>>9075
Ez a kép? Sehogy. Aki tisztességesen megérti, már bizonyára foglalkozott máskor is hasonló kozmológiával/teológiával, és látja, hogy ez ahhoz képest zavaros és ötletszerű, vannak ennél kiforrottabb és kevésbé halott modellek is.
Hogy ne hagyjalak kétségek között: a bal oldali ábra a passzív, sík (vízszintes, kiterjedő, vaginális, teremtő) és anyagi viszonyulást képviseli. A jobb oldali ábra az aktív, függőleges (függőleges, minősítő, fallikus, uraló) és szellemi viszonyulás. A mindenség eredője, akit hívhatunk akár Istennek, akár Tiszta Tudatnak vagy az önmagában megálló Igazságnak (bár valójában szavakon túli és megnevezhetetlen), először e két irányban osztja meg magát (minden meghatározottságon felül), és e tisztán passzív lehetőségét áthatja tisztán aktív akaratával. Ezt nevezzük Teremtésnek. Az ábrahámi vallások legtöbb egyháza/iskolája (misztériumként kezelve) ezért vallja, hogy Isten egyszerre elérhetetlen és a világtól különálló (mert az aktív, mindenható princípium a maga tiszta minőségében értelemszerűen szenvedhetetlen és érinthetetlen), és immanens (mindenben jelenlevő, hiszen áthatja a formátlan és mindent befogadó természetet).
A tényleges sátániság az ősakaratnak az olyan tagadó és lázadó változataiként ragadható meg, melyek paradoxak, és entropikus irányba terelik a világot és az embert, a rend és minőség megnyilvánulása ellen, tehát a megsemmisülés irányában hatva.