remeg a rontás levétele miatt, csak ennyit mondott démoni hangon:
- Sz…sze….szeret….szeretlek….Kar….Karina-chan….Ay…Aya-chan. – majd egy hatalmas fényes robbanás véget vetett mindennek.
Disclaimer: this post and the subject matter and contents thereof - text, media, or otherwise - do not necessarily reflect the views of the 8kun administration.
No.11992
>>11991
- Hol vagyok? Miért nem láttok? Miért érzem magam üresnek? – teszem fel a kérdést magamtól. Csak a nagy sötétséget látom magam előtt. Nincs semmi zaj, vagy bármi más, semmit sem látok. Lenézek magam elé, és meztelennek érzem magam. De látom a kezeimet. Mégis csak élek. Vagy épp meghaltam? Ez lenne a vég? Csak éles fájdalmat érzek a hátamban, és a nyakamon.
- Nem haltál meg szerelmem. – ismerős hang csendül fel.
- Kaho-chan.
Hatalmas fényeséggel jelenik meg előttem. Démon kinézetével, és ruhájával.
- Szerelmem…eljött a búcsú ideje.
- Hogy? Miért mondod ezt?
- Sokat harcoltunk, és nagyáldozatot is felmutattál. Kétszer is. A világ most már megmenekült. Amikor megtudtam hogy már nem élsz, de démonként visszatértél. Majd összetört a szívem, inkább el is tűntem. De amikor éreztem hogy újra életben vagy, boldog voltam.
- Jól mondja szerelmem – felelte Succubi-chan hangja
- Succubi-chan… - avval ő is megjelent szintén démoni alakjában és ruhájában.
- Te mindent megtettél. Boldoggá tettél minket. harcoltál mellettünk. Egyesítetted testünket, lelkünket. Nyolc csodálatos kis succubus-t hoztunk a világra. Ennél boldogabb még soha nem voltam az életben. Nagyon örülök, hogy végül sikerült megmentenem téged. De most már vége. Ideje visszatérned. A világ jobb lesz nélkülünk.
- Miért mondjátok ezt nekem… teljesen elszomorítottok.
- Jajj ne sírjál apa! – szólalt meg egy éles gyermekhang – mi mindvégig szerettünk téged, és csak is miattad tettük.
- Aya-chan….kislányom…. – feletem elcsuklott hangon.
- Ne aggódj apa, így lesz a legjobb.
- Ne mondjatok ilyet! Nemtudok nélkületek élni. Én…én…én nem akarok nélkületek élni! Ti a részeim vagytok! gyertek vissza!
- Fufufufu, micsoda ragaszkodás. Mindjárt lebőgőm magam. – felelte Karina úrnő, aki Aya-chanból alakult át
- Karina-chan….
- Oh? Már becézel is engemet? Mikor engedettem meg ezt neked? HAHAHAHA! De miket beszélek, nincs már jó ideje testem, amivel hozzád is érhetnék. – mondta vigyorogva – csak elbúcsúzni jöttem. Kár hogy nem látlak többé. Azért jó móka volt. Összehozni téged a lányokkal, veled elhozni a végítéletet, és jót harcolni a lányokkal. No meg…egy kis írmagot sikerült meghagynom beléd. HAHAHAHAAHAHAHAHAHHHAAA!! – avval Aya-chan jelent meg előtte.
- Szóval az egész…az elejétől fogva…te álltál az egész mögött?
- Úgy bizony, bár voltak fordulatok, amire nem számítottam. Összejössz mindkét lánnyal, majd pont ti végeztek velem. Nem mondom, ért meglepetés. Hihih~ - folytatta Aya-chan
- De minden jónak eljön a vége. Vigyázz magadra arany pofa. Menj vissza a családodhoz, már várnak rád. – szólalt meg Karina, majd Anon-kun hátam mögött megnyitott egy portált.
- Köszönjetek el szépen Anon-kuntól. Hosszú út vár még ránk.
Disclaimer: this post and the subject matter and contents thereof - text, media, or otherwise - do not necessarily reflect the views of the 8kun administration.
No.11993
YouTube embed. Click thumbnail to play.
>>11992
- Mi? Ne…ne! – kaptam fel a fejemet, és elkezdtem előre kapálózni. Először Karina úrnő tűnt el, majd a lányok is elkezdtek halványulni. Minél jobban kaptam utánuk, egyre jobban távolodtak el tőlem.
- Te voltál az első és egyetlen, aki teljes szívemből szerettem. Azok a felejthetetlen együttlétek itt megmaradnak bennem. – felelte Succubi-chan és folyamatosan kezdett átlátszó lenni és eltűnni.
Emlékek rohamai sokasága kapott el. Az első találkozásunk. Az éjszakai hancúrozások. A közös harcok, és amikor újra rátaláltam. Amikor egyesültek. Mind mind bennem maradtak. Puszta kézzel ütöttem az erőteret, ami előttem volt, de nem tudtam elérni. Könnybe lábadt a szemem és csak azt üvöltöztem:
- Succubi-chan, SUCCUBI-CHAN! SUCCUBI-CHAAAAAAN!!!!! – de ő csak mosolyogva, és sírva nézett engemet.
Aztán megláttam ahogy Kaho-chan is halványulni kezd. Nem akartam elhinni, egyszerűen nem ezt akartam!!!
- Drága szerelmem. Egyetlen igaz társam. Mindig itt leszel bennem – mutatott a mellkasára – soha nem foglak elfelejteni. Vigyázz a lányokra. Mond meg, hogy szerettem őket.
Kaho-chan…első és egyetlen szerelmem, akit ismerek. Gyermekkoromba ő jött oda hozzám, és jóban-rosszban ott volt mellettem. Vele éltem meg minden boldogságomat, és házasodtunk össze. Ő szülte meg gyermekeinket, majd egyesülve Succubi-val végleg megpecsételődött szerelmünk.
- Kaho….ne csináld ezt velem. NÉLKÜLED NEM TUDOK ÉLNI! KAHO-CHAAAAAN!!!!
Egyre mérgesebben ütöttem, rúgtam az erőteret, de az csak épp hogy megrepedt. Ezen sose fogok átjutni. Már szinte véresre vertem a kezemet. De egy centivel sem jutottam előre. A lányok meg egyre távolodtak.
- Viszlát apu. Nagyon fogsz hiányozni. – felelte Aya-chan, és csak jobban kezdett halványodni.
Végigpergett előttem minden, amit láttam életembe. A megszületésének pillanatát, az első nagy nevetését, amikor megjelentek a vörös hajtincsek. Azok a sok közös játszások, és piknikezések. Amikor karácsonykor az ölembe feküdve aludtunk el, és este közepén átölelt.
- Aya…AYA-CHAN! Ne…NE!! NE TEGYÉTEK EZT VELEM! NEEEEEEEEEEEEEEEEEEEEEEEEEEEEEEEM!!!!
Teljes erővel ütöttem az erőteret, végül összetört előttem. Nagyot löktem magamon és előre ugrottam. Kinyújtott kézzel próbáltam elkapni a lányom kezét, de egyre nehezebb volt az erős mágneses sugárzástól. Végül annyit erőlködtem, hogy a bőröm felszakadva, iszonyat fájdalom közepette jutottam előre. Bőrömről a hús folyamatosan, nagy darabokba szakadt ki. Arcom éget és ömlött a vértől. Szememből a fájdalom és elmúlás könnyei sodortak. Elveszítem őket. De nem akarom. Már csak egy nagyon kicsi kellet az egészhez, végül a kicsi kéz, majd másik kettő belém markolt és hatalmas villanást láttam.
Disclaimer: this post and the subject matter and contents thereof - text, media, or otherwise - do not necessarily reflect the views of the 8kun administration.
No.11994
>>11993
Eközben a való világban, a bíróság romjai között mindenki elsírva, nézik a szertartásból hátramaradt hamvakat. Mindhárman meghaltak. Aya-chan közreműködésével nem várt robbanás történt, ami mindenkit elnyelt, aki benne volt. Még maga a mindenható is könnyeivel küzdött, és hosszúra nyúlt ruhájába fújta az orrát.
Ám ekkor csoda történt.
Egy fényes portál nyílt meg, ami beragyogta az egész területet. Mindenki szemét eltakarva figyelte mi történik. Amiből több élőlény is kipottyant és földre zuhantak.
Hőseink voltak azok! Anon-kun, Succubi-chan, Kaho-chan, és még Aya-chan is ott voltak! Mindannyian, éppen, és egészségesen teljesen meztelenül feküdtek a földön. A lányok furcsaképp nagyon emberi alakjuk volt. Csak Anon-kun kelt fel, és nézett maga elé.
Túlélték.
- Nővéreeem!!!! KAHO-CHAN! TE ÉLSZ áú… - mondta Haruka-kun, aki nyakig bekötve, sántikált előre. Már ugrani akart a nyakungba, de a Végzet Nővére megállította.
- Inkább ne menj oda. – felelte
Haruka nem értette a dolgot, de amikor odanézett teljesen elfehéredett. A lányok nem lélegeztek. Vizihullaként ott feküdtek Anon-kun előtt. Bár Anon túlélte, és visszatudta hozni a lányokat. De ezért nagy áratt fizetett érte. Megmozgatta a lányok testét, de nem reagáltak. Anon szemeiből könnyek csordultak ki, és ledöbbenve nézett maga elé. Kezeivel szorosan magához ölelte mindhárom lányt. Kedveseit, és szeretet kislányát. És hangosan elkezdett bőgni a testükön. Hiába minden küzdelem, hiába bármilyen fortély és megoldás. Nem mindenki élte túl az egészet.
A Végzet Nővérei szemeikből könny szökött ki, és Sato-kunt vállára borultak. Haruka-kun elsírva magát Santa-chan kedvese mellkasára sírta magát. Santa-chan meg könnyeivel küzdve nyugtatta.
A mindenható Allah meg csalódást okozva nézte az egész csapatott. És életében először ő is elsírta magát. Odament Santa-chanékhoz hogy Haruka-nak részvétét nyilvánítsa.
Anon-kun pedig könnyeivel, beterítette mindhárom lány arcát és testüket. Kaho-chan jobb keze elkezdett rángatózni. Anon-kun vállára fekve elkezdte szemeit kinyitni, és átölelni. Anon-kun megdermedt az érintéstől. Aya-chan legalul fekve, mint a jól lakot kis óvodás nézett fel síró apjára, majd gyorsan átölelve bújtatta el fejét, apja és anyja közé.
Succubi-chan pedig…
A megrémült Anon-kun arcára fektette kezét, és fordította arcára. Szemeit kinyitva nézett rá, és eliprulva mosolyogva csak annyit mondott:
- Szeretlek!
VÉGE!
Disclaimer: this post and the subject matter and contents thereof - text, media, or otherwise - do not necessarily reflect the views of the 8kun administration.
No.11997
Köszönöm újfent mindenkitől, aki elolvasta történeteimet.
Igazából sose folytatódott volna a 10.rész után, ha nincs az a kis rajongói közösség, akik még érdeklődtek a lányok és hőseink iránt. Volt egy kis kihívás miképpen lehessen folytatni, hogy ne legyen unalmas. (két történet között volt egy nagyobb szünet is) De végül minden jónak vége szakad egyszer. Nehezemre esett befejezni, de végül csak sikerült.
Mindenképp jelentkezni fogok új történetekkel hamarosan.
A succubus legyen veletek!
Disclaimer: this post and the subject matter and contents thereof - text, media, or otherwise - do not necessarily reflect the views of the 8kun administration.
